Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Alpár Ignác, Anker köz, Bécs, Békés Itala, Budapest, Budapest VI. kerülete, Deák Ferenc tér (Budapest), Eklektika, Hofi Géza, Kiskörút, Lechner Ödön, Magyarország, Polónyi Gyöngyi, Rátkai Márton, 1907, 1908, 1910.
Alpár Ignác
Magyar Nemzeti Bank (Budapest), 1902–1905 Anker-palota (Budapest), 1910 Tőzsdepalota (Budapest), 1902–1905 A budapesti Vajdahunyad vára román épületrészének kerengője (részlet) A budapesti Vajdahunyad vára gótikus szárnyának dómhomlokzata Alpár Ignác szobra a Vajdahunyad vára előtt Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest VII. ker., Almássy tér 15.) Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.
Új!!: Anker-palota és Alpár Ignác · Többet látni »
Anker köz
Az Anker köz Budapest egyik utcája az VI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky út 1. és a Király utca 2. között.
Új!!: Anker-palota és Anker köz · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Anker-palota és Bécs · Többet látni »
Békés Itala
Békés Itala (Debrecen, 1927. március 23. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Anker-palota és Békés Itala · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Anker-palota és Budapest · Többet látni »
Budapest VI. kerülete
Budapest VI.
Új!!: Anker-palota és Budapest VI. kerülete · Többet látni »
Deák Ferenc tér (Budapest)
A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja.
Új!!: Anker-palota és Deák Ferenc tér (Budapest) · Többet látni »
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Új!!: Anker-palota és Eklektika · Többet látni »
Hofi Géza
Hofi Géza (született Hoffmann; Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.
Új!!: Anker-palota és Hofi Géza · Többet látni »
Kiskörút
A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.
Új!!: Anker-palota és Kiskörút · Többet látni »
Lechner Ödön
Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.
Új!!: Anker-palota és Lechner Ödön · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Anker-palota és Magyarország · Többet látni »
Polónyi Gyöngyi
Polónyi Gyöngyi (Budapest, 1942. április 13. – Budapest, 2012. április 16.) magyar színésznő.
Új!!: Anker-palota és Polónyi Gyöngyi · Többet látni »
Rátkai Márton
Georg Büchner: Danton halála. Magyar Színház. Rátkai Márton mint Saint-Just Rátkai Márton, Rátkai Mór Márton (Budapest, 1881. november 18. – Budapest, Terézváros, 1951. szeptember 18.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Anker-palota és Rátkai Márton · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Anker-palota és 1907 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Anker-palota és 1908 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Anker-palota és 1910 · Többet látni »
