Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
96 kapcsolatok: Ajtony vezér, Alföld, Almáskamarás, Arad (Románia), Arad megye, Aradi járás, Árpád-ház, Battonyai járás, Bánkút (Medgyesegyháza), Békés megye, Békés vármegye, Béli-hegység, Bihar vármegye, Bihar-hegység, Borosjenő, Borosjenői járás, Borossebesi járás, Bronzkor, Csanád vármegye, Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, Csermő, Dacia (római provincia), Elek (település), Erdélyi Fejedelemség, Földvár (építmény), Görögök, Glogovác, Habsburg–Lotaringiai József Árpád, Határőrség, Honfoglalás, Hunyad vármegye, Hunyadi-család, I. István magyar király, Járás, József nádor, Karlócai béke, Körösök, Kürtös, Kisjenő, Kisjenői járás, Kolera, Kovaszinc, Krassó-Szörény vármegye, Lőkösháza, Lippa, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Maros, ..., Második világháború, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Németek, Partium, Pusztaottlaka, Románia, Románok, Ruszinok, Szabad királyi város, Szerbek, Szláv népek, Szlovákok, Tatárjárás, Török hódoltság, Törvényhatósági jogú város, Tőz, Temes vármegye, Tiszántúl, Trianoni békeszerződés, Vadász (település), Vetődés, Világos, Zaránd vármegye, Zarándi-hegység, 1132, 1214, 13. század, 14. század, 1699, 17. század, 1741, 1744, 1749, 1752, 1857, 1869, 1877, 1880, 1890, 1900, 1909, 1910, 1920, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (46 több) »
Ajtony vezér
Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.
Új!!: Arad vármegye és Ajtony vezér · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Arad vármegye és Alföld · Többet látni »
Almáskamarás
Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföld régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Arad vármegye és Almáskamarás · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Arad vármegye és Arad (Románia) · Többet látni »
Arad megye
Arad megye Románia nyugati határán van, a Partiumban.
Új!!: Arad vármegye és Arad megye · Többet látni »
Aradi járás
Az Aradi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt.
Új!!: Arad vármegye és Aradi járás · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Arad vármegye és Árpád-ház · Többet látni »
Battonyai járás
A Battonyai járás Csanád vármegye (1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye) egyik járása volt.
Új!!: Arad vármegye és Battonyai járás · Többet látni »
Bánkút (Medgyesegyháza)
Bánkút a Békés vármegyében található Medgyesegyháza egyik településrésze, amely a várostól keleti irányban helyezkedik el.
Új!!: Arad vármegye és Bánkút (Medgyesegyháza) · Többet látni »
Békés megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Békés vármegye.
Új!!: Arad vármegye és Békés megye · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Arad vármegye és Békés vármegye · Többet látni »
Béli-hegység
A Béli-hegység (románul Munții Codru-Moma) az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része.
Új!!: Arad vármegye és Béli-hegység · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Arad vármegye és Bihar vármegye · Többet látni »
Bihar-hegység
A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje.
Új!!: Arad vármegye és Bihar-hegység · Többet látni »
Borosjenő
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Borosjenő · Többet látni »
Borosjenői járás
Az Aradi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt.
Új!!: Arad vármegye és Borosjenői járás · Többet látni »
Borossebesi járás
A Borossebesi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt.
Új!!: Arad vármegye és Borossebesi járás · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Arad vármegye és Bronzkor · Többet látni »
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Arad vármegye és Csanád vármegye · Többet látni »
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Arad vármegye és Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye · Többet látni »
Csermő
Csermő falu Romániában, Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Csermő · Többet látni »
Dacia (római provincia)
date.
Új!!: Arad vármegye és Dacia (római provincia) · Többet látni »
Elek (település)
Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz.
Új!!: Arad vármegye és Elek (település) · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Arad vármegye és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Arad vármegye és Földvár (építmény) · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Arad vármegye és Görögök · Többet látni »
Glogovác
Glogovác község pecsétje 1837-ből Glogovác, 1910 és 1918 között Öthalom (románul Vladimirescu, 1947-ig Glogovăți, németül Glogowatz) falu Romániában, Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Glogovác · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai József Árpád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg József Árpád.
Új!!: Arad vármegye és Habsburg–Lotaringiai József Árpád · Többet látni »
Határőrség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Határőrség Magyarországon.
Új!!: Arad vármegye és Határőrség · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Arad vármegye és Honfoglalás · Többet látni »
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Arad vármegye és Hunyad vármegye · Többet látni »
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Új!!: Arad vármegye és Hunyadi-család · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Arad vármegye és I. István magyar király · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Arad vármegye és Járás · Többet látni »
József nádor
Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún.
Új!!: Arad vármegye és József nádor · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: Arad vármegye és Karlócai béke · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Arad vármegye és Körösök · Többet látni »
Kürtös
Vasútállomás Római katolikus templom Kürtös, 1910-ig Kurtics (románul Curtici) város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Kürtös · Többet látni »
Kisjenő
Kisjenő város Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Kisjenő · Többet látni »
Kisjenői járás
A Kisjenői járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt.
Új!!: Arad vármegye és Kisjenői járás · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Arad vármegye és Kolera · Többet látni »
Kovaszinc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kovászi.
Új!!: Arad vármegye és Kovaszinc · Többet látni »
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.
Új!!: Arad vármegye és Krassó-Szörény vármegye · Többet látni »
Lőkösháza
Lőkösháza (románul: Locoșhaza vagy Leucușhaz) község Békés vármegyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.
Új!!: Arad vármegye és Lőkösháza · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Arad vármegye és Lippa · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Arad vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Arad vármegye és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Arad vármegye és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Arad vármegye és Maros · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Arad vármegye és Második világháború · Többet látni »
Medgyesbodzás
Medgyesbodzás község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Arad vármegye és Medgyesbodzás · Többet látni »
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza kisváros Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Arad vármegye és Medgyesegyháza · Többet látni »
Nagykamarás
Nagykamarás község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Arad vármegye és Nagykamarás · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Arad vármegye és Németek · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Arad vármegye és Partium · Többet látni »
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka (románul Otlaca-Pustă) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Arad vármegye és Pusztaottlaka · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Arad vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Arad vármegye és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Arad vármegye és Szabad királyi város · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Arad vármegye és Szerbek · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Arad vármegye és Szláv népek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Arad vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Arad vármegye és Tatárjárás · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Arad vármegye és Török hódoltság · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Arad vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tőz
Tőz (folyó) a Fekete-Körös baloldali mellékvize.
Új!!: Arad vármegye és Tőz · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Arad vármegye és Temes vármegye · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Arad vármegye és Tiszántúl · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Arad vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vadász (település)
A vadászi református templom freskója Vadász (korábban Vădas) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenő várostól 20 km-re északkeletre.
Új!!: Arad vármegye és Vadász (település) · Többet látni »
Vetődés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Törés (geológia).
Új!!: Arad vármegye és Vetődés · Többet látni »
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
Új!!: Arad vármegye és Világos · Többet látni »
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Új!!: Arad vármegye és Zaránd vármegye · Többet látni »
Zarándi-hegység
A Zarándi-hegység (régebbi nevén Hegyes Dócsa vagy Hegyes-Drócsa, románul Munții Zarandului) az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, mely Bihar és Arad megye területére terjed ki.
Új!!: Arad vármegye és Zarándi-hegység · Többet látni »
1132
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1132 · Többet látni »
1214
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1214 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Arad vármegye és 13. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Arad vármegye és 14. század · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1699 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Arad vármegye és 17. század · Többet látni »
1741
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1741 · Többet látni »
1744
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1744 · Többet látni »
1749
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1749 · Többet látni »
1752
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1752 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Arad vármegye és 1857 · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1869 · Többet látni »
1877
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1877 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1880 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1890 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Arad vármegye és 1900 · Többet látni »
1909
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1909 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Arad vármegye és 1920 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Arad vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
