Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ankürai Szent Nilus

Index Ankürai Szent Nilus

Ankürai Nilus (görögösen Neilosz), más néven Sínai Szent Nilus, Idősebb Szent Nilus (? – kb. 430) ókeresztény író, Aranyszájú Szent János tanítványainak és védelmezőinek egyike.

23 kapcsolatok: Aranyszájú Szent János, Arianizmus, Aszkézis, Ókeresztény irodalom, Bűn, Biblia, Egyház, Eretnekség, Gótok, Görög ortodox egyház, November 12., Ortodox kereszténység, Pogányság, Sínai-félsziget, Schütz Antal, Szaracén, Szerzetes, Teológia, 390, 404, 410, 430, 451.

Aranyszájú Szent János

Aranyszájú Szent János ereklyéit Konstantinápolyba viszik a Szent Apostolok templomába Khrüszosztomosz János vagy egyházi nevén Aranyszájú Szent János (görög betűkkel Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos), (Antiokheia, 344–347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Aranyszájú Szent János · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Arianizmus · Többet látni »

Aszkézis

Az aszkézis (görög ἄσκησις.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Aszkézis · Többet látni »

Ókeresztény irodalom

Az ókeresztény irodalom 2–5. század között keletkezett.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Ókeresztény irodalom · Többet látni »

Bűn

A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Bűn · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Biblia · Többet látni »

Egyház

Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Egyház · Többet látni »

Eretnekség

Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Eretnekség · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Gótok · Többet látni »

Görög ortodox egyház

A görög ortodox egyház (görög: Ἑλληνορθόδοξη Ἑκκλησία, Ellinorthódoxi Ekklisia), vagy a görög ortodoxia kifejezés egy nagyobb közösséget jelöl az ortodox kereszténységen belül, melyek liturgikus nyelve a bibliai ógörög (koiné), azaz a Septuaginta és az Újszövetség eredeti nyelve.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Görög ortodox egyház · Többet látni »

November 12.

Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és November 12. · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pogányság

A pogányság (a latin pāgānus.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Pogányság · Többet látni »

Sínai-félsziget

A Sínai-félszigeti Szent Katalin-kolostor, a világ egyik legrégibb kolostora határ Eilatnál a sivatagban Panoráma a Sínai-hegyen A Sínai-félsziget (másként: Szináj-félsziget, arabul,, koptul Szina, héberül סיני) a Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Sínai-félsziget · Többet látni »

Schütz Antal

Schütz Antal (Kistószeg, németül Mastort, Torontál megye, 1880. október 26. – Budapest, 1953. április 20.) római katolikus pap, piarista szerzetes, a 20.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Schütz Antal · Többet látni »

Szaracén

#ÁTIRÁNYÍTÁS arabok.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Szaracén · Többet látni »

Szerzetes

Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Szerzetes · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és Teológia · Többet látni »

390

Nincs leírás.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és 390 · Többet látni »

404

Nincs leírás.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és 404 · Többet látni »

410

Nincs leírás.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és 410 · Többet látni »

430

Nincs leírás.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és 430 · Többet látni »

451

Nincs leírás.

Új!!: Ankürai Szent Nilus és 451 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »