Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Új-Guinea, Állatok, Beó, Bismarck-szigetek, Család (rendszertan), Csőr, Esőerdő, Faj, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gyíkok, Indonézia, Madarak, Mino, Nem fenyegetett faj, Osztály (rendszertan), Pápua Új-Guinea, René Primevère Lesson, Rend (rendszertan), Salamon-szigetek, Seregélyfélék, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Trópusok, Vörös lista, Verébalakúak, Verébalkatúak.
- Mino
Új-Guinea
Új-Guinea Ausztráliától északra található sziget, a világ második legnagyobb szigete.
Megnézni Aranyarcú majna és Új-Guinea
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Aranyarcú majna és Állatok
Beó
A beó (Gracula religiosa) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Aranyarcú majna és Beó
Bismarck-szigetek
A Bismarck-szigetek Új-Guinea északkeleti partjainál elnyúló vulkanikus szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részében.
Megnézni Aranyarcú majna és Bismarck-szigetek
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Aranyarcú majna és Család (rendszertan)
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Megnézni Aranyarcú majna és Csőr
Esőerdő
monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
Megnézni Aranyarcú majna és Esőerdő
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Aranyarcú majna és Faj
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Aranyarcú majna és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Aranyarcú majna és Gerinchúrosok
Gyíkok
A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Aranyarcú majna és Gyíkok
Indonézia
Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában.
Megnézni Aranyarcú majna és Indonézia
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Aranyarcú majna és Madarak
Mino
Az Mino a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Aranyarcú majna és Mino
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Megnézni Aranyarcú majna és Nem fenyegetett faj
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Aranyarcú majna és Osztály (rendszertan)
Pápua Új-Guinea
Pápua Új-Guinea vagy hivatalos nevén: Pápua Új-Guinea Független Állam (tok piszin: Independen Stet bilong Papua Niugini) óceániai ország.
Megnézni Aranyarcú majna és Pápua Új-Guinea
René Primevère Lesson
René Primevère Lesson (Rochefort, 1794. március 20. – Rochefort, 1849. április 28.) francia orvos, ornitológus, botanikus és természettudós.
Megnézni Aranyarcú majna és René Primevère Lesson
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Aranyarcú majna és Rend (rendszertan)
Salamon-szigetek
A Salamon-szigetek egy független állam Ausztráliától északkeletre, amely hat fő szigetből és több mint 900 kisebb szigetből áll.
Megnézni Aranyarcú majna és Salamon-szigetek
Seregélyfélék
aranyarcú majna ''(Mino dumontii)'' koronás majna ''(Ampeliceps coronatus)'' vastagcsőrű seregély ''(Scissirostrum dubium)'' Déltengeri énekesseregély ''(Aplonis tabuensis)'' Fémes énekesseregély ''(Aplonis metallica)'' A seregélyfélék (Sturnidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Aranyarcú majna és Seregélyfélék
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Aranyarcú majna és Szubtrópusok
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Aranyarcú majna és Természetvédelmi Világszövetség
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Megnézni Aranyarcú majna és Trópusok
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Megnézni Aranyarcú majna és Vörös lista
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Megnézni Aranyarcú majna és Verébalakúak
Verébalkatúak
A verébalkatúak (Passeri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Aranyarcú majna és Verébalkatúak
Lásd még
Mino
- Aranyarcú majna
- Hosszúfarkú majna
- Mino
- Narancsmajna