68 kapcsolatok: Akkád nyelv, Alsó-Egyiptom, Anatólia, Arabok, Újasszír Birodalom, Újbabiloni Birodalom, Assur (isten), Assur-ah-iddína, Assur-etelli-iláni, Asszíria uralkodóinak listája, Babilónia, Babilon, Biblia, British Museum, Csillagászat, Elám, Fáraó, Görög nyelv, Gilgames-eposz, Hormuzd Rassam, I. e. 3. évezred, I. e. 612, I. e. 629, I. e. 631, I. e. 640, I. e. 647, I. e. 648, I. e. 650, I. e. 652, I. e. 653, I. e. 664, I. e. 665, I. e. 667, I. e. 668, I. Nékó, III. Tukulti-apil-ésarra, Irán, Kháldok, Kilikia, Kimmerek, Kr. e. 627, Kr. e. 631, Kr. e. 668, Kr. e. 685, Kultúra, Lüdia, Limmu, Médek, Memphisz, Mezopotámia, ..., Nabú-apal-uszur, Nílus, Núbia, Ninive (település), Orvostudomány, Phrügia, Szaisz, Szín-ahhé-eríba, Szín-sar-iskun, Szín-sum-lisir, Szúza, Taharka, Tanutamon, Théba, Tudomány, Urartu, V. Samsi-Adad, Vallás. Bővíteni index (18 több) »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Assur-bán-apli és Akkád nyelv · Többet látni »
Alsó-Egyiptom
Alsó- és Felső-Egyiptom Alsó-Egyiptom Egyiptom legészakibb területe, azaz a Nílus-delta.
Új!!: Assur-bán-apli és Alsó-Egyiptom · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Assur-bán-apli és Anatólia · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Assur-bán-apli és Arabok · Többet látni »
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Új!!: Assur-bán-apli és Újasszír Birodalom · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Assur-bán-apli és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Assur (isten)
Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Assur (isten) · Többet látni »
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Új!!: Assur-bán-apli és Assur-ah-iddína · Többet látni »
Assur-etelli-iláni
Assur-etelli-iláni: "Assur a fa ura" (uralkodott Kr. e. 631/Kr. e. 629(?) – Kr. e. 627(?)) az Újasszír Birodalom egyik utolsó legitim uralkodója volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Assur-etelli-iláni · Többet látni »
Asszíria uralkodóinak listája
Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el.
Új!!: Assur-bán-apli és Asszíria uralkodóinak listája · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Assur-bán-apli és Babilónia · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Assur-bán-apli és Babilon · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Assur-bán-apli és Biblia · Többet látni »
British Museum
A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.
Új!!: Assur-bán-apli és British Museum · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Assur-bán-apli és Csillagászat · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Assur-bán-apli és Elám · Többet látni »
Fáraó
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Fáraó · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Assur-bán-apli és Görög nyelv · Többet látni »
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Új!!: Assur-bán-apli és Gilgames-eposz · Többet látni »
Hormuzd Rassam
Hormuzd Rassam (Moszul, 1826 – 1910. szeptember 16.) asszír asszírológus.
Új!!: Assur-bán-apli és Hormuzd Rassam · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 612
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 612 · Többet látni »
I. e. 629
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 629 · Többet látni »
I. e. 631
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 631 · Többet látni »
I. e. 640
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 640 · Többet látni »
I. e. 647
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 647 · Többet látni »
I. e. 648
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 648 · Többet látni »
I. e. 650
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 650 · Többet látni »
I. e. 652
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 652 · Többet látni »
I. e. 653
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 653 · Többet látni »
I. e. 664
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 664 · Többet látni »
I. e. 665
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 665 · Többet látni »
I. e. 667
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 667 · Többet látni »
I. e. 668
Nincs leírás.
Új!!: Assur-bán-apli és I. e. 668 · Többet látni »
I. Nékó
I.
Új!!: Assur-bán-apli és I. Nékó · Többet látni »
III. Tukulti-apil-ésarra
III.
Új!!: Assur-bán-apli és III. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Assur-bán-apli és Irán · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Assur-bán-apli és Kháldok · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: Assur-bán-apli és Kilikia · Többet látni »
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Új!!: Assur-bán-apli és Kimmerek · Többet látni »
Kr. e. 627
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 627.
Új!!: Assur-bán-apli és Kr. e. 627 · Többet látni »
Kr. e. 631
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 631.
Új!!: Assur-bán-apli és Kr. e. 631 · Többet látni »
Kr. e. 668
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 668.
Új!!: Assur-bán-apli és Kr. e. 668 · Többet látni »
Kr. e. 685
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 685.
Új!!: Assur-bán-apli és Kr. e. 685 · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Assur-bán-apli és Kultúra · Többet látni »
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Új!!: Assur-bán-apli és Lüdia · Többet látni »
Limmu
Az i. e. 1833-as napfogyatkozás árnyéksávja A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő.
Új!!: Assur-bán-apli és Limmu · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Assur-bán-apli és Médek · Többet látni »
Memphisz
Memphisz (ókori egyiptomi nevein: Ineb-hedzs, Men-nofer) az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, az Óbirodalom idején végig, az Újbirodalom idején rövidebb időszakokra Egyiptom fővárosa, az ország fő közigazgatási központja és egyik legfontosabb vallási központja.
Új!!: Assur-bán-apli és Memphisz · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Assur-bán-apli és Mezopotámia · Többet látni »
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Új!!: Assur-bán-apli és Nabú-apal-uszur · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: Assur-bán-apli és Nílus · Többet látni »
Núbia
Núbia a mai Egyiptom és Szudán között. A történelmi '''Alsó-Núbia''' az 1. és 2. vízesés között (a képen számokkal jelezve), '''Felső-Núbia''' a 2. és 6. vízesés között feküdt Núbia pontos határokkal nem körülírható, történelmi terület Észak-Afrika keleti részén.
Új!!: Assur-bán-apli és Núbia · Többet látni »
Ninive (település)
A bibliai nevén ismert Ninive (eredeti, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Nuni(w)a,; Nīnəwē,; Nineué) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr. e. 704 – Kr. e. 612), de a Tigris és Hoszr találkozásánál fekvő város már kezdettől fogva jelentős kereskedelmi és vallási központ volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Ninive (település) · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Assur-bán-apli és Orvostudomány · Többet látni »
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Új!!: Assur-bán-apli és Phrügia · Többet látni »
Szaisz
Lepsius térképe Szaisz (az óegyiptomi Szau) ókori egyiptomi város a Nílus rosettei-ágának jobb partján, a mai Szán el-Hagar falutól északra.
Új!!: Assur-bán-apli és Szaisz · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Assur-bán-apli és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Szín-sar-iskun
Szín-sar-iskun:"Szín megalapította (?) a királyt" (uralkodott Kr. e. 627(?) – Kr. e. 612) az Újasszír Birodalom utolsó legitim uralkodója volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Szín-sar-iskun · Többet látni »
Szín-sum-lisir
Szín-sum-lisir: "Szín, virágoztasd fel a nevet!" (uralkodott Kr. e. 623?) az Újasszír Birodalom egyik utolsó uralkodója – vagy csak trónkövetelője – volt.
Új!!: Assur-bán-apli és Szín-sum-lisir · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Assur-bán-apli és Szúza · Többet látni »
Taharka
Taharka oszlopa Karnakban Taharka (uralkodói nevén Nofertumhuré) ókori egyiptomi fáraó a harmadik átmeneti kor időszakában, annak Napata-korszakában.
Új!!: Assur-bán-apli és Taharka · Többet látni »
Tanutamon
Tanutamon az ókori Egyiptom és a Kusita Királyság uralkodója.
Új!!: Assur-bán-apli és Tanutamon · Többet látni »
Théba
A thébai nekropolisz térképe https://web.archive.org/web/20070628162917/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7c/Theban_Necropolis_Map.jpeg (teljes képernyős változat) Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet, görögül Θῆβα, Théba, Διὸς Πόλις Μεγάλη, Dioszpolisz Megalé,, biblikus No Amon, ma, Ṭībah) egyiptomi város, a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt az ország fővárosa, ma világörökségi helyszín.
Új!!: Assur-bán-apli és Théba · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Assur-bán-apli és Tudomány · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Assur-bán-apli és Urartu · Többet látni »
V. Samsi-Adad
V.
Új!!: Assur-bán-apli és V. Samsi-Adad · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Assur-bán-apli és Vallás · Többet látni »