Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Arisztotelész

Index Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

214 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, A szofista, Absztrakció, Akadémia (Platón), Al-Kindi, Albertus Magnus, Alexandria (Egyiptom), Amerikai dollár, Ammóniosz (filozófus), Anatólia, Anekdota, Antipatrosz, Aphrodisziaszi Alexandrosz, Apokrif iratok, Apollodórosz (egyértelműsítő lap), Aporia (filozófia), Aquinói Szent Tamás, Arabok, Arisztotelész államformatana, Arisztotelész etikája, Arisztotelész gazdaságbölcselete, Arisztotelész logikája, Arisztotelész természetfilozófiája, Arisztoteliánusok, Arisztoxenosz, Arkhón, Aszklépiosz, Athén, Attalida dinasztia, Augustus római császár, Áj Hánum, Állam (dialógus), Ázsia, Ógörög nyelv, Ókori görög irodalom, Becsapódási kráter, Bertrand Russell, Beszédzavarok, Biblia, Biológia, Bodnár M. István, British Museum, Caius Plinius Secundus, Catholic Encyclopedia, Censorinus, Démokritosz, Démoszthenész, Decimus Iunius Iuvenalis, Delphoi, Despota, ..., Dialektika, Diogenész Laertiosz, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Duns Scotus, Epikureizmus, Epikurosz, Esztétika, Etika (filozófia), Eudémosz, Eumélosz (egyértelműsítő lap), Eumélosz (történetíró), Fenomenológia, Filológia, Filozófia, Formális logika, Galénosz, Galileo Galilei, Görögország, Görögország történelme, George Henry Lewes, Gergely-naptár, Google Inc., Gorgiasz (dialógus), Héber nyelv, Hüpereidész, Hermeiasz (uralkodó), Hermeneutika (Arisztotelész), Hermipposz (egyértelműsítő lap), Himnusz, Hold, Homérosz, I. e. 321, I. e. 322, I. e. 323, I. e. 327, I. e. 335, I. e. 336, I. e. 339, I. e. 342, I. e. 343, I. e. 344, I. e. 345, I. e. 347, I. e. 348, I. e. 361, I. e. 362, I. e. 366, I. e. 367, I. e. 384, Iamblikhosz, Ióannész Philoponosz, Ibn Abi Uszajbia, Idealizmus, Igazság (filozófia), II. Eumenész pergamoni király, II. Frigyes német-római császár, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Irónia, Irodalom, Irodalomelmélet, Isaac Newton, Iszokratész, Jelentős ókori történetírók listája, Johannes Kepler, Kalkísz, Kalliszthenész, Kategóriák (Arisztotelész), Költészet, Középkor, Kereszténység, Kert, Kisbolygó, Knidoszi Eudoxosz, Konstantinápoly, Lükeion, Legenda, Leszbosz, Logika, London, Louvre, Lucius Cornelius Sulla, Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Filozófiai Szemle, Magyar katolikus lexikon, Maimonidész, Makedónia, Marcus Tullius Cicero, Martin Heidegger, Március 7., Mórok, Metafizika, Metafizika (Arisztotelész), Metoikosz, Mieza, Mitológia, Nesztoriosz, Nikolausz Kopernikusz, Nyelvészet, Organon (Arisztotelész), Orvos, Palimpszeszt, Püthagoreusok, Pecz Vilmos, Pedagógia, Pederasztia, Pella, Pergamon, Perzsa Birodalom, Phaniasz (filozófus), Platón, Plutarkhosz, Poétika (Arisztotelész), Politika, Politikatudomány, Pompeii, Pontoszi Hérakleidész, Portable Document Format, Ptolemaiosz (egyértelműsítő lap), Quintus Hortensius Hortalus, Róma, Római Birodalom, Reneszánsz, Rhodoszi Andronikosz, Rodosz (sziget), Roger Bacon, Skolasztikus filozófia, Spanyolország, Steiger Kornél, Szalai Sándor (szociológus), Szókratész, Szónoklattan, Szicília, Szmürnai Hermipposz, Szpeuszipposz, Sztagira, Sztrabón, Sztratégosz, Szubsztancia, Szuda-lexikon, Talentum (mértékegység), Teológia, Természettudomány, Themiszón, Theophrasztosz, Trákia, Tudomány, Vekerdi László, William Ockham, William Smith (lexikográfus), Xenokratész, Xenophón, Zsidók, 12. század, 13. század, 1879, 1891, 19. század, 1969, 1977, 1979, 20. század, 2001, 6123 Aristoteles. Bővíteni index (164 több) »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: Arisztotelész és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

A szofista

Platón egyik szobrának római másolata. Az eredetit a filozófus halála után (i.e 348) az általa alapított iskolában az Akadémián állították ki. A szofista (ógörögül: Σοφιστής) című dialógus Platón kései filozófiájának kulcsműve, melyben a korábbi dialógusok szofisták elleni polémiáit folytatja.

Új!!: Arisztotelész és A szofista · Többet látni »

Absztrakció

Az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.

Új!!: Arisztotelész és Absztrakció · Többet látni »

Akadémia (Platón)

Az Akadémia az ókori Athéntól északra A szó Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfa-liget, melyben Platón filozófiai iskolája működött.

Új!!: Arisztotelész és Akadémia (Platón) · Többet látni »

Al-Kindi

Al-Kindi, teljes nevén Abú Júszuf Jakúb Ibn Isák asz-Szabbáh Al-Kindi, korabeli címén „A filozófus” (Kúfa, 801 – Bagdad, 873) középkori arab filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Al-Kindi · Többet látni »

Albertus Magnus

Albertus Magnus, más néven Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) német teológus, a Regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja.

Új!!: Arisztotelész és Albertus Magnus · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.

Új!!: Arisztotelész és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »

Amerikai dollár

Az amerikai dollár vagy USA dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama hivatalos fizetőeszköze.

Új!!: Arisztotelész és Amerikai dollár · Többet látni »

Ammóniosz (filozófus)

Ammóniosz 1. század görög filozófus Hermiasz fia, Proklosz tanítványa, 500 körül az alexandriai iskola élén állt.

Új!!: Arisztotelész és Ammóniosz (filozófus) · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Arisztotelész és Anatólia · Többet látni »

Anekdota

Az anekdota rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval, illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely az adomával ellentétben létező történelmi személyekhez kapcsolódik.

Új!!: Arisztotelész és Anekdota · Többet látni »

Antipatrosz

Antipatrosz (Kr. e. 397 – Kr. e. 319) makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezére, majd a halála után birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt.

Új!!: Arisztotelész és Antipatrosz · Többet látni »

Aphrodisziaszi Alexandrosz

Aphrodisziaszi Alexandrosz ((2. század – 3. század) görög filozófus. ''Commentaria in Analytica priora Aristotelis'', 1549 Aphrodisziaszból, Káriából származott, innen kapta melléknevét is. Septimius Severus korában az athéni Akadémián filozófiát tanított. Több ilyen jellegű munkát is írt, de különösen Arisztotelész tanainak magyarázásában tűnt ki, kommentárokat készített hozzájuk, illetve megtisztította a munkákat a későbbi hozzátoldásoktól. Iratainak csekély része maradt fenn görögül, a többi latin fordításban ismert.

Új!!: Arisztotelész és Aphrodisziaszi Alexandrosz · Többet látni »

Apokrif iratok

A katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.

Új!!: Arisztotelész és Apokrif iratok · Többet látni »

Apollodórosz (egyértelműsítő lap)

Az Apollodórosz (görögül: Ἀπολλόδωρος) gyakori név volt az ókori görögöknél.

Új!!: Arisztotelész és Apollodórosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Aporia (filozófia)

Az aporia (görögül: ἀπορία - porosz.

Új!!: Arisztotelész és Aporia (filozófia) · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Szent Tamás, (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Új!!: Arisztotelész és Arabok · Többet látni »

Arisztotelész államformatana

Arisztotelész Alig van az államtudomány körén belül oly elmélet, mely oly hosszú időn át akkora hatást tett, már-már feltétlen uralmat jelentett volna a legkülönbözőbb népek államtudósainak és -bölcsészeinek fölfogására, mint amelyet Arisztotelész Politikájának III., IV., VII.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész államformatana · Többet látni »

Arisztotelész etikája

Arisztotelész Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' című freskójának részlete. Az antik görög kultúra a poliszközösségek kultúrája.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész etikája · Többet látni »

Arisztotelész gazdaságbölcselete

Közgazdászok és filozófusok sem tagadják, hogy annyi más tudomány atyja, Arisztotelész az első közgazdász a történelemben.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész gazdaságbölcselete · Többet látni »

Arisztotelész logikája

Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész logikája · Többet látni »

Arisztotelész természetfilozófiája

Habár az antik természetfilozófiát a modern természettudományok által túlhaladottnak tartjuk, azért súlyos tévedései ellenére éles meglátásai és szigorú következetessége iránti méltó csodálatunkat nem nyomhatjuk el.

Új!!: Arisztotelész és Arisztotelész természetfilozófiája · Többet látni »

Arisztoteliánusok

Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.

Új!!: Arisztotelész és Arisztoteliánusok · Többet látni »

Arisztoxenosz

Arisztoxenosz jelenkori ábrázolása Arisztoxenosz (Tarentum, Kr. előtt 354 körül - Kr. előtt 300 körül) ókori görög zeneteoretikus, Arisztotelész tanítványa.

Új!!: Arisztotelész és Arisztoxenosz · Többet látni »

Arkhón

Az arkhón vezető állami tisztségviselő volt az ókori görög városokban, főleg Athénban.

Új!!: Arisztotelész és Arkhón · Többet látni »

Aszklépiosz

Aszklépiosz (görög betűkkel Ἀσκληπιός, latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Új!!: Arisztotelész és Aszklépiosz · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország.

Új!!: Arisztotelész és Athén · Többet látni »

Attalida dinasztia

Családfa Az attalidák dinasztiája görög uralkodócsalád, amely Lüszimakhosz, Nagy Sándor tábornoka halála után uralkodott Pergamonban.

Új!!: Arisztotelész és Attalida dinasztia · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Új!!: Arisztotelész és Augustus római császár · Többet látni »

Áj Hánum

Ai Khanoum egy ásatási hely Északkelet-Afganisztánban, ahol először sikerült feltárni egy hellenisztikus várost Belső-Ázsiában.

Új!!: Arisztotelész és Áj Hánum · Többet látni »

Állam (dialógus)

az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam című dialógus Platón munkásságának a második korszakában íródott.

Új!!: Arisztotelész és Állam (dialógus) · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: Arisztotelész és Ázsia · Többet látni »

Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.

Új!!: Arisztotelész és Ógörög nyelv · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből (''Papyrus Oxyrhynchus'') Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken görög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi-, irodalomtudományi-, nyelvészeti-, történeti-, filozófiai-, földrajzi-, matematikai-, csillagászati-, orvostudományi-, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Arisztotelész és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Becsapódási kráter

A Kaali-meteoritkráterek fő becsapódási krátere az észtországi Saaremaa szigeténhttp://muinas.struktuur.ee/projektid/ecp/kaali/en/index.html Kaali-meteoritkráterek honlapja Esők tengerében (Apollo–17) A becsapódási kráterek olyan kráterek, amelyek kozmikus anyagoktól – meteoroktól, üstökösöktől vagy kisbolygóktól – származnak.

Új!!: Arisztotelész és Becsapódási kráter · Többet látni »

Bertrand Russell

Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.

Új!!: Arisztotelész és Bertrand Russell · Többet látni »

Beszédzavarok

Beszédzavarokon a beszéd különféle rendellenességeit értik.

Új!!: Arisztotelész és Beszédzavarok · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (koiné görög βιβλίον tekercs szóból) azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak és ennek okán szentnek fogad el, tehát a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Arisztotelész és Biblia · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög bios – ’élő’ és logos – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Biológia · Többet látni »

Bodnár M. István

Bodnár M. István (1958–) az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének docense.

Új!!: Arisztotelész és Bodnár M. István · Többet látni »

British Museum

A British Museum 1930 körül A British Museum olvasóterme A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.

Új!!: Arisztotelész és British Museum · Többet látni »

Caius Plinius Secundus

Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.

Új!!: Arisztotelész és Caius Plinius Secundus · Többet látni »

Catholic Encyclopedia

A Catholic Encyclopedia (magyarul Katolikus Enciklopédia, vagy ahogy ma emlegetik, az Old Catholic Encyclopedia, Régi Katolikus Enciklopédia) angol nyelvű enciklopédia, amelyet 1913-ban adott ki az Amerikai Egyesült Államokban a The Encyclopedia Press nevű kiadó.

Új!!: Arisztotelész és Catholic Encyclopedia · Többet látni »

Censorinus

Censorinus (3. század) római grammatikus.

Új!!: Arisztotelész és Censorinus · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Démokritosz · Többet látni »

Démoszthenész

Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.

Új!!: Arisztotelész és Démoszthenész · Többet látni »

Decimus Iunius Iuvenalis

Decimus Iunius Iuvenalis, röviden csak Iuvenalis vagy Juvenalis (Aquinum, 50/60 körül – 130 körül) római költő, a római irodalom három nagy szatíraírójának (Horatius, Persius, Iuvenalis) egyike.

Új!!: Arisztotelész és Decimus Iunius Iuvenalis · Többet látni »

Delphoi

Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.

Új!!: Arisztotelész és Delphoi · Többet látni »

Despota

Despota (görögül deszpotész, „úr”).

Új!!: Arisztotelész és Despota · Többet látni »

Dialektika

A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.

Új!!: Arisztotelész és Dialektika · Többet látni »

Diogenész Laertiosz

Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét, mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.

Új!!: Arisztotelész és Diogenész Laertiosz · Többet látni »

Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)

Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.

Új!!: Arisztotelész és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) · Többet látni »

Duns Scotus

Duns Scotus, nem használatos, de pontos fordítású magyar nevén Skóciai Duns János, 1993 óta Boldog Duns Scotus (Dunston, Northumberland, 1266 vagy 1274 – Köln, 1308. november 8.) középkori angol skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: Arisztotelész és Duns Scotus · Többet látni »

Epikureizmus

Az epikureizmus empirista felfogású filozófia.

Új!!: Arisztotelész és Epikureizmus · Többet látni »

Epikurosz

Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) amit helyesebben ejtve Epikúrosz lenne, azonban helytelen a gyakran használt Epikürosz) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának a követője.

Új!!: Arisztotelész és Epikurosz · Többet látni »

Esztétika

Az esztétika a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.

Új!!: Arisztotelész és Esztétika · Többet látni »

Etika (filozófia)

12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Etika (filozófia) · Többet látni »

Eudémosz

Eudémosz (Kr. e. 4. század) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Eudémosz · Többet látni »

Eumélosz (egyértelműsítő lap)

Az ókori források több Eumélosz nevű személyről is írnak;.

Új!!: Arisztotelész és Eumélosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Eumélosz (történetíró)

Eumélosz (görög Εύμηλος, latinosan Eumelus, i. e. 3. sz. első fele) görög történetíró.

Új!!: Arisztotelész és Eumélosz (történetíró) · Többet látni »

Fenomenológia

A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.

Új!!: Arisztotelész és Fenomenológia · Többet látni »

Filológia

A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.

Új!!: Arisztotelész és Filológia · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Filozófia · Többet látni »

Formális logika

A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.

Új!!: Arisztotelész és Formális logika · Többet látni »

Galénosz

Görögösen Galénosz, (Pergamon, Kr. u. 129 szeptembere – Róma, Kr. u. 201 körül): görög származású római orvos, filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Galénosz · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Arisztotelész és Galileo Galilei · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα vagy Ἑλλάς; ógörögösen Ἑλλάς, újgörög kiejtéssel), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén.

Új!!: Arisztotelész és Görögország · Többet látni »

Görögország történelme

Görögország története a mai Görögország területének története.

Új!!: Arisztotelész és Görögország történelme · Többet látni »

George Henry Lewes

George Henry Lewes (London, 1817. április 17. – 1878. november 30.) angol filozófiai író.

Új!!: Arisztotelész és George Henry Lewes · Többet látni »

Gergely-naptár

A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.

Új!!: Arisztotelész és Gergely-naptár · Többet látni »

Google Inc.

A Google Inc. amerikai, tőzsdén bejegyzett részvénytársaság, amit eredetileg zártkörűen működő társaságként alapítottak 1998-ban, és aminek a nevéhez fűződik a Google keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése.

Új!!: Arisztotelész és Google Inc. · Többet látni »

Gorgiasz (dialógus)

A dialógus témája: a legfőbb jó meghatározása.

Új!!: Arisztotelész és Gorgiasz (dialógus) · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Új!!: Arisztotelész és Héber nyelv · Többet látni »

Hüpereidész

Hüpereidész, (Kollütosz, Attika, Kr. e. 389 – Athén, Kr. e. 322) görög szónok.

Új!!: Arisztotelész és Hüpereidész · Többet látni »

Hermeiasz (uralkodó)

Hermeiasz (sokszor „atarneuszi Hermeiasz”, latinosan Hermiász); Kr.

Új!!: Arisztotelész és Hermeiasz (uralkodó) · Többet látni »

Hermeneutika (Arisztotelész)

A Hermeneutika, régebbies, de a hagyomány alapján ma is használt írással Herméneutika Arisztotelész antik görög peripatetikus filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak egyik része.

Új!!: Arisztotelész és Hermeneutika (Arisztotelész) · Többet látni »

Hermipposz (egyértelműsítő lap)

* szmürnai Hermipposz (Kr. e. III-II. század): alexandriai filológus;.

Új!!: Arisztotelész és Hermipposz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Himnusz

A himnusz eredetileg vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű ének.

Új!!: Arisztotelész és Himnusz · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Arisztotelész és Hold · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Arisztotelész és Homérosz · Többet látni »

I. e. 321

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 321 · Többet látni »

I. e. 322

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 322 · Többet látni »

I. e. 323

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 323 · Többet látni »

I. e. 327

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 327 · Többet látni »

I. e. 335

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 335 · Többet látni »

I. e. 336

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 336 · Többet látni »

I. e. 339

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 339 · Többet látni »

I. e. 342

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 342 · Többet látni »

I. e. 343

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 343 · Többet látni »

I. e. 344

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 344 · Többet látni »

I. e. 345

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 345 · Többet látni »

I. e. 347

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 347 · Többet látni »

I. e. 348

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 348 · Többet látni »

I. e. 361

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 361 · Többet látni »

I. e. 362

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 362 · Többet látni »

I. e. 366

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 366 · Többet látni »

I. e. 367

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 367 · Többet látni »

I. e. 384

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és I. e. 384 · Többet látni »

Iamblikhosz

Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkhisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Iamblikhosz · Többet látni »

Ióannész Philoponosz

Ióannész Philoponosz, latinosan Johannes Philoponos (490 körül – 570 körül) kora középkori bizánci nyelvtudós és apologetikus keresztény teozófus.

Új!!: Arisztotelész és Ióannész Philoponosz · Többet látni »

Ibn Abi Uszajbia

Ibn Abi Uszajbia, teljes nevén Ibn Abi Uszajbia Nuvaffak al-dín Abú-l-'Abbász Ahmed b. Kászim, (Kairó, 1203 – Szalkhad, 1269) középkori arab orvos, tudománytörténetíró.

Új!!: Arisztotelész és Ibn Abi Uszajbia · Többet látni »

Idealizmus

Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.

Új!!: Arisztotelész és Idealizmus · Többet látni »

Igazság (filozófia)

Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.

Új!!: Arisztotelész és Igazság (filozófia) · Többet látni »

II. Eumenész pergamoni király

II.

Új!!: Arisztotelész és II. Eumenész pergamoni király · Többet látni »

II. Frigyes német-római császár

II.

Új!!: Arisztotelész és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Arisztotelész és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz o megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt. Atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják Alexandrosz makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Arisztotelész és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Irónia

Az irónia olyan közlésmód, amelyben a kimondott jelentést felülírja a közlés módja által hordozott jelentéstartalom.

Új!!: Arisztotelész és Irónia · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Irodalomnak nevezzük azokat az írott műveket, szövegeket tágabb értelemben, amelyeket többnyire nagyobb nyilvánosság elé szánnak (kivéve pl. személyes napló művészek esetében).

Új!!: Arisztotelész és Irodalom · Többet látni »

Irodalomelmélet

Az irodalomelmélet az irodalmi művek belső összefüggéseit, keletkezésük, recepciójuk és újraértelmezésük feltételeit, valamint az irodalom és más kulturális formák egymás közötti viszonyát vizsgálja, rendszerezi.

Új!!: Arisztotelész és Irodalomelmélet · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Arisztotelész és Isaac Newton · Többet látni »

Iszokratész

Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338. augusztus) ókori görög szónok.

Új!!: Arisztotelész és Iszokratész · Többet látni »

Jelentős ókori történetírók listája

Az alábbi lista a jelentősebb ókori (keleti, görög, római) történetírókat tartalmazza a Kr. u. V. század végéig, akiknek fennmaradtak műveik is.

Új!!: Arisztotelész és Jelentős ókori történetírók listája · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Arisztotelész és Johannes Kepler · Többet látni »

Kalkísz

Kalkísz vagy Kalkída (görög írással Χαλκίς vagy Χαλκίδα, ógörög: Χαλκίς, Khalkísz) város Görögországban, a Közép-Görögország nevű régióban.

Új!!: Arisztotelész és Kalkísz · Többet látni »

Kalliszthenész

Olünthoszi Kalliszthenész (Καλλισθενης, Kr. e. 370 – kb. 327) görög tudós és történetíró, Nagy Sándor udvari történésze, és a kiemelkedő filozófus, Arisztotelész unokaöccse (nővére lányának fia) és tanítványa, továbbá a filozófus legkiemelkedőbbnek tartott tanítványának, Theophrasztosznak barátja.

Új!!: Arisztotelész és Kalliszthenész · Többet látni »

Kategóriák (Arisztotelész)

A Kategóriák, régebbies, de a hagyomány alapján ma is használt írással Katégoriák Arisztotelész antik görög filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak az első része.

Új!!: Arisztotelész és Kategóriák (Arisztotelész) · Többet látni »

Költészet

Marton László alkotása.

Új!!: Arisztotelész és Költészet · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Arisztotelész és Középkor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: Arisztotelész és Kereszténység · Többet látni »

Kert

Pieskowa Skałában Franciakert a Loire-völgyben Az Umaid Bhawan palota hátsó kertje az indiai Dzsodpurban Ausztráliában A kert haszon- vagy dísznövények termesztésére szolgáló, rendesen bekerített terület.

Új!!: Arisztotelész és Kert · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering.

Új!!: Arisztotelész és Kisbolygó · Többet látni »

Knidoszi Eudoxosz

Eudoxosz (görög: Εύδοξος), knidoszi, I. e. 5. századi matematikus és csillagász, akinek nagy érdeme volt az, hogy megkísérelte az égitestek mozgásának egységes leírását.

Új!!: Arisztotelész és Knidoszi Eudoxosz · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Arisztotelész és Konstantinápoly · Többet látni »

Lükeion

Itt állt egykor a Lükeion A Lükeion (latinosan lyceum) egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben.

Új!!: Arisztotelész és Lükeion · Többet látni »

Legenda

A 13. századi Legenda aurea egy díszes lapja A legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj.

Új!!: Arisztotelész és Legenda · Többet látni »

Leszbosz

Leszbosz (görögül Lézvosz) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.

Új!!: Arisztotelész és Leszbosz · Többet látni »

Logika

Gregor Reisch, Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'' mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok. A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Arisztotelész és Logika · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban.

Új!!: Arisztotelész és London · Többet látni »

Louvre

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma.

Új!!: Arisztotelész és Louvre · Többet látni »

Lucius Cornelius Sulla

Denarius, melyet Sulla veretett VI. Mithridatész felett aratott győzelme után Lucius Cornelius Sulla Felix (Róma, Kr. e. 138 – Puteoli, Kr. e. 78) konzervatív római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.

Új!!: Arisztotelész és Lucius Cornelius Sulla · Többet látni »

Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár (rövidítve MEK) „az ország legrégebbi digitális könyvtára”, ingyenes internetes szolgáltatás.

Új!!: Arisztotelész és Magyar Elektronikus Könyvtár · Többet látni »

Magyar Filozófiai Szemle

Magyar Filozófiai Szemle/Hungarian Philosophical Review a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának (korábban Intézetének) folyóirata, indult 1957-ben Budapesten.

Új!!: Arisztotelész és Magyar Filozófiai Szemle · Többet látni »

Magyar katolikus lexikon

A egy nagy terjedelmű, elsősorban vallási témakörökkel foglalkozó magyar nyelvű lexikonsorozat.

Új!!: Arisztotelész és Magyar katolikus lexikon · Többet látni »

Maimonidész

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész (1137 vagy 1138, Córdoba – 1204. december 13., Fusztát), teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון), saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي (Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí), zsidó rabbi, orvos, filozófus; Spanyolországban és Egyiptomban tevékenykedett a középkorban.

Új!!: Arisztotelész és Maimonidész · Többet látni »

Makedónia

Makedónia egy ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

Új!!: Arisztotelész és Makedónia · Többet látni »

Marcus Tullius Cicero

Marcus Tullius Cicero (Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.

Új!!: Arisztotelész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »

Martin Heidegger

Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.

Új!!: Arisztotelész és Martin Heidegger · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás, Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: Arisztotelész és Március 7. · Többet látni »

Mórok

Abd el-Ouahed ben Messaoud ben Mohammed Anoun mór nagykövet I. Erzsébet angol királynő udvarában A mórok (spanyolul moros) észak-afrikai eredetű középkori népcsoport, akik az Ibériai-félsziget nagy részét a 8. századtól a 15. század végéig megszállás alatt tartották.

Új!!: Arisztotelész és Mórok · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Új!!: Arisztotelész és Metafizika · Többet látni »

Metafizika (Arisztotelész)

Arisztotelész metafizikájának első oldala (1837 kiadás) Arisztotelész Metafizika könyve 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be (meta ta phüzika).

Új!!: Arisztotelész és Metafizika (Arisztotelész) · Többet látni »

Metoikosz

A metoikosz („együttlakó”) az ókori Athénban generációk óta ott élő, betelepült idegen (de görög) vagy felszabadított rabszolga származású egyén volt, aki életmódjában a teljes jogú polgárok (politész) életét élte, gazdaságilag és kulturálisan asszimilálódott, de politikai jogokkal nem rendelkezett.

Új!!: Arisztotelész és Metoikosz · Többet látni »

Mieza

Mieza település Spanyolországban, Salamanca tartományban.

Új!!: Arisztotelész és Mieza · Többet látni »

Mitológia

Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.

Új!!: Arisztotelész és Mitológia · Többet látni »

Nesztoriosz

Nesztoriosz, (kb. 381/386 – 451Magyar katolikus lexikon http://lexikon.katolikus.hu/N/Nesztoriosz.html) szír szerzetes, 428-tól 431-ig konstantinápolyi pátriárka.

Új!!: Arisztotelész és Nesztoriosz · Többet látni »

Nikolausz Kopernikusz

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz) Nikolausz Kopernikusz, (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Arisztotelész és Nikolausz Kopernikusz · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Arisztotelész és Nyelvészet · Többet látni »

Organon (Arisztotelész)

Az Organon (+¸Óργανον görög szó, magyarul „segédeszköz”, „szerszám”) a logika tudományát megalapozó ókori görög filozófus, Arisztotelész bizonyos logikai írásainak gyűjteménye.

Új!!: Arisztotelész és Organon (Arisztotelész) · Többet látni »

Orvos

Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.

Új!!: Arisztotelész és Orvos · Többet látni »

Palimpszeszt

A palimpszeszt(us) (görög: „újból lesimított”; latinul: codex rescriptus) azoknak a kéziratoknak a neve, melyekben az eredeti szöveget gondosan kivakarták, vagy átragasztották, hogy helyébe másikat lehessen írni.

Új!!: Arisztotelész és Palimpszeszt · Többet látni »

Püthagoreusok

Püthagorasz A püthagoreusok Püthagorasz tanaira támaszkodó és őt követő filozófusok voltak.

Új!!: Arisztotelész és Püthagoreusok · Többet látni »

Pecz Vilmos

Pecz Vilmos (Horgospataka, 1854. március 20. – Budapest, 1923. november 9.) nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Arisztotelész és Pecz Vilmos · Többet látni »

Pedagógia

A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.

Új!!: Arisztotelész és Pedagógia · Többet látni »

Pederasztia

A pederasztia egy felnőtt férfi és egy nála jóval fiatalabb férfi (esetleg egy kamasz fiú) közti homoszexuális kapcsolatot jelent.

Új!!: Arisztotelész és Pederasztia · Többet látni »

Pella

Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók.

Új!!: Arisztotelész és Pella · Többet látni »

Pergamon

A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

Új!!: Arisztotelész és Pergamon · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése. Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Arisztotelész és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Phaniasz (filozófus)

Phaniasz (Kr. e. 3. század) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Phaniasz (filozófus) · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Arisztotelész és Platón · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

Új!!: Arisztotelész és Plutarkhosz · Többet látni »

Poétika (Arisztotelész)

A Poétika (ógörögül ποιητική poiétiké ’az alkotó, költői művészet’) Arisztotelésztől származik, és valószínűleg Kr.e. 335-ben keletkezhetett.

Új!!: Arisztotelész és Poétika (Arisztotelész) · Többet látni »

Politika

A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: Arisztotelész és Politika · Többet látni »

Politikatudomány

A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.

Új!!: Arisztotelész és Politikatudomány · Többet látni »

Pompeii

Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében, Campania olasz tartományban.

Új!!: Arisztotelész és Pompeii · Többet látni »

Pontoszi Hérakleidész

Pontoszi Hérakleidész (kb. i. e. 390 – i. e. 322, Hérakleia, ma Eregli, Törökország, Athén) görög filozófus, grammatikus.

Új!!: Arisztotelész és Pontoszi Hérakleidész · Többet látni »

Portable Document Format

A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum.

Új!!: Arisztotelész és Portable Document Format · Többet látni »

Ptolemaiosz (egyértelműsítő lap)

A Ptolemaiosz görög eredetű név, melyet több uralkodó is viselt.

Új!!: Arisztotelész és Ptolemaiosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Quintus Hortensius Hortalus

Quintus Hortensius Hortalus (Kr. e. 114 – Kr. e. 50) római szónok.

Új!!: Arisztotelész és Quintus Hortensius Hortalus · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Arisztotelész és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Arisztotelész és Római Birodalom · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Arisztotelész és Reneszánsz · Többet látni »

Rhodoszi Andronikosz

Rhodoszi Andronikosz (Kr. e. kb. 70/65-50), a peripatetikus iskola tizenegyedik vezetője, aki főleg mint Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek gondozója, kiadásra rendezője s kiadója híres.

Új!!: Arisztotelész és Rhodoszi Andronikosz · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Új!!: Arisztotelész és Rodosz (sziget) · Többet látni »

Roger Bacon

Roger Bacon (1214 – 1292 vagy 1294 júniusa) középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként.

Új!!: Arisztotelész és Roger Bacon · Többet látni »

Skolasztikus filozófia

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.

Új!!: Arisztotelész és Skolasztikus filozófia · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Arisztotelész és Spanyolország · Többet látni »

Steiger Kornél

Steiger Kornél (1945. április 28. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára.

Új!!: Arisztotelész és Steiger Kornél · Többet látni »

Szalai Sándor (szociológus)

Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), Állami díjas (1980).

Új!!: Arisztotelész és Szalai Sándor (szociológus) · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399 májusa) ókori görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Szókratész · Többet látni »

Szónoklattan

A retorika allegóriája A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Arisztotelész és Szónoklattan · Többet látni »

Szicília

Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia IPA /siˈʧiːlja/), a Földközi-tenger legnagyobb és Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.

Új!!: Arisztotelész és Szicília · Többet látni »

Szmürnai Hermipposz

Szmürnai Hermipposz, (Szmürna, ma İzmir, Törökország, i. e. III-II. század), az első alexandriai biográfus.

Új!!: Arisztotelész és Szmürnai Hermipposz · Többet látni »

Szpeuszipposz

Athéni Szpeuszipposz, (Athén, i. e. 408 körül – Athén, i. e. 339 körül) ókori görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Szpeuszipposz · Többet látni »

Sztagira

right Régészeti feltárás Sztagirában Sztagira (Στάγειρα) (Halkidiki, Közép-Makedónia régió) fennsíkon fekvő görög falu a Kalkidiké- (más írásmódban Haldiki-) félszigeten, a Khalkidiké prefektúrában.

Új!!: Arisztotelész és Sztagira · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Új!!: Arisztotelész és Sztrabón · Többet látni »

Sztratégosz

A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben "tábornok" jelentésben használatos.

Új!!: Arisztotelész és Sztratégosz · Többet látni »

Szubsztancia

A szubsztancia (latin: substantia.

Új!!: Arisztotelész és Szubsztancia · Többet látni »

Szuda-lexikon

A Szuda vagy Szouda (görögül: Σοῦδα) egy nagy terjedelmű X. századi bizánci lexikon.

Új!!: Arisztotelész és Szuda-lexikon · Többet látni »

Talentum (mértékegység)

Sumer súlymérték (1 talentum.

Új!!: Arisztotelész és Talentum (mértékegység) · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Arisztotelész és Teológia · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Arisztotelész és Természettudomány · Többet látni »

Themiszón

Themiszón (1. század) görög orvos.

Új!!: Arisztotelész és Themiszón · Többet látni »

Theophrasztosz

Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.

Új!!: Arisztotelész és Theophrasztosz · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Új!!: Arisztotelész és Trákia · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Arisztotelész és Tudomány · Többet látni »

Vekerdi László

Vekerdi László (Hódmezővásárhely, 1924. július 21. – Budapest, 2009. december 27.) Széchenyi-díjas magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténész, könyvtáros, közíró, polihisztor.

Új!!: Arisztotelész és Vekerdi László · Többet látni »

William Ockham

William of Ockham, magyarosan Ockhami Vilmos, olykor Occam, (1287 körül – 1347.Gál, Gedeon, 1982. William of Ockham Died Impenitent in April 1347. Franciscan Studies 42, pp. 90–95 április 9.) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes, a skolasztikus filozófia és teológia kiemelkedő személyisége.

Új!!: Arisztotelész és William Ockham · Többet látni »

William Smith (lexikográfus)

William Smith (1813. május 20. – 1893. október 7.) angol lexikográfus.

Új!!: Arisztotelész és William Smith (lexikográfus) · Többet látni »

Xenokratész

Xenokratész (Khalkédón, i. e. 396 – Athén, i. e. 314) görög filozófus.

Új!!: Arisztotelész és Xenokratész · Többet látni »

Xenophón

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.

Új!!: Arisztotelész és Xenophón · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták;, Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a zsidó vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén.

Új!!: Arisztotelész és Zsidók · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Arisztotelész és 12. század · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Arisztotelész és 13. század · Többet látni »

1879

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1879 · Többet látni »

1891

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1891 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Arisztotelész és 19. század · Többet látni »

1969

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1969 · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1977 · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 1979 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Arisztotelész és 20. század · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Arisztotelész és 2001 · Többet látni »

6123 Aristoteles

A 6123 Aristoteles (ideiglenes jelöléssel 1987 SH2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.

Új!!: Arisztotelész és 6123 Aristoteles · Többet látni »

Átirányítja itt:

Aristoteles, Aristotelés, Arisztotelesz.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »