Tartalomjegyzék
17 kapcsolatok: András calabriai herceg, Anjou Mária tarantói hercegné, Aversa, Budapest, Casus belli, Durazzói Károly (egyértelműsítő lap), I. Johanna nápolyi királynő, I. Lajos magyar király, II. Katalin címzetes latin császárnő, II. Károly magyar király, Nápoly, Nápolyi Királyság, Pápai állam, Piast Erzsébet magyar királyné, Róbert nápolyi király, Tarantói Lajos nápolyi király, VI. Kelemen pápa.
András calabriai herceg
András, más néven Endre (1327. november 30. – Aversa, 1345. szeptember 18.) calabriai herceg, I. Károly magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő férje.
Megnézni Aversai merénylet és András calabriai herceg
Anjou Mária tarantói hercegné
Anjou Mária (Nápoly, 1328. november 10. után/december 6. (előtt) – Nápoly, 1366. május 20.),,,,, nápolyi (szicíliai) királyi hercegnő, Alba grófnője, első házassága révén Durazzo hercegnéje és Gravina grófnéja, második házassága okán Avellino grófnéja, harmadik házassága által pedig Taranto hercegnéje és címzetes konstantinápolyi császárné.
Megnézni Aversai merénylet és Anjou Mária tarantói hercegné
Aversa
Aversa város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében.
Megnézni Aversai merénylet és Aversa
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Aversai merénylet és Budapest
Casus belli
A casus belli (latin) a háború oka, vagy rosszhiszeműen ürügy a hadüzenetre.
Megnézni Aversai merénylet és Casus belli
Durazzói Károly (egyértelműsítő lap)
*Durazzói Károly (1323–1348), I. Károly néven Durazzo hercege és Gravina grófja, I. János durazzói herceg és gravinai gróf fia.
Megnézni Aversai merénylet és Durazzói Károly (egyértelműsítő lap)
I. Johanna nápolyi királynő
Anjou Johanna (ismert még mint Nápolyi Johanna,,; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1326/1327 – Muro Lucano, Nápolyi Királyság, 1382. május 22.), a Capeting–Anjou-házból származó nápolyi királyi hercegnő, aki Nápoly királynője, valamint Provence és Forcalquier grófnője 1343-tól 1382-es haláláig, továbbá Akháj fejedelem 1373 és 1381, valamint harmadik házassága révén mallorcai királyné 1363 és 1375 között.
Megnézni Aversai merénylet és I. Johanna nápolyi királynő
I. Lajos magyar király
I.
Megnézni Aversai merénylet és I. Lajos magyar király
II. Katalin címzetes latin császárnő
II.
Megnézni Aversai merénylet és II. Katalin címzetes latin császárnő
II. Károly magyar király
II.
Megnézni Aversai merénylet és II. Károly magyar király
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Megnézni Aversai merénylet és Nápoly
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Megnézni Aversai merénylet és Nápolyi Királyság
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Megnézni Aversai merénylet és Pápai állam
Piast Erzsébet magyar királyné
Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.
Megnézni Aversai merénylet és Piast Erzsébet magyar királyné
Róbert nápolyi király
I.
Megnézni Aversai merénylet és Róbert nápolyi király
Tarantói Lajos nápolyi király
Tarantói Lajos (1320/25 – Nápoly, 1362. május 25.), olaszul: Luigi di Taranto, franciául: Louis de Tarente, occitánul: Loís de Tarent, katalánul: Lluís I de Tàrent.
Megnézni Aversai merénylet és Tarantói Lajos nápolyi király
VI. Kelemen pápa
VI.