Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Ausztria címere, Az Osztrák–Magyar Monarchia zászlói, Cseh Királyság, Dalmát Királyság (1815–1918), Első világháború, Habsburg–Lotaringiai-ház, Háromegy Királyság (Horvátország), Horvát Királyság, Horvát-Szlavónország, K. u. k., Kiegyezés, Magyar Királyság, Magyarország címere, Német-római Birodalom, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Reálunió, Szent István Koronájának Országai.
Ausztria címere
Ausztria címere Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol, fején arany falkoszorúval, arany csőrrel, arany karmokkal, vörös nyelvvel.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Ausztria címere · Többet látni »
Az Osztrák–Magyar Monarchia zászlói
Ludwig Koch ''Kaisers Dank'' 1915-ből. Különféle osztrák-magyar zászlók láthatóak. Az '''Osztrák–Magyar Monarchiának''' nem volt közös zászlaja (nem létezhetett nemzeti zászló, mivel a Kettős Monarchia két szuverén államból állt).
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Az Osztrák–Magyar Monarchia zászlói · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Cseh Királyság · Többet látni »
Dalmát Királyság (1815–1918)
A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Dalmát Királyság (1815–1918) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Első világháború · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »
Háromegy Királyság (Horvátország)
Dalmát Királyság A Háromegy Királyságnak (latinul Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae) nevezik időnként együttesen a Magyar Királyság Horvátország, Dalmácia és Szlavónia tartományait, különösen a 19. századi történelemben, amikor a három tartomány egyesítésével létrehozandó önálló horvát állam lehetősége felmerült.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Háromegy Királyság (Horvátország) · Többet látni »
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Horvát Királyság · Többet látni »
Horvát-Szlavónország
Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Horvát-Szlavónország · Többet látni »
K. u. k.
németül ''Gran'') császári és királyi katonai helyőrség-parancsnokság pecsétje 1900-ból Császári és királyi katonai parancsnokságok elhelyezése 1898-ban A német k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich, magyarul cs. és kir., császári és királyi) az Osztrák–Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és K. u. k. · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Kiegyezés · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Magyarország címere · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Német-római Birodalom · Többet látni »
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Osztrák Császárság · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Reálunió
A reálunió az államszerkezet típusa, a definíciója változott az idők alatt.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Reálunió · Többet látni »
Szent István Koronájának Országai
A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.
Új!!: Az Osztrák–Magyar Monarchia címere és Szent István Koronájának Országai · Többet látni »
