Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Apokopé

Index Apokopé

Az apokopé (Szathmári 2008, Apokopé szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 73. o.Dubois 2002, 43–44. o.Crystal 2008, 30. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 59–60. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Ladan 2005, szócikk.

72 kapcsolatok: Aferézis (nyelvészet), Alanyeset, Angol nyelv, Aposztróf, Arany János (költő), Óangol nyelv, Ógörög nyelv, Beszédhang, Betű, Csillag (írásjel), Dél, Detrakció, Elvonás (nyelvészet), Főnév, Főnévi igenév, Fonetika, Francia nyelv, Franciaország, Germán nyelvek, Gyümölcs, Hangalakzat, Hangűr, Hangsúly (nyelvészet), Hangtan, Hangváltozás, Helyesírás, Horvát nyelv, Ige, Jövevényszó, Jelen idő (nyelvészet), Képző, Kötőjel, Kötőmód, Kötőszó, Középkor, Kijelentő mód, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Máramaros, Mássalhangzó, Megszólító eset, Metaplazmus, Névelő, Nem (nyelvészet), Nyelvészet, Nyelvújítás, Nyelvjárás, Olasz nyelv, Prozódia (nyelvészet), ..., Rag, Regiszter (nyelvészet), Retorika, Román nyelv, Segédige, Simulószó, Szathmári István, Szám (nyelvészet), Szó, Szóalkotás, Szókincs, Szórövidülés, Szótag, Személyes névmás, Szinkópa (nyelvészet), Szláv nyelvek, Sztenderd nyelvváltozat, Tagadás (nyelvészet), Toldalék, Vers, Visszaható névmás, Vonatkozó névmás. Bővíteni index (22 több) »

Aferézis (nyelvészet)

Az aferézis (Szathmári 2008, Aferézis szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 71. o.Dubois 2002, 43. o.Crystal 2008, 29. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 31. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Az aferézis a beszéd gördülékenysége és tempójának felgyorsítása érdekében történik a szó lerövidítésének útján. Egyes esetekben a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt, és a mai nyelvben ezekben nincs aferézis nélküli változat. A jelenség a mai nyelvben is előfordul, és párhuzamosan élő változatokat produkál.

Új!!: Apokopé és Aferézis (nyelvészet) · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: Apokopé és Alanyeset · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Apokopé és Angol nyelv · Többet látni »

Aposztróf

Az aposztróf vagy hiányjel (’) legtöbbször a szórészek, betűk elhagyását jelölő írásjel.

Új!!: Apokopé és Aposztróf · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Apokopé és Arany János (költő) · Többet látni »

Óangol nyelv

Az angol nyelv történetében három fő korszakot különböztetünk meg: az óangol (Old English), a középangol (Middle English) és a modern angol (Modern English) idejét.

Új!!: Apokopé és Óangol nyelv · Többet látni »

Ógörög nyelv

Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.

Új!!: Apokopé és Ógörög nyelv · Többet látni »

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Új!!: Apokopé és Beszédhang · Többet látni »

Betű

Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.

Új!!: Apokopé és Betű · Többet látni »

Csillag (írásjel)

A csillagjel vagy aszteriszk (*) (latinul asteriscum „kis csillag”, a görög ἀστερίσκος szóból) egy tipográfiai jel.

Új!!: Apokopé és Csillag (írásjel) · Többet látni »

Dél

Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.

Új!!: Apokopé és Dél · Többet látni »

Detrakció

A detrakció (görögül kata endeian, latinul detractio, jelentése elhagyás, csökkentés).

Új!!: Apokopé és Detrakció · Többet látni »

Elvonás (nyelvészet)

A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.

Új!!: Apokopé és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Apokopé és Főnév · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Apokopé és Főnévi igenév · Többet látni »

Fonetika

A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.

Új!!: Apokopé és Fonetika · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Apokopé és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Apokopé és Franciaország · Többet látni »

Germán nyelvek

Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala. A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága.

Új!!: Apokopé és Germán nyelvek · Többet látni »

Gyümölcs

A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Új!!: Apokopé és Gyümölcs · Többet látni »

Hangalakzat

A hangalakzat (görögül metaplazmus) retorikai alakzat.

Új!!: Apokopé és Hangalakzat · Többet látni »

Hangűr

A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.

Új!!: Apokopé és Hangűr · Többet látni »

Hangsúly (nyelvészet)

A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.

Új!!: Apokopé és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »

Hangtan

A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.

Új!!: Apokopé és Hangtan · Többet látni »

Hangváltozás

A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.

Új!!: Apokopé és Hangváltozás · Többet látni »

Helyesírás

A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.

Új!!: Apokopé és Helyesírás · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Apokopé és Horvát nyelv · Többet látni »

Ige

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).

Új!!: Apokopé és Ige · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Apokopé és Jövevényszó · Többet látni »

Jelen idő (nyelvészet)

A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.

Új!!: Apokopé és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »

Képző

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szóképzés.

Új!!: Apokopé és Képző · Többet látni »

Kötőjel

A kötőjel (-) olyan írásjel, mely a magyar nyelvben általában az egybeírásnál lazább, de a különírásnál szorosabb kapcsolatot jelöl.

Új!!: Apokopé és Kötőjel · Többet látni »

Kötőmód

A kötőmód az igemódok egyike, az indoeurópai nyelvekben a kijelentő mód mellett az egyik legjelentősebb igemód.

Új!!: Apokopé és Kötőmód · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Új!!: Apokopé és Kötőszó · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Apokopé és Középkor · Többet látni »

Kijelentő mód

A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.

Új!!: Apokopé és Kijelentő mód · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Apokopé és Latin nyelv · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Új!!: Apokopé és Magánhangzó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Apokopé és Magyar nyelv · Többet látni »

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Apokopé és Máramaros · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Új!!: Apokopé és Mássalhangzó · Többet látni »

Megszólító eset

Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.

Új!!: Apokopé és Megszólító eset · Többet látni »

Metaplazmus

* A metaplazmus lehet retorikai alakzat.

Új!!: Apokopé és Metaplazmus · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Apokopé és Névelő · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Apokopé és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Apokopé és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Apokopé és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyelvjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dialektus.

Új!!: Apokopé és Nyelvjárás · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Apokopé és Olasz nyelv · Többet látni »

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Új!!: Apokopé és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Apokopé és Rag · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Új!!: Apokopé és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Retorika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.

Új!!: Apokopé és Retorika · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Apokopé és Román nyelv · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Új!!: Apokopé és Segédige · Többet látni »

Simulószó

A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik.

Új!!: Apokopé és Simulószó · Többet látni »

Szathmári István

Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.

Új!!: Apokopé és Szathmári István · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Új!!: Apokopé és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Új!!: Apokopé és Szó · Többet látni »

Szóalkotás

A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.

Új!!: Apokopé és Szóalkotás · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Apokopé és Szókincs · Többet látni »

Szórövidülés

A magyar nyelvészetben szórövidülésnek nevezik azt a szóalkotási módot, amely során tudatosan vagy tudattalanul egyszerű szó vagy összetett szó tagjának csak egy részét hagyják meg.

Új!!: Apokopé és Szórövidülés · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Új!!: Apokopé és Szótag · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Új!!: Apokopé és Személyes névmás · Többet látni »

Szinkópa (nyelvészet)

A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.

Új!!: Apokopé és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Apokopé és Szláv nyelvek · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Új!!: Apokopé és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tagadás (nyelvészet)

A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.

Új!!: Apokopé és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Új!!: Apokopé és Toldalék · Többet látni »

Vers

#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.

Új!!: Apokopé és Vers · Többet látni »

Visszaható névmás

A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.

Új!!: Apokopé és Visszaható névmás · Többet látni »

Vonatkozó névmás

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.

Új!!: Apokopé és Vonatkozó névmás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »