Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
130 kapcsolatok: Abbázia, Andrássy Aladár, Andrássy út, Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai), Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929), Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, Andrássy Gyula-díj, Andrássy Ilona (Batthyány Lajosné), Andrássy Katinka, Andrássy Károly (országgyűlési követ), Andrássy Manó, Andrássy Tivadar, Andrássy-kormány, Angyal Dávid, Aranygyapjas rend, Aulich Lajos, Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Állami Számvevőszék, Balkán (térség), Barabás Miklós (festő), Batthyány Kázmér, Batthyány Lajos (kormányzó), Benczúr Gyula (festő), Berlini kongresszus, Borsszem Jankó (folyóirat), Bosznia-Hercegovina, Budapest, Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Csáky György, Csíkszentkirály, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák-párt, Eötvös József (író), Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Tata), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Főispán (1526–1950), Február 17., Február 18., Február 20., Festetics György (politikus), Friedrich Ferdinand von Beust, Görgei Artúr, Gorove István, Gróf, Húgyvérűség, Heinrich Karl von Haymerle, Horvát Boldizsár, I. Ferenc József magyar király, ..., In effigie, Ispán, Josip Jelačić, Kassa, Katonai határőrvidék, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kendeffy Katinka, Kiegyezés, Konstantinápoly, Kossuth Lajos, Krasznahorkaváralja, Lónyay Menyhért, London, Ludwig von Holzgethan, Magyar Honvédség, Magyar Királyi Szent István-rend, Magyar Királyság, Magyar nemesség, Magyar szabadkőművesek listája, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarország honvédelmi minisztereinek listája, Magyarország kormányfőinek listája, Március 3., Március 8., Mikó Imre (politikus), Mikszáth Kálmán (író), Miniszter, Mozgósítás, Nádor, Német Birodalom, Nemzetiségi törvény, November 14., Október 2., Olaszország, Oláhpatak, Orosz Birodalom, Orosz–török háború (1877–78), Osztrák–Magyar Monarchia, Otto von Bismarck, Pákozdi csata, Párizs, Piaristák, Római katolikus egyház, Reformkor, Sátoraljaújhely, Schwechati csata, Szabadkőművesség, Szapáry Etelka, Széchenyi István, Széll Kálmán (politikus), Szemere Bertalan, Szemere-kormány, Szobor, Tavaszi hadjárat, Tőketerebes, Tisza, Wenckheim Béla, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zemplén vármegye, Zichy Eleonóra, 1792, 1798, 1823, 1845, 1847, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1851, 1857, 1861, 1865, 1867, 1868, 1871, 1876, 1878, 1879, 1890, 1956. Bővíteni index (80 több) »
Abbázia
Abbázia (horvátul Opatija, olaszul és németül Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Abbázia · Többet látni »
Andrássy Aladár
Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladár (Pest, 1827. február 16. – Budapest, 1903. április 2.) magyar nagybirtokos, honvéd őrnagy, idősebb Andrássy Gyula és Andrássy Manó öccse.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Aladár · Többet látni »
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy út · Többet látni »
Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)
krasznahorkai vár római katolikus kápolnája, ahol a gróf Andrássy család patrónája, a Krasznahorkai Fekete Madonna képe függ. A gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy régi erdélyi székely származású magyar főnemesi család.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai) · Többet látni »
Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)
Ifjabb gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám (Tőketerebes, 1860. június 30. – Budapest, Józsefváros, 1929. június 11.) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia, az Andrássy család sarja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929) · Többet látni »
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
'''Andrássy Universität''' Budapest logo Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem (röviden: ANNYE, németül Andrássy Gyula Deutschsprachige Universität Budapest, röviden: AUB) egy budapesti székhelyű felsőoktatási intézmény, mely 2002 óta német nyelven kínál mester- és szakirányú továbbképzéseket.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem · Többet látni »
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (régebbi nevein Rózsa Ferenc Gimnázium, Rudolf Főgimnázium) (mint a neve is mutatja) egy békéscsabai középfokú oktatási intézmény, gimnázium és kollégium.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium · Többet látni »
Andrássy Gyula-díj
'''Andrássy Gyula-díj''' Az Andrássy Gyula-díj honvédelmi miniszteri rendelettel 1999-ben alapított állami elismerés.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Gyula-díj · Többet látni »
Andrássy Ilona (Batthyány Lajosné)
Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilona (Petronell, 1858. május 21. – Polgárdi, 1952. április 2.) az Erzsébet-rend első osztálykeresztjével kitüntetett császári és királyi palotahölgy; a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének alapítóelnöke, az Országos Tulipánkert Szövetségének alapítótagja, az Országos Háziipari Szövetség alapítóelnöke.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Ilona (Batthyány Lajosné) · Többet látni »
Andrássy Katinka
Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Katinka (Tiszadob, 1892. szeptember 21. – Antibes, Franciaország, 1985. június 12.) ragadványneve „a vörös grófnő”, Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság első miniszterelnöke majd köztársasági elnöke felesége, Andrássy Gyulának, a dualizmus első miniszterelnökének az unokája.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Katinka · Többet látni »
Andrássy Károly (országgyűlési követ)
Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly József Ferenc Xavér (Rozsnyó, 1792. február 29. – Brüsszel, 1845. augusztus 22.) magyar főnemes, birtokos, országgyűlési követ.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Károly (országgyűlési követ) · Többet látni »
Andrássy Manó
Gróf Andrássy Manó (nevét egy "s"-sel írta: Andrásy Manó) (Kassa, 1821. március 3. – Görz, 1891. április 23.) autodidakta festőművész, karikaturista, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, id. Andrássy Gyula gróf testvére, a betléri ág megalapítója.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Manó · Többet látni »
Andrássy Tivadar
Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Tivadar (Párizs, 1857. július 10. – Budapest, 1905. május 13.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, festő, műgyűjtő, az MTA tagja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy Tivadar · Többet látni »
Andrássy-kormány
gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Andrássy-kormány · Többet látni »
Angyal Dávid
Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Angyal Dávid · Többet látni »
Aranygyapjas rend
Lovagi aranygyapjas rend a bécsi Schatzkammer császári kincstárban border Az Aranygyapjas rend (el tusan, el toison de Oro, Ordre de la toison d’or) lovagrend, amelyet Jó Fülöp burgundi herceg 1429.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Aranygyapjas rend · Többet látni »
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Aulich Lajos · Többet látni »
Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei · Többet látni »
Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei · Többet látni »
Állami Számvevőszék
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Állami Számvevőszék · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Balkán (térség) · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Batthyány Kázmér
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Batthyány Kázmér · Többet látni »
Batthyány Lajos (kormányzó)
Németújvári gróf Batthyány Lajos István László Antal Géza (Egyed, Győr vármegye, 1860. július 27. – Polgárdi, 1951. december 27.) Győr megye és város főispánja, fiumei kormányzó, Győr országgyűlési képviselője.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Batthyány Lajos (kormányzó) · Többet látni »
Benczúr Gyula (festő)
Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »
Berlini kongresszus
Alekszandr Gorcsakov és Benjamin Disraeli beszélgetése A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Berlini kongresszus · Többet látni »
Borsszem Jankó (folyóirat)
A Borsszem Jankó című élclap 1869. február 7-ei 58. számának címlapja, Erkel Ferenc karikatúrájával A Borsszem Jankó címlapja, 1882. április 16. A Borsszem Jankó címlapja, 1889. április 21. A Borsszem Jankó egy politikai élclap volt, mely 1868 és 1938 között jelent meg Budapesten.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Borsszem Jankó (folyóirat) · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Budapest · Többet látni »
Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Budapest legrégebbi, török kor utáni középiskolája.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium · Többet látni »
Csáky György
Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky György Imre (Szepesi vár, 1677. október 27. – Szepesi vár, 1741. december 4.) főúr, generális.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Csáky György · Többet látni »
Csíkszentkirály
Csíkszentkirály (románul Sâncrăieni, németül Heilkönig) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Csíkszentkirály · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Deák-párt · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Tata)
A tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium Komárom-Esztergom vármegye nagy múltú, kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménye.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Eötvös József Gimnázium és Kollégium (Tata) · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Főispán (1526–1950)
A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Főispán (1526–1950) · Többet látni »
Február 17.
Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Február 17. · Többet látni »
Február 18.
Névnapok: Bernadett + Bernadetta, Bolivár, Detti, Flavián, Flávió, Fláviusz, Konkordia, Konor, Konrád, Konstancia, Kurt, Leó, Leon, Lionel, Simeon, Simon, Sion, Szilvánusz.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Február 18. · Többet látni »
Február 20.
Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Február 20. · Többet látni »
Festetics György (politikus)
Gróf tolnai Festetics II.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Festetics György (politikus) · Többet látni »
Friedrich Ferdinand von Beust
Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Friedrich Ferdinand von Beust · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Görgei Artúr · Többet látni »
Gorove István
Gorove István (Pollák Zsigmond metszete) Gáttájai Gorove István (Pest, 1818. augusztus 23. – Budapest, 1881. május 31.) politikus, miniszter, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Gorove István · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Gróf · Többet látni »
Húgyvérűség
A húgyvérűség vagy urémia (uraemia) a vese elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes, amikor azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában választ ki, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Húgyvérűség · Többet látni »
Heinrich Karl von Haymerle
Báró Heinrich Karl von Haymerle (Bécs, Osztrák Császárság, 1828. december 7. – Bécs, Ausztria–Magyarország, 1881. október 10.), osztrák államférfi, diplomata, nagykövet, k. u. k. miniszter, az Osztrák–Magyar Monarchia harmadik közös külügyminisztere 1879 és 1881 között.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Heinrich Karl von Haymerle · Többet látni »
Horvát Boldizsár
Horvát Boldizsár szobra Szombathelyen (1907) Horvát Boldizsár (olykor Horváth) (Szombathely, 1822. január 1. – Budapest, 1898. október 28.) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Horvát Boldizsár · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
In effigie
1794, Varsó Az in effigie (latin képmásában, alakjában) kifejezés olyan cselekményt fejez ki (általában kivégzést), amelyet nem konkrétan a cselekmény tárgya szenved el, hanem annak képmása, jelképes ábrázolása.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és In effigie · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Ispán · Többet látni »
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Josip Jelačić · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kassa · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Kendeffy Katinka
Gróf malomvízi Kendeffy Katinka (Kolozsvár, 1830 – Budapest, 1896. május 14.) a Kendeffy családból, az ősi erdélyi nemesi családból származott.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kendeffy Katinka · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kiegyezés · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Konstantinápoly · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kossuth Lajos · Többet látni »
Krasznahorkaváralja
Krasznahorkaváralja (szlovákul Krásnohorské Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Krasznahorkaváralja · Többet látni »
Lónyay Menyhért
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, k. u. k. miniszter, előbb magyar pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere 1870 és 1871 között, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871-től 1872-es lemondásáig.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Lónyay Menyhért · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és London · Többet látni »
Ludwig von Holzgethan
Ludwig von Holzgethan (Bécs, 1800. október 1. – Bécs, 1876. június 12.) osztrák politikus.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Ludwig von Holzgethan · Többet látni »
Magyar Honvédség
június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar Honvédség · Többet látni »
Magyar Királyi Szent István-rend
A Szent István-rend keresztje és csillaga A rend szalagsávja Szent Koronával Esterházy Ferenc kamarai kancellár, a Szent István-rend felterjesztője és első kancellárja A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése. A Szent István-renddel olyan kiváló polgári és egyházi érdemeket jutalmaztak, amelyek a Magyar Királysághoz is kötődtek. A rend nagymesteri tisztségét 1938-ban Horthy Miklós kormányzó vette át. A rendet 1946-ban a II. Magyar Köztársaság kikiáltásakor szüntették meg. 2011-ben alapították újra Magyar Szent István-rend néven.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar Királyi Szent István-rend · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar nemesség · Többet látni »
Magyar szabadkőművesek listája
Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 1. oldal Ady Endre felvételi kérelme a szabadkőművességbe 2. oldal.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar szabadkőművesek listája · Többet látni »
Magyar–horvát kiegyezés
A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyar–horvát kiegyezés · Többet látni »
Magyarország honvédelmi minisztereinek listája
Magyarország honvédelmi minisztereinek, hadügyminisztereinek, hadügyi népbiztosainak listája 1848.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyarország honvédelmi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Magyarország kormányfőinek listája · Többet látni »
Március 3.
Névnapok: Kornélia + Frederik, Frigyes, Gunda, Irma, Kámea, Kamilla, Kornél, Kunigunda, Marinusz, Mirkó, Nelli, Oszkár, Ticiána.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Március 3. · Többet látni »
Március 8.
Névnapok: Zoltán + Apol, Apolka, Apolló, Apollónia, Aracs, Arad, Aramisz, Beáta, Csolt, Filemon, János, Julián, Juliánusz, Júliusz, Kada, Szilvánusz, Zolta.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Március 8. · Többet látni »
Mikó Imre (politikus)
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Mikó Imre (politikus) · Többet látni »
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Mikszáth Kálmán (író) · Többet látni »
Miniszter
A miniszter az államigazgatás valamely ágazatát irányító, általában minisztériumnak nevezett hivatalt vezető személy, egyben az államigazgatás legfőbb testületi szervének, a kormánynak a tagja, az egyik legmagasabb rangú politikai vezető a modern államokban.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Miniszter · Többet látni »
Mozgósítás
Mozgósítás Berlinben az első világháború idején A mozgósítás, gyakran használt latin eredetű szóval mobilizáció, egy ország haderejének és katonai erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Mozgósítás · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Nádor · Többet látni »
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Német Birodalom · Többet látni »
Nemzetiségi törvény
A nemzetiségi törvény a nemzetiségek egyenjogúságát kívánta szabályozni.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Nemzetiségi törvény · Többet látni »
November 14.
Névnapok: Aliz + Erzsébet, Huba, Jozafát, Klementina, Vanda, Zdenkó.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és November 14. · Többet látni »
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Október 2. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Olaszország · Többet látni »
Oláhpatak
Oláhpatak község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Oláhpatak · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz–török háború (1877–78)
Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Orosz–török háború (1877–78) · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Otto von Bismarck
Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 1. – Friedrichsruh, 1898. július 30.) régi porosz junker családból származó államférfi, aki Ausztria kizárásával, porosz vezetéssel teremtette meg az egységes Németországot, s alapozta meg a kontinentális német dominanciát.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Otto von Bismarck · Többet látni »
Pákozdi csata
A pákozd-sukorói csata vagy röviden pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első jelentős összecsapása volt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Pákozdi csata · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Párizs · Többet látni »
Piaristák
A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Piaristák · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Reformkor · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Schwechati csata
A schwechati csata az 1848–49 évi szabadságharcban, az 1848 őszén a Dunántúlon folyó hadműveletek utolsó csatája volt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Schwechati csata · Többet látni »
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szabadkőművesség · Többet látni »
Szapáry Etelka
Gróf szapári, muraszombati és szécsiszigeti Szapáry Etelka (Sopron, 1798. szeptember 26. – Szőlőske, 1876. november 10.) csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, gróf Andrássy Károly (1792–1845) felesége.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szapáry Etelka · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Széchenyi István · Többet látni »
Széll Kálmán (politikus)
Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból való magyar arisztokrata politikus, valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1899-től 1903-as lemondásáig.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Széll Kálmán (politikus) · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szemere Bertalan · Többet látni »
Szemere-kormány
Szemere Bertalan A Szemere-kormány volt Magyarország harmadik kormánya 1849.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szemere-kormány · Többet látni »
Szobor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szobrászat.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Szobor · Többet látni »
Tavaszi hadjárat
A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Tavaszi hadjárat · Többet látni »
Tőketerebes
Párics várának romjai A katolikus plébániatemplom Az Andrássy-kastély A Mária-oszlop Tőketerebes város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Tőketerebes · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Tisza · Többet látni »
Wenckheim Béla
Báró Wenckheim Béla (teljes nevén Wenckheim Béla Ferenc Xavér; Pest, Osztrák Császárság, 1811. február 16. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1879. július 7.), a Wenckheim családból való magyar arisztokrata földbirtokos, politikus, Békés vármegye főispánja, előbb magyar belügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1875 márciusa és októbere között.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Wenckheim Béla · Többet látni »
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Zemplén vármegye · Többet látni »
Zichy Eleonóra
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Eleonóra (Pest, 1867. március 28. – Budapest, 1945. október 31.) magyar arisztokrata hölgy, gróf Péchy Manó unokája, gróf Zichy Rezső és gróf Péchy Janka leánya.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Zichy Eleonóra · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1792 · Többet látni »
1798
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1798 · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1823 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1845 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1849 · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1851 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1857 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1861 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1865 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1867 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1868 · Többet látni »
1871
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1871 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1876 · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1878 · Többet látni »
1879
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1879 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1890 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és 1956 · Többet látni »
