Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Acetilén, Ammóniumion, Anyag (fizika), Atom, Dimetil-éter, Elektromos dipólusmomentum, Elektronegativitás, Etanol, Izoméria, Kémia, Kémiai elem, Kémiai képlet, Kinetikus gázelmélet, Kovalens kötés, Molekularács, Nátrium-klorid, Oldat, Oxóniumion, Oxigén, Polimer, Szén, Szénhidrát, Szerves kémia, Tapasztalati képlet, Víz.
Acetilén
Az acetilén, más néven etin (vegyjele: C2H2), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén.
Új!!: Molekula és Acetilén · Többet látni »
Ammóniumion
Az ammóniumion az ammónia konjugált sava.
Új!!: Molekula és Ammóniumion · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Molekula és Anyag (fizika) · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Molekula és Atom · Többet látni »
Dimetil-éter
A dimetil-éter (DME, (CH3)2O) egy szerves vegyület, amely az éterek közé tartozik.
Új!!: Molekula és Dimetil-éter · Többet látni »
Elektromos dipólusmomentum
A dipólusmomentum vagy dipólusnyomaték azoknak az elektromosan töltött testeknek (dipólusoknak) egyik jellemző sajátsága, ahol a két elektromos pólus (a pozitív és a negatív) elkülönül, azaz az ellentétes töltések középpontja a rendszeren belül nem egy pontba esik.
Új!!: Molekula és Elektromos dipólusmomentum · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Molekula és Elektronegativitás · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Molekula és Etanol · Többet látni »
Izoméria
Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.
Új!!: Molekula és Izoméria · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Molekula és Kémia · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Molekula és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai képlet
A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.
Új!!: Molekula és Kémiai képlet · Többet látni »
Kinetikus gázelmélet
A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.
Új!!: Molekula és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Molekula és Kovalens kötés · Többet látni »
Molekularács
A molekularács olyan rácstípus, amelyben másodrendű kötéssel egymáshoz kapcsolódó molekulák foglalják el a rácspontokat.
Új!!: Molekula és Molekularács · Többet látni »
Nátrium-klorid
A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.
Új!!: Molekula és Nátrium-klorid · Többet látni »
Oldat
Oldatnak nevezzük a kémiában azokat a két- vagy többkomponensű, többnyire folyékony elegyeket, amelyek összetételét vagy szerkezetét a komponensek közötti kémiai vagy fizikai erők rendezetté teszik.
Új!!: Molekula és Oldat · Többet látni »
Oxóniumion
Az oxóniumion (más néven hidrónium vagy hidroxónium) (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,023 g/mol.
Új!!: Molekula és Oxóniumion · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Molekula és Oxigén · Többet látni »
Polimer
Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai kötések kapcsolják össze.
Új!!: Molekula és Polimer · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Molekula és Szén · Többet látni »
Szénhidrát
A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.
Új!!: Molekula és Szénhidrát · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Molekula és Szerves kémia · Többet látni »
Tapasztalati képlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tapasztalati képlet (egyértelműsítő lap).
Új!!: Molekula és Tapasztalati képlet · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Molekula és Víz · Többet látni »
