Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Arany Horda, Ögödej mongol nagykán, Batu kán, Csagatáj Kánság, Dzsingisz mongol nagykán, Güjük mongol nagykán, Han kínaiak, Hülegü ilhán, Karakorum (romváros), Kipcsakok, Konfucianizmus, Kubiláj mongol nagykán, Mandzsúria, Mandzsuk, Möngke mongol nagykán, Mongol Birodalom, Mongol kánok családfája, Mongol kánok listája, Rubruk, Toluj, Transzoxánia, Turkesztán, 1219.
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Megnézni Arig böke és Arany Horda
Ögödej mongol nagykán
Ögödej nagykán (1186 vagy 1189 – 1241. december 11.) Dzsingisz nagykán harmadik fiaként a Mongol Birodalom második nagykánja volt 1229-től haláláig.
Megnézni Arig böke és Ögödej mongol nagykán
Batu kán
Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.
Megnézni Arig böke és Batu kán
Csagatáj Kánság
A Csagatáj Kánság (mongolul Цагаадайн Хаант Улс) mongol vezetésű állam volt Közép-Ázsiában és Nyugat-Mongóliában.
Megnézni Arig böke és Csagatáj Kánság
Dzsingisz mongol nagykán
Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
Megnézni Arig böke és Dzsingisz mongol nagykán
Güjük mongol nagykán
Güjük (mongolul Гүюг; 1206. március 19. – 1248. április 20.) Ögödej kán legidősebb fia, a Mongol Birodalom harmadik nagykánja 1246 és 1248 között.
Megnézni Arig böke és Güjük mongol nagykán
Han kínaiak
A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják.
Megnézni Arig böke és Han kínaiak
Hülegü ilhán
Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.
Megnézni Arig böke és Hülegü ilhán
Karakorum (romváros)
Az Erdeni Dzú buddhista kolostor Sztúpák az Erdeni Dzú kolostor környékén Karakorumban Kőteknős Karakorum a Mongol Birodalom fővárosa volt a 13.
Megnézni Arig böke és Karakorum (romváros)
Kipcsakok
Ősi kipcsak portré a 12. századból, Luhanszk A kipcsakok (török: Kıpçak) török nép volt a középkorban, illetve a turkológiában a kipcsak egy összefoglaló név is, amely az altaji nyelvcsaládhoz tartozó köztörök nyelvek egyik népes ágát jelöli.
Megnézni Arig böke és Kipcsakok
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Megnézni Arig böke és Konfucianizmus
Kubiláj mongol nagykán
Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).
Megnézni Arig böke és Kubiláj mongol nagykán
Mandzsúria
Mandzsúria kiterjedése háromféle meghatározás szerint Mandzsúria (mandzsu: 10px, hagyományos kínai: 滿洲, egyszerűsített kínai: 满洲, pinjin: Mǎnzhōu) egy nagy kiterjedésű, saját történelemmel rendelkező földrajzi régió Északkelet-Ázsiában.
Megnézni Arig böke és Mandzsúria
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Megnézni Arig böke és Mandzsuk
Möngke mongol nagykán
Möngke (mongolul: Möngke / МөнхMönkh; kínai: 蒙哥; pinyin: Ménggē; 1209. január 10. – 1259. augusztus 11.) a Mongol Birodalom negyedik nagykánja volt, aki 1251.
Megnézni Arig böke és Möngke mongol nagykán
Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.
Megnézni Arig böke és Mongol Birodalom
Mongol kánok családfája
Az alábbi családfa a mongol kánok (Dzsingiszidák) családi kapcsolatait hivatott tartalmazni.
Megnézni Arig böke és Mongol kánok családfája
Mongol kánok listája
Ez a lista a Mongol Birodalmat uraló mongol nagykánok listáját tartalmazza.
Megnézni Arig böke és Mongol kánok listája
Rubruk
Rubroucki Vilmos, vagy Rubruk Willelmus (Rubrouck, Dunkerque mellett, Flandria, 1215–1220 között, meghalt 1295 után) misszionárius, pápai követ.
Megnézni Arig böke és Rubruk
Toluj
Toluj (mongolul Тулуй; 1186 vagy 1190 vagy 1192 — 1232) Dzsingisz nagykán negyedik fia, kinek halála után 1227-1229 között a Mongol Birodalom régense, míg Ögödej bátyját meg nem választották nagykánnak.
Megnézni Arig böke és Toluj
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Megnézni Arig böke és Transzoxánia
Turkesztán
Turkisztán vagy más írással Turkesztán a történelemben Közép-Ázsia régióit jelezte, amelyet északon Szibéria, délen Tibet, India, Afganisztán és Perzsia (Irán); keleten a Góbi-sivatag; nyugaton pedig a Kaszpi-tenger határolt.
Megnézni Arig böke és Turkesztán
1219
május 2. – I. Leó örmény király halálával trónra lép a kisebbik lánya, I. Izabella (uralkodik haláláig, 1252-ig).
Megnézni Arig böke és 1219