Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Andimesk

Index Andimesk

Andimesk, Andimeshk (perzsa írással) egy város Iránban, Huzesztán tartományban, Andimesk megye fővárosa.

18 kapcsolatok: Alumínium, Biblia, Civilizáció, Dez (folyó), Elám, Gát (vízépítés), Huzesztán tartomány, Irán, Jób (Biblia), Kánaán, Kőolaj, Mezopotámia, Perzsa ábécé, Szúza, Transziráni vasút, Vasút, Vasbeton, 19. század.

Alumínium

Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.

Új!!: Andimesk és Alumínium · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: Andimesk és Biblia · Többet látni »

Civilizáció

A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.

Új!!: Andimesk és Civilizáció · Többet látni »

Dez (folyó)

A Dez folyó a térképen Dez, ősi nevén Coprates, 400 km hosszú folyó Nyugat-Iránban, a Karun mellékfolyója.

Új!!: Andimesk és Dez (folyó) · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Új!!: Andimesk és Elám · Többet látni »

Gát (vízépítés)

Vízzárógát A gát (duzzasztógát) valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása.

Új!!: Andimesk és Gát (vízépítés) · Többet látni »

Huzesztán tartomány

Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.

Új!!: Andimesk és Huzesztán tartomány · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Andimesk és Irán · Többet látni »

Jób (Biblia)

Bonnat ábrázolása Jóbról Jób (héber: אִיּוֹב; arab: أيّوب) a Bibliában lévő Jób könyvének főszereplője.

Új!!: Andimesk és Jób (Biblia) · Többet látni »

Kánaán

A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.

Új!!: Andimesk és Kánaán · Többet látni »

Kőolaj

A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Új!!: Andimesk és Kőolaj · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Andimesk és Mezopotámia · Többet látni »

Perzsa ábécé

A perzsa írás az arab íráson alapul.

Új!!: Andimesk és Perzsa ábécé · Többet látni »

Szúza

Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.

Új!!: Andimesk és Szúza · Többet látni »

Transziráni vasút

A transziráni vasút (perzsául راه‌آهن سراسری ایران, tudományos átiratban Râhâhan-e sarâsari-ye Irân, magyarosan Ráháhan-e szarászari-je Irán) Irán vasúthálózatának része.

Új!!: Andimesk és Transziráni vasút · Többet látni »

Vasút

A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.

Új!!: Andimesk és Vasút · Többet látni »

Vasbeton

Vasbeton készítése A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag.

Új!!: Andimesk és Vasbeton · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Andimesk és 19. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »