Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Altáj vapiti

Index Altáj vapiti

Az Altáj vapiti (Cervus canadensis sibiricus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Tartalomjegyzék

  1. 30 kapcsolatok: Alfaj, Altaj, Állatok, Észak-Amerika, Bajkál-tó, Cervus, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Johann Christian Polycarp Erxleben, Kérődzők, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Mongólia, Négylábúak, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pecora, Rend (rendszertan), Scrotifera, Szarvasfélék, Szarvasformák, Szibéria, Tien-San vapiti, Vapiti.

Alfaj

A leopárd egyik alfaja az afrikai leopárd, egy másik alfaja az amuri leopárd. A fekete párduc is leopárd, de nem alfaj, mert nincs elkülönült földrajzi elterjedése. Ez a színváltozat különböző leopárd-alfajokon belül egyaránt előfordulhat.

Megnézni Altáj vapiti és Alfaj

Altaj

Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található.

Megnézni Altáj vapiti és Altaj

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Altáj vapiti és Állatok

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Megnézni Altáj vapiti és Észak-Amerika

Bajkál-tó

A Bajkál-tó (burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.

Megnézni Altáj vapiti és Bajkál-tó

Cervus

A Cervus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó nem.

Megnézni Altáj vapiti és Cervus

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Altáj vapiti és Család (rendszertan)

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Megnézni Altáj vapiti és Elevenszülő emlősök

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Megnézni Altáj vapiti és Emlősök

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Megnézni Altáj vapiti és Eutheria

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Megnézni Altáj vapiti és Ferungulata

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Altáj vapiti és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Altáj vapiti és Gerinchúrosok

Johann Christian Polycarp Erxleben

Johann Christian Polycarp Erxleben (Quedlinburg, 1744. június 22. – Göttingen, 1777. augusztus 18.) német biológus, a német állatorvostan úttörője.

Megnézni Altáj vapiti és Johann Christian Polycarp Erxleben

Kérődzők

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

Megnézni Altáj vapiti és Kérődzők

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Megnézni Altáj vapiti és Laurasiatheria

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Megnézni Altáj vapiti és Méhlepényesek

Mongólia

Mongólia Belső-Ázsiában található ország.

Megnézni Altáj vapiti és Mongólia

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Megnézni Altáj vapiti és Négylábúak

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Altáj vapiti és Osztály (rendszertan)

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Megnézni Altáj vapiti és Patások

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Megnézni Altáj vapiti és Párosujjú patások

Pecora

A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.

Megnézni Altáj vapiti és Pecora

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Altáj vapiti és Rend (rendszertan)

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Megnézni Altáj vapiti és Scrotifera

Szarvasfélék

Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Megnézni Altáj vapiti és Szarvasfélék

Szarvasformák

A szarvasformák (Cervinae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó alcsalád.

Megnézni Altáj vapiti és Szarvasformák

Szibéria

Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb.

Megnézni Altáj vapiti és Szibéria

Tien-San vapiti

A Tien-San vapiti vagy Tien-San maralszarvas (Cervus canadensis songaricus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Megnézni Altáj vapiti és Tien-San vapiti

Vapiti

Vapitik az Opal teraszon, a Yellowstone Nemzeti Parkban levő Mammoth Hot Springsnél A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Altáj vapiti és Vapiti