Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Arisztotelész államformatana

Index Arisztotelész államformatana

Arisztotelész Alig van az államtudomány körén belül oly elmélet, mely oly hosszú időn át akkora hatást tett, már-már feltétlen uralmat jelentett volna a legkülönbözőbb népek államtudósainak és -bölcsészeinek fölfogására, mint amelyet Arisztotelész Politikájának III., IV., VII.

27 kapcsolatok: Arisztokrácia, Arisztotelész, Autarkia, Állam (dialógus), Cenzus, Demokrácia, Diktátor, Eposz, Hérodotosz, Homérosz, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Költészet, Közgazdaságtan, Királyság, Mükéné, Mitológia, Nikomakhoszi Etika, Pauler Ákos, Piac (közgazdaságtan), Platón, Politikatudomány, Politológia, Rabszolgaság, Spárta, Tudomány, 20. század.

Arisztokrácia

Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Arisztokrácia · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Arisztotelész · Többet látni »

Autarkia

Az autarkia az önellátás, a gazdasági elszigetelődés politikája, amelynek során egy ország nem tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat a külvilággal.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Autarkia · Többet látni »

Állam (dialógus)

Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Állam (dialógus) · Többet látni »

Cenzus

A cenzus latin eredetű szó.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Cenzus · Többet látni »

Demokrácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).

Új!!: Arisztotelész államformatana és Demokrácia · Többet látni »

Diktátor

A diktátor olyan politikai vezető, aki abszolút hatalommal rendelkezik.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Diktátor · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Eposz · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Hérodotosz · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Homérosz · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Arisztotelész államformatana és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Arisztotelész államformatana és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Költészet · Többet látni »

Közgazdaságtan

Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Közgazdaságtan · Többet látni »

Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Monarchia.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Királyság · Többet látni »

Mükéné

Mükéné (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponnészosz északkeleti részén, Argoliszban.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Mükéné · Többet látni »

Mitológia

Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Mitológia · Többet látni »

Nikomakhoszi Etika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztotelész etikája.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Nikomakhoszi Etika · Többet látni »

Pauler Ákos

Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Pauler Ákos · Többet látni »

Piac (közgazdaságtan)

A piac fogalmán tágabb, gazdasági értelemben minden olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Piac (közgazdaságtan) · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Platón · Többet látni »

Politikatudomány

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Politikatudomány · Többet látni »

Politológia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Politikatudomány.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Politológia · Többet látni »

Rabszolgaság

Rabszolgaság Brazíliában, Jean-Baptiste Debret festménye A rabszolgaság az egyetemes emberi jogokat figyelmen kívül hagyó, vagy azokat tagadó külső kényszer hatására létrejövő emberi létállapot, melyben az egyént szabad akarata ellenére, emberi léptékben nem jelentéktelen ideig mások szolgálatára, munka végzésére kényszerítik; az emberkereskedelem hasonló alakzataitól intézményesítettségében, társadalmi megítélésében, elfogadottságában különbözik.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Rabszolgaság · Többet látni »

Spárta

Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Spárta · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Arisztotelész államformatana és Tudomány · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Arisztotelész államformatana és 20. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »