Tartalomjegyzék
41 kapcsolatok: Alánok, Árpád-kor, Ér (folyó), Érmellék, Érmihályfalva, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Báthory István erdélyi fejedelem, Bihar megye, Bogyoszló, Dunántúl, Fényes Elek, Fráter István, Gutkeled nemzetség, Gyenge Árpád, Honfoglalás, Hontpázmány nemzetség, I. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, Kiskereki, Mohácsi csata, Nyúzó Mihály, Piskolt, Reformáció, Román nyelv, Románia, Szalacs, Székelyhíd, Tatárjárás, Vasad, 13. század, 14. század, 1600, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1857, 1900, 1901, 2002, 2011.
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Megnézni Asszonyvására és Alánok
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Asszonyvására és Árpád-kor
Ér (folyó)
Ér (románul Ier) folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobb oldali mellékvize.
Megnézni Asszonyvására és Ér (folyó)
Érmellék
Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.
Megnézni Asszonyvására és Érmellék
Érmihályfalva
Érmihályfalva (románul: Valea Lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén.
Megnézni Asszonyvására és Érmihályfalva
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Megnézni Asszonyvására és Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Megnézni Asszonyvására és Báthory István erdélyi fejedelem
Bihar megye
Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.
Megnézni Asszonyvására és Bihar megye
Bogyoszló
Az óvoda épülete Bogyoszlói látkép Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban található.
Megnézni Asszonyvására és Bogyoszló
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Asszonyvására és Dunántúl
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Asszonyvására és Fényes Elek
Fráter István
Fráter István (Érkeserű, 1630 körül – 1703) huszti várkapitány, költő.
Megnézni Asszonyvására és Fráter István
Gutkeled nemzetség
A Gutkeled nemzetség címere Képes krónika Gutkeled biblia egy lapja A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud, Gledguth, Gwthkeleth) nemzetség leszármazottai közül az elmúlt 900 évben egy lengyel király mellett számtalan erdélyi fejedelem, herceg, nádor, erdélyi vajda, országbíró, bán, esztergomi érsek, tárnokmester, ajtónállómester, lovászmester, ispán került ki.
Megnézni Asszonyvására és Gutkeled nemzetség
Gyenge Árpád
Gyenge Árpád (Asszonyvására, Románia, 1925. december 13. – Budapest, 1979. július 1.) Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Megnézni Asszonyvására és Gyenge Árpád
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Asszonyvására és Honfoglalás
Hontpázmány nemzetség
Képes krónikábanEmese álma: A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index705.html A Hont-Pázmány nemzetség címere A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.
Megnézni Asszonyvására és Hontpázmány nemzetség
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Megnézni Asszonyvására és I. Rákóczi György
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Megnézni Asszonyvására és II. Rákóczi Ferenc
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Asszonyvására és IV. Béla magyar király
IV. László magyar király
IV.
Megnézni Asszonyvására és IV. László magyar király
Kiskereki
Kiskereki (Cherechiu) település Romániában, Bihar megyében.
Megnézni Asszonyvására és Kiskereki
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Megnézni Asszonyvására és Mohácsi csata
Nyúzó Mihály
Nyúzó Mihály (Újfehértó, 1666. – Mezőterem, 1716.) kuruc katona, II. Rákóczi Ferenc fejedelem ezereskapitánya.
Megnézni Asszonyvására és Nyúzó Mihály
Piskolt
Piskolt (Pişcolt) település Romániában, Szatmár megyében.
Megnézni Asszonyvására és Piskolt
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Megnézni Asszonyvására és Reformáció
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Asszonyvására és Román nyelv
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Asszonyvására és Románia
Szalacs
Szalacs (románul Sălacea) település Bihar megyében, Romániában.
Megnézni Asszonyvására és Szalacs
Székelyhíd
Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.
Megnézni Asszonyvására és Székelyhíd
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Asszonyvására és Tatárjárás
Vasad
Vasad község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Megnézni Asszonyvására és Vasad
13. század
A 13.
Megnézni Asszonyvására és 13. század
14. század
A 14.
Megnézni Asszonyvására és 14. század
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Megnézni Asszonyvására és 1600
17. század
A 17.
Megnézni Asszonyvására és 17. század
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Asszonyvására és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Asszonyvására és 1857
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Asszonyvására és 1900
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Megnézni Asszonyvására és 1901
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Megnézni Asszonyvására és 2002
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Megnézni Asszonyvására és 2011