Tartalomjegyzék
13 kapcsolatok: Arzén (elem), Arzén-trioxid, Arzénsav, Bázis (kémia), Foszfor, Hidrogén-bromid, Hidrogén-jodid, Hidrolízis, Hidroxidion, Mágneses magrezonancia, Oldat, Sósav, Szervetlen vegyület.
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Megnézni Arzénessav és Arzén (elem)
Arzén-trioxid
Az arzén-trioxid (vagy diarzén-trioxid, arzén(III)-oxid, arzénessavanhidrid) az arzén egyik oxidja, +3-as oxidációs számú arzént tartalmaz.
Megnézni Arzénessav és Arzén-trioxid
Arzénsav
Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz.
Megnézni Arzénessav és Arzénsav
Bázis (kémia)
Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0 pH-nál nagyobb lesz).
Megnézni Arzénessav és Bázis (kémia)
Foszfor
A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Megnézni Arzénessav és Foszfor
Hidrogén-bromid
A hidrogén-bromid (HBr), régies nevén bróm-hidrogén szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő, vízben oldódó, mérgező gáz.
Megnézni Arzénessav és Hidrogén-bromid
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Megnézni Arzénessav és Hidrogén-jodid
Hidrolízis
A hidrolízis (a görög hydro- és lysis szavakból) általában a kémiai kötések vízmolekulák addíciója általi felhasadását jelenti.
Megnézni Arzénessav és Hidrolízis
Hidroxidion
A hidroxidion (OH–) egy egyszeresen negatív, összetett ion, a sav–bázis reakciók gyakori szereplője.
Megnézni Arzénessav és Hidroxidion
Mágneses magrezonancia
Feles spinhez tartozó energiaszintek felhasadása mágneses mezőben A mágneses magrezonancia – más néven nukleáris mágneses rezonancia, angol rövidítéssel NMR – a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő azon jelenség, melynek során egy másik, rádiófrekvenciás (elektro)mágneses térrel besugározva azt bizonyos frekvenciákon – azaz „rezonanciaszerűen” – elnyeli.
Megnézni Arzénessav és Mágneses magrezonancia
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Megnézni Arzénessav és Oldat
Sósav
A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.
Megnézni Arzénessav és Sósav
Szervetlen vegyület
Hagyományos értelemben szervetlen vegyületnek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek.
Megnézni Arzénessav és Szervetlen vegyület