Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Aszalay László, Augusztus 6., Debrecen, Eger, Február 14., Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864), Helytartótanács, Kalocsa, Kiss Lajos (nyelvész), Magyarország, Mályi, Október 6., Oroszország, Paks, Pest (történelmi település), Szendrő, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Vác, 1798, 1817, 1819, 1826, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1874, 1888.
Aszalay László
Szendrői Aszalay László (Leszenye, 1794. április 8. – Eger, 1869. január 29.) magyar katolikus pap, plébános, mizslei prépost, egri kanonok és táblabíró.
Új!!: Aszalay József és Aszalay László · Többet látni »
Augusztus 6.
Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.
Új!!: Aszalay József és Augusztus 6. · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Aszalay József és Debrecen · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Aszalay József és Eger · Többet látni »
Február 14.
Névnapok: Bálint, Valentin + Brúnó, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Kirill, Konor, Konrád, Kurt, Kürt, Metód.
Új!!: Aszalay József és Február 14. · Többet látni »
Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)
A Hölgyfutár címlapja 1858-ból A Hölgyfutár „közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből”.
Új!!: Aszalay József és Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864) · Többet látni »
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Új!!: Aszalay József és Helytartótanács · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Aszalay József és Kalocsa · Többet látni »
Kiss Lajos (nyelvész)
Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.
Új!!: Aszalay József és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Aszalay József és Magyarország · Többet látni »
Mályi
Mályi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Aszalay József és Mályi · Többet látni »
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Új!!: Aszalay József és Október 6. · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Aszalay József és Oroszország · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Aszalay József és Paks · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Aszalay József és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Szendrő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szendrő (egyértelműsítő lap) Kategória:Átirányítások nem hibás névről.
Új!!: Aszalay József és Szendrő · Többet látni »
Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)
A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.
Új!!: Aszalay József és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Aszalay József és Vác · Többet látni »
1798
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1798 · Többet látni »
1817
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1817 · Többet látni »
1819
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1819 · Többet látni »
1826
Niépce elkészíti az első fényképét, mely ''Kilátás a dolgozószobából'' címen vált ismertté.
Új!!: Aszalay József és 1826 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Aszalay József és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1849 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1874 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Aszalay József és 1888 · Többet látni »
