Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
71 kapcsolatok: Agyagtábla-könyvtárak, Akkád nyelv, Amoriták, Anatólia, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Assur (isten), Assur (település), Assur-bán-apli, Asszíria uralkodóinak listája, Asszírok, Az ókor nagy csatái, Óbabiloni Birodalom, Bronzkor, Dúr-Sarrukín, Elám, Enlil, Eufrátesz, Földközi-tenger, Hettita Birodalom, Hettiták, História (folyóirat), Hurrik, I. Adad-nirári, I. Assur-uballit, I. e. 10. század, I. e. 12. század, I. e. 13. század, I. e. 14. század, I. e. 18. század, I. e. 19. század, I. e. 2. évezred, I. e. 3. évezred, I. e. 612, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. e. 9. század, I. Samsi-Adad, I. Sulmánu-asarídu, I. Tukulti-apil-ésarra, I. Tukulti-Ninurta, II. Assur-nászir-apli, II. Sarrukín asszír király, III. Sulmánu-asarídu, III. Tukulti-apil-ésarra, Irak, Kalhu, Karkari csata, Kánaán, Közel-Kelet, ..., Kháldok, Médek, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Mezopotámiai mitológia, Mitanni, Monarchia, Ninive, Ninive (település), Nomadizmus, Phrügia, Római Birodalom, Római provinciák, Szín-ahhé-eríba, Szíria, Történelem, Tengeri népek, Tigris (folyó), Transzhumáló pásztorkodás, Urartu, Van-tó. Bővíteni index (21 több) »
Agyagtábla-könyvtárak
Az ókori agyagtábla-könyvtárak az ókori Kelet könyvtárainak egyike.
Új!!: Asszíria és Agyagtábla-könyvtárak · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Asszíria és Akkád nyelv · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Asszíria és Amoriták · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Asszíria és Anatólia · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Asszíria és Arámiak · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Asszíria és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Asszíria és Assur (isten) · Többet látni »
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Új!!: Asszíria és Assur (település) · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Asszíria és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria uralkodóinak listája
Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el.
Új!!: Asszíria és Asszíria uralkodóinak listája · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Asszíria és Asszírok · Többet látni »
Az ókor nagy csatái
Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.
Új!!: Asszíria és Az ókor nagy csatái · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Asszíria és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Asszíria és Bronzkor · Többet látni »
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Új!!: Asszíria és Dúr-Sarrukín · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Asszíria és Elám · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Asszíria és Enlil · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Asszíria és Eufrátesz · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Asszíria és Földközi-tenger · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Asszíria és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Asszíria és Hettiták · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Asszíria és História (folyóirat) · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Asszíria és Hurrik · Többet látni »
I. Adad-nirári
I.
Új!!: Asszíria és I. Adad-nirári · Többet látni »
I. Assur-uballit
I.
Új!!: Asszíria és I. Assur-uballit · Többet látni »
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Új!!: Asszíria és I. e. 10. század · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Asszíria és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Új!!: Asszíria és I. e. 13. század · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Asszíria és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 19. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 612
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 612 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 7. század · Többet látni »
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Új!!: Asszíria és I. e. 8. század · Többet látni »
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Új!!: Asszíria és I. e. 9. század · Többet látni »
I. Samsi-Adad
I.
Új!!: Asszíria és I. Samsi-Adad · Többet látni »
I. Sulmánu-asarídu
Asszíria i. e. 1270 körül I. Sulmánu-asarídu (uralkodott – a középső kronológia szerint – i. e. 1274 – i. e. 1245) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apja, I. Adad-nirári nyomdokain járva folytatta a feltartóztathatlannak tűnő terjeszkedést.
Új!!: Asszíria és I. Sulmánu-asarídu · Többet látni »
I. Tukulti-apil-ésarra
I.
Új!!: Asszíria és I. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
I. Tukulti-Ninurta
I.
Új!!: Asszíria és I. Tukulti-Ninurta · Többet látni »
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Új!!: Asszíria és II. Assur-nászir-apli · Többet látni »
II. Sarrukín asszír király
II.
Új!!: Asszíria és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »
III. Sulmánu-asarídu
III.
Új!!: Asszíria és III. Sulmánu-asarídu · Többet látni »
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Új!!: Asszíria és III. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Asszíria és Irak · Többet látni »
Kalhu
Kalhu (urukalḫu, kál/kal-ḫa, ka-làḫ) Asszíria második fővárosa volt a mai Irak területén Moszul városától 30 km-re délkeleti irányban, a Tigris folyó bal partján.
Új!!: Asszíria és Kalhu · Többet látni »
Karkari csata
A karkari csata Asszíria délnyugati terjeszkedésének egyik fontos állomása.
Új!!: Asszíria és Karkari csata · Többet látni »
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Új!!: Asszíria és Kánaán · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Asszíria és Közel-Kelet · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Asszíria és Kháldok · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Asszíria és Médek · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Asszíria és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Asszíria és Mezopotámia · Többet látni »
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Új!!: Asszíria és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Asszíria és Mitanni · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Asszíria és Monarchia · Többet látni »
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Új!!: Asszíria és Ninive · Többet látni »
Ninive (település)
A bibliai nevén ismert Ninive (eredeti, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Nuni(w)a,; Nīnəwē,; Nineué) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704 – Kr. e. 612), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt.
Új!!: Asszíria és Ninive (település) · Többet látni »
Nomadizmus
A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol.
Új!!: Asszíria és Nomadizmus · Többet látni »
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Új!!: Asszíria és Phrügia · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Asszíria és Római Birodalom · Többet látni »
Római provinciák
A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.
Új!!: Asszíria és Római provinciák · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Asszíria és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Asszíria és Szíria · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Asszíria és Történelem · Többet látni »
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Új!!: Asszíria és Tengeri népek · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Asszíria és Tigris (folyó) · Többet látni »
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.
Új!!: Asszíria és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Asszíria és Urartu · Többet látni »
Van-tó
A Van-tó (ógörög Θωσπῖτις λίμνη, Thószpitisz limné, törökül: Van Gölü; kurdul: Gola Wanê) Törökország legnagyobb tava, az ország keleti részén fekszik.
Új!!: Asszíria és Van-tó · Többet látni »
