Tartalomjegyzék
56 kapcsolatok: Akropolisz, Androtión, Apollón, Argosz (település), Athén, Augustus római császár, Özönvíz (mítosz), Éjina, Boiótok, Délosz, Démétér, Delphoi, Deukalión és Pürrha, Dolopszok, Epheszosz, Epidaurosz (Argolisz), Euboia, Eurülokhosz, Hegyi Dolores, Hellén, I. e. 11. század, I. e. 8. század, I. Khsajársá perzsa király, I. Leónidasz spártai király, Ión felkelés, Iónok, II. Philipposz makedón király, Kükládok, Kelták, Kertész István (klasszika-filológus), Korinthosz, Korinthoszi-öböl, Kultusz, Magnészok, Makedónok, Malisziak, Milétosz (település), Németh György (történész), Pauszaniasz Periégétész, Pénzbüntetés, Püthói játékok, Perrhaiboszok, Polisz, Poszeidón, Priéné, Római Birodalom, Sarkady János, Spárta, Számosz, Szentély, ... Bővíteni index (6 több) »
Akropolisz
athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt.
Megnézni Amphiktüonia és Akropolisz
Androtión
Androtión (Ἀνδροτίων, latinosan: Androtion) (i. e. 4. század) görög szónok, történetíró.
Megnézni Amphiktüonia és Androtión
Apollón
Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.
Megnézni Amphiktüonia és Apollón
Argosz (település)
Argosz látképe az ókori színház felől Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.
Megnézni Amphiktüonia és Argosz (település)
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Megnézni Amphiktüonia és Athén
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14.
Megnézni Amphiktüonia és Augustus római császár
Özönvíz (mítosz)
Özönvíz (Gustave Doré) Az özönvíz mítosza sok nép kultúrájában megtalálható.
Megnézni Amphiktüonia és Özönvíz (mítosz)
Éjina
Éjina (görögül Αίγινα, ógörög ejtéssel Aigina, latinul Aegina) a Szaróni-szigetek egyike Görögországban.
Megnézni Amphiktüonia és Éjina
Boiótok
A boiótok egy aiol néptörzs voltak, akik valószínűleg Délnyugat-Thesszáliából vándoroltak be Boiótiába a trójai háború után.
Megnézni Amphiktüonia és Boiótok
Délosz
Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra.
Megnézni Amphiktüonia és Délosz
Démétér
Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője.
Megnézni Amphiktüonia és Démétér
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Megnézni Amphiktüonia és Delphoi
Deukalión és Pürrha
Deukalión és Pürrha'' sziklákat dobálnak, melyekből csecsemők lesznek'' Deukalión (Δευκαλίων) és Pürrha (Πύρρα) a görög mitológia özönvíz-történetének főszereplői, akik újra benépesítették a földet.
Megnézni Amphiktüonia és Deukalión és Pürrha
Dolopszok
A dolopszok Délnyugat-Thesszáliában (Dolopia) és Szkürosz szigetén lakó félbarbárnak számító görög néptörzs voltak.
Megnézni Amphiktüonia és Dolopszok
Epheszosz
Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.
Megnézni Amphiktüonia és Epheszosz
Epidaurosz (Argolisz)
Epidaurosz az ókori Görögország egyik városa volt, Argoliszban a tenger mellett a Szaróni-öbölben.
Megnézni Amphiktüonia és Epidaurosz (Argolisz)
Euboia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Évia.
Megnézni Amphiktüonia és Euboia
Eurülokhosz
Eurülokhosz a görög mitológia szereplője, a trójai háború görög harcosa, Odüsszeusz ithakai király katonája.
Megnézni Amphiktüonia és Eurülokhosz
Hegyi Dolores
Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.
Megnézni Amphiktüonia és Hegyi Dolores
Hellén
Hellén (görögül: Ἕλλην) a görög mitológiában thesszáliai király, Prométheusz unokája, Deukalión és Pürrha fia (más változat szerint Zeusz fia).
Megnézni Amphiktüonia és Hellén
I. e. 11. század
Az i. e. 11.
Megnézni Amphiktüonia és I. e. 11. század
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Megnézni Amphiktüonia és I. e. 8. század
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e.
Megnézni Amphiktüonia és I. Khsajársá perzsa király
I. Leónidasz spártai király
I.
Megnézni Amphiktüonia és I. Leónidasz spártai király
Ión felkelés
Az ión felkelés alatt az i. e. 499–493 közötti, a perzsa uralom elleni görög lázadásokat kell érteni, melyek Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén törtek ki.
Megnézni Amphiktüonia és Ión felkelés
Iónok
𐎹𐎢𐎴, ''Yaunā'')https://www.livius.org/sources/content/achaemenid-royal-inscriptions/dna/? I. Dareiosz, DNa felirat, 28. sor a Achaemenidák hadserege, i. e. 480 körül. I. Xerxész sírdombormű. Az iónok (Ἴωνες, Íōnes, Ἴων, Íōn) a Hellasz négy alapító törzsének egyike (a dórokkal, akhájokkal és aiolokkal együtt).
Megnézni Amphiktüonia és Iónok
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon.
Megnézni Amphiktüonia és II. Philipposz makedón király
Kükládok
A Kükládok (görögül Κυκλάδες, olaszul Cicladi) szigetcsoport az Égei-tenger középső részén, Görögországban.
Megnézni Amphiktüonia és Kükládok
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Megnézni Amphiktüonia és Kelták
Kertész István (klasszika-filológus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kertész István (történész).
Megnézni Amphiktüonia és Kertész István (klasszika-filológus)
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Megnézni Amphiktüonia és Korinthosz
Korinthoszi-öböl
A Korinthoszi-öböl 4160 km² területével, 935 m maximális vízmélységével a Földközi-tenger egyik része Görögország partjai mentén.
Megnézni Amphiktüonia és Korinthoszi-öböl
Kultusz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kultusz (egyértelműsítő lap).
Megnézni Amphiktüonia és Kultusz
Magnészok
A magnészok a mai Thesszália keleti részének, Magnésziának a lakói voltak a mükénéi és az antik Görögország idején.
Megnézni Amphiktüonia és Magnészok
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Megnézni Amphiktüonia és Makedónok
Malisziak
A malisziak ókori népcsoport voltak, akik a Szperkheiosz folyó torkolata környékén Thermopülaitól északra, Thesszáliától délre, Maliszban, a Maliszi-öböl névadójában éltek.
Megnézni Amphiktüonia és Malisziak
Milétosz (település)
A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel.
Megnézni Amphiktüonia és Milétosz (település)
Németh György (történész)
Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.
Megnézni Amphiktüonia és Németh György (történész)
Pauszaniasz Periégétész
Pauszaniasz (körülbelül 115 – 180) görög író, utazó, geográfus.
Megnézni Amphiktüonia és Pauszaniasz Periégétész
Pénzbüntetés
A pénzbüntetés a magyar büntetőjogban egy olyan büntetőjogi szankció, mely vagyoni jellegű hátrányt okoz a bűncselekmény elkövetőjének, és ezt az összeget az állam javára tartozik megfizetni.
Megnézni Amphiktüonia és Pénzbüntetés
Püthói játékok
A delphoi szentély stadionja, ahol a püthói játékokat tartották. A bal oldali lépcsőket a római időkben építették. A delphoi stadion kezdővonala, ami reprezentálja a hasonló kezdővonalakat Görögország szerte.
Megnézni Amphiktüonia és Püthói játékok
Perrhaiboszok
A perrhaiboszok harcias, hatalmas ókori pelaszg néptörzs, amely Euboiából költözött Thesszáliába, s annak Hesztieotisz és Pelaszgiotisz nevű tartományaiban telepedett le.
Megnézni Amphiktüonia és Perrhaiboszok
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Megnézni Amphiktüonia és Polisz
Poszeidón
Poszeidón a szigonnyal, korintoszi plakett Kr. e. 550-525 körül Poszeidón Epoptész (antik vázakép) Poszeidón görög isten (görögül Ποσειδῶν), latin megfelelője Neptunus.
Megnézni Amphiktüonia és Poszeidón
Priéné
250px Priéné, ókori görög város Kis-Ázsiában Milétosz mellett.
Megnézni Amphiktüonia és Priéné
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Megnézni Amphiktüonia és Római Birodalom
Sarkady János
Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Amphiktüonia és Sarkady János
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Megnézni Amphiktüonia és Spárta
Számosz
Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.
Megnézni Amphiktüonia és Számosz
Szentély
A szentély eredeti értelemben egy vallási szent hely, tágabb értelemben menedék.
Megnézni Amphiktüonia és Szentély
Törzs (társadalmi csoport)
A törzs – egyik legáltalánosabb definíciója szerint – az ősközösségi társadalom felbomlása után, a munkamegosztás és a magántulajdon kialakulása során létrejött közösségi szervezet, a korábbi horda típusú együttélés meghaladása, a nagycsaládok, nemzetségek, klánok összekapcsolódása.
Megnézni Amphiktüonia és Törzs (társadalmi csoport)
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Megnézni Amphiktüonia és Thébai
Thermopülai-szoros
A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görögül Θερμοπύλες, am. „forró kapu”) Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el.
Megnézni Amphiktüonia és Thermopülai-szoros
Thesszaloszok
A thesszaloszok ókori görög népcsoport voltak Thesszáliában, amely róluk kapta a nevét.
Megnézni Amphiktüonia és Thesszaloszok
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Megnézni Amphiktüonia és Vallás
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Megnézni Amphiktüonia és 2. század