Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
91 kapcsolatok: Absztinencia, Ahimsza, Albigensek, Alexandriai Kelemen, Aparigraha, Apostol, Újszövetség, Assisi Szent Ferenc, Asztéja, Órigenész (exegéta), Ószövetség, Bűn, Bódhifa, Böjt, Beavatás, Brahmacsarja, Buddhaság, Buddhizmus, Cinikusok, Démoszthenész, Dervis, Dhutanga, Dzsainizmus, Dzsíva, Egyszerűség (vallás), Epheszoszi zsinat, Esszénusok, Evangélium, Farizeusok, Flagellánsok, Gautama Sziddhártha, Görög írás, Gnoszticizmus, Hinduizmus, Imádság, Iszlám, Iszokratész, Jama, Jézus, Jóga, Judaizmus, Karma, Kálvin János, Középút (buddhizmus), Kereszténység, Keresztelő János, Kolostor, Krisztus, Lelkiismeret, Liturgia, ..., Mahávíra, Manicheizmus, Meditáció, Messzaliánusok, Metodizmus, Montanizmus, Nekkhamma, Nijama, Pál apostol, Pelagiánus, Philón (író), Platón, Protestáns, Quintus Septimius Florens Tertullianus, Reformáció, Regula, Remete (vallás), Remete Szent Antal, Reneszánsz, Sivatagi atyák, Szannjásza, Szatja, Szádhu, Szúfizmus, Szüzesség, Szentírás, Szerzetes, Szerzetesrend, Szofisták, Sztoikus, Sztoikus filozófia, Tapasz (hinduizmus), Thai erdei hagyomány, Théraváda, Thuküdidész, Valdiak, Vértanúság, Világvallás, Viszuddhimagga, Xenophón, 3. század. Bővíteni index (41 több) »
Absztinencia
Az absztinencia önkéntes tartózkodás valamiféle vágy vagy testi cselekvés kielégítésétől, melyek testi élvezetet okoznak.
Új!!: Aszkézis és Absztinencia · Többet látni »
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Új!!: Aszkézis és Ahimsza · Többet látni »
Albigensek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katharok Kategória:Szekták.
Új!!: Aszkézis és Albigensek · Többet látni »
Alexandriai Kelemen
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alexandriai Szent Kelemen.
Új!!: Aszkézis és Alexandriai Kelemen · Többet látni »
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Új!!: Aszkézis és Aparigraha · Többet látni »
Apostol
ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.
Új!!: Aszkézis és Apostol · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: Aszkézis és Újszövetség · Többet látni »
Assisi Szent Ferenc
Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (Assisi, 1182. július 5. – Assisi, 1226. október 3.) a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója.
Új!!: Aszkézis és Assisi Szent Ferenc · Többet látni »
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Új!!: Aszkézis és Asztéja · Többet látni »
Órigenész (exegéta)
Órigenész (görögül: Ὠριγένης Ōrigénēs) vagy Órigenész Adamantiosz (Alexandria 184 körül – Türosz, 254) görög nyelven alkotó egyiptomi ókeresztény teológiai író, exegéta, azaz a szentírás-magyarázat tudósa.
Új!!: Aszkézis és Órigenész (exegéta) · Többet látni »
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Aszkézis és Ószövetség · Többet látni »
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
Új!!: Aszkézis és Bűn · Többet látni »
Bódhifa
A Bódhifa leszármazottja a Foster Botanical Garden-ben, Honoluluban (Hawaii) A Bódhifa — más néven Bo(szanszkrit: bodhivṛkṣa - magyar: bódhivriksa) szent fügefa (Ficus religiosa) volt a Mahábódhi templomnál, Bódh-Gajánál (mintegy 100 kilométerre Patnától a mai India Bihar államában).
Új!!: Aszkézis és Bódhifa · Többet látni »
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
Új!!: Aszkézis és Böjt · Többet látni »
Beavatás
A beavatás (latin: initiatio) olyan vallási fogalom, amely vallásokon átívelő jelentést hordoz: jelöli egyrészt a tagságra pályázó ember beavatását a vallás (hit)titkaiba, másrészt befogadását a vallási közösségbe.
Új!!: Aszkézis és Beavatás · Többet látni »
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Új!!: Aszkézis és Brahmacsarja · Többet látni »
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Új!!: Aszkézis és Buddhaság · Többet látni »
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Aszkézis és Buddhizmus · Többet látni »
Cinikusok
Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.
Új!!: Aszkézis és Cinikusok · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: Aszkézis és Démoszthenész · Többet látni »
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Új!!: Aszkézis és Dervis · Többet látni »
Dhutanga
A dhutanga (páli dhutaṅga, szingaléz: ධුතාඞ්ග) vagy dhútaguna (szanszkrit) bizonyos buddhista aszkéta gyakorlatok megnevezése, illetve az ezeket a gyakorlatokat végző szerzetesek elnevezése.
Új!!: Aszkézis és Dhutanga · Többet látni »
Dzsainizmus
Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.
Új!!: Aszkézis és Dzsainizmus · Többet látni »
Dzsíva
A dzsíva a világhoz kötődő és önmagát empirikus valóságnak tartva az elmével és testtel azonosuló élő lélek az ind filozófiában.
Új!!: Aszkézis és Dzsíva · Többet látni »
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
Új!!: Aszkézis és Egyszerűség (vallás) · Többet látni »
Epheszoszi zsinat
Az epheszoszi zsinat vagy efezusi zsinat (Epheszosz, 431. június 22. – szeptember) a kereszténység harmadik egyetemes zsinata, amelyen elsősorban Nesztoriosz, konstantinápolyi pátriárka ellen fogalmazott meg tantételeket.
Új!!: Aszkézis és Epheszoszi zsinat · Többet látni »
Esszénusok
Az esszénusok egy ókori zsidó vallási közösség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt.
Új!!: Aszkézis és Esszénusok · Többet látni »
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Új!!: Aszkézis és Evangélium · Többet látni »
Farizeusok
A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, amelynek tagjai életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották.
Új!!: Aszkézis és Farizeusok · Többet látni »
Flagellánsok
Flagellánsok ábrázolása egy középkori szinezett fametszeten Flagellánsok (miniatúra 1349) Pieter van Laer: Flagellánsok (1635) A flagellánsok középkori mozgalom volt, melynek tagjai bűneik vezekléséül a testüket naponta ostorozták.
Új!!: Aszkézis és Flagellánsok · Többet látni »
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Új!!: Aszkézis és Gautama Sziddhártha · Többet látni »
Görög írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Görög ábécé.
Új!!: Aszkézis és Görög írás · Többet látni »
Gnoszticizmus
A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.
Új!!: Aszkézis és Gnoszticizmus · Többet látni »
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Új!!: Aszkézis és Hinduizmus · Többet látni »
Imádság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ima.
Új!!: Aszkézis és Imádság · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Aszkézis és Iszlám · Többet látni »
Iszokratész
Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338 augusztusa) ókori görög szónok.
Új!!: Aszkézis és Iszokratész · Többet látni »
Jama
A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Aszkézis és Jama · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Aszkézis és Jézus · Többet látni »
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Új!!: Aszkézis és Jóga · Többet látni »
Judaizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Új!!: Aszkézis és Judaizmus · Többet látni »
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Új!!: Aszkézis és Karma · Többet látni »
Kálvin János
Kálvin János (franciául: Jean Calvin; latinul Ioannes Calvinus; Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.), francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.
Új!!: Aszkézis és Kálvin János · Többet látni »
Középút (buddhizmus)
A középút (páli: maddzshimá patipadá; szanszkrit: madhyamā-pratipad) kifejezést Gautama Sziddhártha használta, hogy leírja azt az utat, ami a számára megvilágosodáshoz vezetett.
Új!!: Aszkézis és Középút (buddhizmus) · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Aszkézis és Kereszténység · Többet látni »
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Új!!: Aszkézis és Keresztelő János · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Aszkézis és Kolostor · Többet látni »
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: Aszkézis és Krisztus · Többet látni »
Lelkiismeret
A lelkiismeret az az emberi képesség, melynél fogva az egyén saját cselekedete és erkölcsi mivolta fölött ítéletet mond.
Új!!: Aszkézis és Lelkiismeret · Többet látni »
Liturgia
A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.
Új!!: Aszkézis és Liturgia · Többet látni »
Mahávíra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vardhamána.
Új!!: Aszkézis és Mahávíra · Többet látni »
Manicheizmus
A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb szinkretista, részletesen kidolgozott vallás volt, amely a 3. és a 7. század között virágzott, és ekkor a Föld egyik legelterjedtebb vallása, az iszlám elterjedése előtt a kereszténység legfőbb riválisa volt.
Új!!: Aszkézis és Manicheizmus · Többet látni »
Meditáció
A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.
Új!!: Aszkézis és Meditáció · Többet látni »
Messzaliánusok
A messzaliánusok vagy eukhitészek egy Mezopotámiából származó keresztény aszketikus csoportosulás volt, amely a 4. század közepén Szíriában, Kis-Ázsiában és Örményországban jelentkezett, és körülbelül a 9.
Új!!: Aszkézis és Messzaliánusok · Többet látni »
Metodizmus
A metodizmus protestáns vallási irányzat, amely a 18. században keletkezett Angliában egy anglikán teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére.
Új!!: Aszkézis és Metodizmus · Többet látni »
Montanizmus
A montanizmus egy ókori karizmatikus keresztény mozgalom volt, mely egyik vezetőjéről, Montanoszról nyerte nevét.
Új!!: Aszkézis és Montanizmus · Többet látni »
Nekkhamma
A nekkhamma (szanszkrit: नैष्काम्य) páli kifejezés, melynek magyar fordítása "lemondás" vagy "lemondás öröme", de átvitt értelemben az jelenti, hogy „felhagyni a világi élettel és szent életet folytatni”, amely „mentes a kéjtől, a sóvárgástól és a vágyaktól”.
Új!!: Aszkézis és Nekkhamma · Többet látni »
Nijama
A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Új!!: Aszkézis és Nijama · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: Aszkézis és Pál apostol · Többet látni »
Pelagiánus
#ÁTIRÁNYÍTÁS pelagianizmus.
Új!!: Aszkézis és Pelagiánus · Többet látni »
Philón (író)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Philón (mérnök).
Új!!: Aszkézis és Philón (író) · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Aszkézis és Platón · Többet látni »
Protestáns
#ÁTIRÁNYÍTÁS Protestantizmus.
Új!!: Aszkézis és Protestáns · Többet látni »
Quintus Septimius Florens Tertullianus
Quintus Septimius Florens Tertullianus, röviden csak Tertullianus (160 körül, Karthágó – 225 körül, Karthágó) latin patrisztikus gondolkodó, az apologéták egyike.
Új!!: Aszkézis és Quintus Septimius Florens Tertullianus · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Aszkézis és Reformáció · Többet látni »
Regula
reguláját az olivetánusoknak A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.
Új!!: Aszkézis és Regula · Többet látni »
Remete (vallás)
Diego Velázquez: Remete Szent Antal és Remete Szent Pál Remete magányosan, a világtól elvonultan élő személy.
Új!!: Aszkézis és Remete (vallás) · Többet látni »
Remete Szent Antal
Remete Szent Antal vagy Nagy Szent Antal, görögösen Antóniosz (ógörögül: Αντώνιος ο Μέγας, Antóniosz ho Megasz,, kopt nyelven: Ⲁⲃⲃⲁ Ⲁⲛⲧⲱⲛⲓ) (Herakleopolisz, Egyiptom, 251 – Kolzim-hegy, Egyiptom, 356. január 17.) az egyik első ismert keresztény remete, a sivatagi atyák egyike.
Új!!: Aszkézis és Remete Szent Antal · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Aszkézis és Reneszánsz · Többet látni »
Sivatagi atyák
Az egyiptomi szerzetesség elterjedése a 3-5. század között Sivatagi atyák alatt általában azokat az ókeresztény egyiptomi remetéket szokták érteni, akik a 3. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították.
Új!!: Aszkézis és Sivatagi atyák · Többet látni »
Szannjásza
Egy szannjászi A szannjásza vagy szanjásza, (szanszkrit: सन्न्यास sannyāsa és संन्यास saṃnyāsa, angol: sannyasa) a hinduizmusban a négy lelki rend (ásrama) utolsó periódusa, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája.
Új!!: Aszkézis és Szannjásza · Többet látni »
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Új!!: Aszkézis és Szatja · Többet látni »
Szádhu
Visnu-követő szádhu Nepálban A szádhu vagy szádu (szanszkritül साधु, jelentése jó ember, szent ember) a hinduizmusban és a dzsainizmusban a világi élettől visszavonult vallásos aszkéta vagy szent ember, akinek legfőbb célja a megszabadulás (móksa), a Brahmanon való elmélkedés, a szellemi megvilágosodás elérése.
Új!!: Aszkézis és Szádhu · Többet látni »
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Új!!: Aszkézis és Szúfizmus · Többet látni »
Szüzesség
William-Adolphe Bouguereau: ''Ifjúság''. A fehér színt a nyugati kultúrákban hagyományosan a rituális tisztasággal, az ártatlansággal és a szüzességgel társították A szüzesség (latinul: virginitas) egy személynek, férfinak vagy nőnek biológiai és lelki, mentális állapota, egy gondolkodás- és értékelésforma, valamint a mértéktartásnak a nemiség területén történő megmutatkozása.
Új!!: Aszkézis és Szüzesség · Többet látni »
Szentírás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biblia.
Új!!: Aszkézis és Szentírás · Többet látni »
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
Új!!: Aszkézis és Szerzetes · Többet látni »
Szerzetesrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.
Új!!: Aszkézis és Szerzetesrend · Többet látni »
Szofisták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szofizmus.
Új!!: Aszkézis és Szofisták · Többet látni »
Sztoikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztoikus filozófia.
Új!!: Aszkézis és Sztoikus · Többet látni »
Sztoikus filozófia
sztoa Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr.
Új!!: Aszkézis és Sztoikus filozófia · Többet látni »
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Új!!: Aszkézis és Tapasz (hinduizmus) · Többet látni »
Thai erdei hagyomány
A thai kammatthána erdei hagyomány (a páli kammatthána szóból ered, jelentése „meditáció” vagy „meditáció tárgya”, lásd Kammatthána), nyugaton elterjedt általános elnevezése thai erdei hagyomány (Thai Forest Tradition), a théraváda buddhizmus szerzetesi hagyományvonala, amely a korai buddhista gyakorlatokból éledt újjá.
Új!!: Aszkézis és Thai erdei hagyomány · Többet látni »
Théraváda
A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.
Új!!: Aszkézis és Théraváda · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Aszkézis és Thuküdidész · Többet látni »
Valdiak
#ÁTIRÁNYÍTÁS valdensek.
Új!!: Aszkézis és Valdiak · Többet látni »
Vértanúság
#ÁTIRÁNYÍTÁS: Vértanú.
Új!!: Aszkézis és Vértanúság · Többet látni »
Világvallás
A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön.
Új!!: Aszkézis és Világvallás · Többet látni »
Viszuddhimagga
A Viszuddhimagga (páli, Megtisztulás ösvénye) a théraváda buddhizmus „nagy értekezése”, amelyet Buddhagósza írt körülbelül 430 körül Srí Lankán.
Új!!: Aszkézis és Viszuddhimagga · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: Aszkézis és Xenophón · Többet látni »
3. század
A 3.
Új!!: Aszkézis és 3. század · Többet látni »
