Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Annihiláció, Antineutron, Antiproton, Antirészecske, Anyag (fizika), Atom, Ősrobbanás, Bariogenezis, Barionszám, Bolygó, CERN, CP-sértés, CP-szimmetria, Csillag, Doktorátus, Egyesült Királyság, Elektromágneses hullám, Elektromágneses sugárzás, Elektromos töltés, Elektron, Félvezető, Föld, Foton, Galaxis, Hetedhéthatár, Hidrogén, Idődilatáció, Kozmikus sugárzás, Kvantummechanika, Megmaradási tétel, Mezon, Nagy hadronütköztető, NASA, Neutrínó, Neutron, Paul Dirac, Pion, Pozitron, Proton, Relativitáselmélet, Téridő, Töltéstükrözés, Tejútrendszer, Világűr, Világegyetem, Z-bozon, 1929, 1933, 1970-es évek, 1995, ..., 1998. Bővíteni index (1 több) »
Annihiláció
Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.
Új!!: Antianyag és Annihiláció · Többet látni »
Antineutron
Az antineutron a neutron antirészecskéje, egy antibarion, amelyet Bruce Cork és csapata fedezett fel 1956-ban.
Új!!: Antianyag és Antineutron · Többet látni »
Antiproton
Az antiproton a proton antirészecskéje, egy antibarion.
Új!!: Antianyag és Antiproton · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Antianyag és Antirészecske · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Antianyag és Anyag (fizika) · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Antianyag és Atom · Többet látni »
Ősrobbanás
Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Új!!: Antianyag és Ősrobbanás · Többet látni »
Bariogenezis
A kozmológiában általánosan bariogenezisnek nevezzük azt a hipotetikus fizikai folyamatot, melynek következtében a barionok és antibarionok között aszimmetria jött létre az univerzum korai időszakában.
Új!!: Antianyag és Bariogenezis · Többet látni »
Barionszám
A barionszám vagy bariontöltés megmaradó (többnyire) kvantumszáma egy rendszernek a részecskefizikában.
Új!!: Antianyag és Barionszám · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Antianyag és Bolygó · Többet látni »
CERN
A CERN egy részlete, a háttérben a Jura-hegység már francia oldalon van Kutatási épületek a CERN-ben Az indiai Atomenergia Részleg ajándéka ez a Siva-szobor. A 40-es épület mellett található A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye.
Új!!: Antianyag és CERN · Többet látni »
CP-sértés
#ÁTIRÁNYÍTÁS CP-szimmetria.
Új!!: Antianyag és CP-sértés · Többet látni »
CP-szimmetria
A CP-szimmetria a részecskefizika területén azt jelenti, hogy egy folyamat valószínűsége a részt vevő részecskéken végrehajtott C (töltéstükrözés, azaz antirészecskékre cserélés) és P (térbeli tükrözés) transzformációk után azonos marad.
Új!!: Antianyag és CP-szimmetria · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Antianyag és Csillag · Többet látni »
Doktorátus
A doktorátus legtöbb országban a legmagasabb tudományos fokozat.
Új!!: Antianyag és Doktorátus · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Antianyag és Egyesült Királyság · Többet látni »
Elektromágneses hullám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágneses sugárzás.
Új!!: Antianyag és Elektromágneses hullám · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Antianyag és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Antianyag és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Antianyag és Elektron · Többet látni »
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Új!!: Antianyag és Félvezető · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Antianyag és Föld · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Antianyag és Foton · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Antianyag és Galaxis · Többet látni »
Hetedhéthatár
A Hetedhéthatár Pécsett szerkesztett közérdekű magazin.
Új!!: Antianyag és Hetedhéthatár · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Antianyag és Hidrogén · Többet látni »
Idődilatáció
Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.
Új!!: Antianyag és Idődilatáció · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Antianyag és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Antianyag és Kvantummechanika · Többet látni »
Megmaradási tétel
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. A megmaradási tételek egy része, sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű.
Új!!: Antianyag és Megmaradási tétel · Többet látni »
Mezon
A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.
Új!!: Antianyag és Mezon · Többet látni »
Nagy hadronütköztető
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagy Hadronütköztető.
Új!!: Antianyag és Nagy hadronütköztető · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Antianyag és NASA · Többet látni »
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Új!!: Antianyag és Neutrínó · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Antianyag és Neutron · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Antianyag és Paul Dirac · Többet látni »
Pion
A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.
Új!!: Antianyag és Pion · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Antianyag és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és Proton · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Antianyag és Relativitáselmélet · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Antianyag és Téridő · Többet látni »
Töltéstükrözés
A fizikában a töltéstükrözés vagy töltéskonjugáció a részecske összes töltésjellegű kvantumszámának az ellenkező előjelűre (vagy komplex konjugáltjára) való cserélését jelenti.
Új!!: Antianyag és Töltéstükrözés · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Antianyag és Tejútrendszer · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Antianyag és Világűr · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Antianyag és Világegyetem · Többet látni »
Z-bozon
#ÁTIRÁNYÍTÁS W- és Z-bozonok.
Új!!: Antianyag és Z-bozon · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és 1929 · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és 1933 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és 1970-es évek · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és 1995 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Antianyag és 1998 · Többet látni »
