Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Alsódabas, Alsónémedi, Újhartyán, Újlengyel, Örkény (település), Ócsa, Bács-Kiskun megye, Bugyi (település), Dabas, Dabasi járás, Dabasi kistérség, Felsőpakony, Gyál, Gyáli kistérség, Gyón, Hernád (település), Inárcs, Járás, Kakucs, Kecskeméti járás, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Magyarország, Monori járás, Nyáregyháza, Pest megye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Peszéradacs, Pusztavacs, Sári (település), Tatárszentgyörgy, Táborfalva, 1950-es járásrendezés, 1950-es megyerendezés.
Alsódabas
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dabas Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Városrészek Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Dabas.
Új!!: Alsódabasi járás és Alsódabas · Többet látni »
Alsónémedi
Alsónémedi nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Alsódabasi járás és Alsónémedi · Többet látni »
Újhartyán
Újhartyán város Pest vármegyében, a Dabasi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Alsódabasi járás és Újhartyán · Többet látni »
Újlengyel
Újlengyel község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Újlengyel · Többet látni »
Örkény (település)
Örkény város Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Örkény (település) · Többet látni »
Ócsa
Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.
Új!!: Alsódabasi járás és Ócsa · Többet látni »
Bács-Kiskun megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.
Új!!: Alsódabasi járás és Bács-Kiskun megye · Többet látni »
Bugyi (település)
Bugyi nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Bugyi (település) · Többet látni »
Dabas
Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye.
Új!!: Alsódabasi járás és Dabas · Többet látni »
Dabasi járás
A Dabasi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Alsódabasi járás és Dabasi járás · Többet látni »
Dabasi kistérség
A Dabasi kistérség kistérség Pest megyében, központja: Dabas.
Új!!: Alsódabasi járás és Dabasi kistérség · Többet látni »
Felsőpakony
Felsőpakony egy nagyközség Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban található.
Új!!: Alsódabasi járás és Felsőpakony · Többet látni »
Gyál
Gyál város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás központja.
Új!!: Alsódabasi járás és Gyál · Többet látni »
Gyáli kistérség
A Gyáli kistérség kistérség Pest megyében, központja: Gyál.
Új!!: Alsódabasi járás és Gyáli kistérség · Többet látni »
Gyón
Gyón 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest vármegye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt.
Új!!: Alsódabasi járás és Gyón · Többet látni »
Hernád (település)
Hernád nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Hernád (település) · Többet látni »
Inárcs
Inárcs nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Inárcs · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Alsódabasi járás és Járás · Többet látni »
Kakucs
Kakucs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Kakucs · Többet látni »
Kecskeméti járás
A Kecskeméti járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Alsódabasi járás és Kecskeméti járás · Többet látni »
Kunbaracs
Kunbaracs község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Új!!: Alsódabasi járás és Kunbaracs · Többet látni »
Ladánybene
Ladánybene község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Új!!: Alsódabasi járás és Ladánybene · Többet látni »
Lajosmizse
Lajosmizse város Bács-Kiskun vármegyében a Kecskeméti járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Lajosmizse · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Alsódabasi járás és Magyarország · Többet látni »
Monori járás
A Monori járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Alsódabasi járás és Monori járás · Többet látni »
Nyáregyháza
Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Nyáregyháza · Többet látni »
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Új!!: Alsódabasi járás és Pest megye · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Alsódabasi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Peszéradacs
Peszéradacs Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei település 1872-ben jött létre jött létre addig Gyónhoz tartozó Adacs és Peszér pusztákból.
Új!!: Alsódabasi járás és Peszéradacs · Többet látni »
Pusztavacs
Pusztavacs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Pusztavacs · Többet látni »
Sári (település)
Sári 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest vármegye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt.
Új!!: Alsódabasi járás és Sári (település) · Többet látni »
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Tatárszentgyörgy · Többet látni »
Táborfalva
Táborfalva nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Alsódabasi járás és Táborfalva · Többet látni »
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
Új!!: Alsódabasi járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Alsódabasi járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
