Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Aral-tó

Index Aral-tó

Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 42 kapcsolatok: Alekszej Ivanovics Butakov, Amu-darja, Arabok, Aral, Aralszk, Aralszk–7, Üzbegisztán, Biológiai fegyver, Fekete-tenger, Globális felmelegedés, Hektár, Holocén, I. e. 2. század, Kara-kum, Kaszpi-tenger, Kazahsztán, Kazak nyelv, Kína, Közép-Ázsia, Kizil-kum, Moynaq, Neogén, Ob (folyó), Oroszország, Pamír, Paratethys, Párolgás, Pleisztocén, Pliocén, Római Birodalom, Sóstó, Szakszaul, Szir-darja, Szovjetunió, Türkmenisztán, Tethys-óceán, Turáni-alföld, Volga, 17. század, 2003, 2004, 2005.

  2. Üzbegisztán tavai
  3. Kazahsztán tavai
  4. Kiszáradó tavak

Alekszej Ivanovics Butakov

Alekszej Ivanovics Butakov (orosz nyelven: Алексей Иванович Бутаков; Oroszország, Kronstadt, 1816. február 19. – Németország, Schwalbach, 1869. június 28.) orosz tengerésztiszt, ellentengernagy, utazó.

Megnézni Aral-tó és Alekszej Ivanovics Butakov

Amu-darja

Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

Megnézni Aral-tó és Amu-darja

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Megnézni Aral-tó és Arabok

Aral

Aral (kazakul Арал, oroszul Аральск) kisváros Délnyugat-Kazahsztánban, a Kizilorda régióban, az Aral-tó mellett.

Megnézni Aral-tó és Aral

Aralszk

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aral.

Megnézni Aral-tó és Aralszk

Aralszk–7

Az Aralszk–7 volt egykor a Szovjetunió egyik legfontosabb biológiai fegyvergyára és tesztterülete.

Megnézni Aral-tó és Aralszk–7

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Megnézni Aral-tó és Üzbegisztán

Biológiai fegyver

A biológiai fegyverek vírusok, baktériumok vagy más élőlények, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichokémiai szerek), melyeket agresszió, vagy ezzel való fenyegetés céljából hoztak létre, vagy e célra alkalmaznak.

Megnézni Aral-tó és Biológiai fegyver

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Megnézni Aral-tó és Fekete-tenger

Globális felmelegedés

A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei.

Megnézni Aral-tó és Globális felmelegedés

Hektár

m².

Megnézni Aral-tó és Hektár

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Megnézni Aral-tó és Holocén

I. e. 2. század

A világ keleti fele i. e. 100 körül (angol nyelvű).

Megnézni Aral-tó és I. e. 2. század

Kara-kum

A Kara-kum, vagy más forrásokban Karakum és Gara Gum (am. „fekete homok”) (türkménül Garagum, oroszul Каракумы) egy sivatag Közép-Ázsiában.

Megnézni Aral-tó és Kara-kum

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.

Megnézni Aral-tó és Kaszpi-tenger

Kazahsztán

Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.

Megnézni Aral-tó és Kazahsztán

Kazak nyelv

A kazak (қазақша, қазақ тілі) vagy oroszosan kazah nyelv a török nyelvcsaládon belül a köztörök nyelvek kipcsak csoportjába tartozik.

Megnézni Aral-tó és Kazak nyelv

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Megnézni Aral-tó és Kína

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Megnézni Aral-tó és Közép-Ázsia

Kizil-kum

A Kizil-kum (üzbégül: Qizilqum, kazahul: Қызылқұм, jelentése Vörös homok) egy közép-ázsiai sivatag, melyet északkeletről a Szir-darja, délnyugatról az Amu-darja, északnyugatról pedig az Aral-tó határol.

Megnézni Aral-tó és Kizil-kum

Moynaq

Moynaq (másképp: Muynaq, Mo‘ynoq, Muynak, Муйнак) város Üzbegisztán területén, a kiszáradt Aral-tó egykori partján.

Megnézni Aral-tó és Moynaq

Neogén

Miocén kori ősemlős, a ''Deinotherium'' A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.

Megnézni Aral-tó és Neogén

Ob (folyó)

Az Ob Oroszország leghosszabb, Ázsia második leghosszabb folyója.

Megnézni Aral-tó és Ob (folyó)

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Megnézni Aral-tó és Oroszország

Pamír

A Pamír hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál.

Megnézni Aral-tó és Pamír

Paratethys

Az ős-Földközi-tenger, a Tethys és a Paratethys a Rupelian korban, 33,9 – 38,4 millió évvel ezelőtt. A fekete vonalak a jelenlegi partvonalakat jelzik A Paratethys-óceán, Paratethys-tenger vagy csak Paratethys egy ősi, viszonylag sekély tenger elnevezése, amely az Alpoktól északra húzódott kelet felé egészen a jelenlegi Aral-tóig.

Megnézni Aral-tó és Paratethys

Párolgás

A párolgás a folyékony anyagok felszínén lévő részecskék hő hatására bekövetkező halmazállapot-változása légnemű állapotba.

Megnézni Aral-tó és Párolgás

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Megnézni Aral-tó és Pleisztocén

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Megnézni Aral-tó és Pliocén

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Megnézni Aral-tó és Római Birodalom

Sóstó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sóstó (egyértelműsítő lap).

Megnézni Aral-tó és Sóstó

Szakszaul

A szakszaul (Haloxylon ammodendron) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Aral-tó és Szakszaul

Szir-darja

A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.

Megnézni Aral-tó és Szir-darja

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Megnézni Aral-tó és Szovjetunió

Türkmenisztán

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.

Megnézni Aral-tó és Türkmenisztán

Tethys-óceán

A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.

Megnézni Aral-tó és Tethys-óceán

Turáni-alföld

A Turáni-alföld vagy Turán-síkság (kazak: Тұран ойпаты) 100-200 méter magas süllyedékterület Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger, a déli-Urál, a Kazak-hátság, a Tien-san és az Iráni-medence északi peremének hegységei között.

Megnézni Aral-tó és Turáni-alföld

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Megnézni Aral-tó és Volga

17. század

A 17.

Megnézni Aral-tó és 17. század

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Megnézni Aral-tó és 2003

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Megnézni Aral-tó és 2004

2005

* A fizika világéve.

Megnézni Aral-tó és 2005

Lásd még

Üzbegisztán tavai

Kazahsztán tavai

Kiszáradó tavak