Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Anton Vratuša, Csalogány, De facto, Első világháború, Felsőcsalogány, Felsőlendva, Felsőlendva község, I. Lajos magyar király, Jugoszlávia, Küzmics György, Küzmics Miklós, Magyarország, Magyarországi szlovének, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Szlovén nyelv, Szlovénia, Trianoni békeszerződés, Vas vármegye, Vasdobra, Vízlendva, Vend nyelv, Vendvidéki Köztársaság, 1365, 1366, 1387, 1499, 1685, 1698, 1780, 1890, 1898, 19. század, 1919, 1921, 1929, 1931, 1941, 1945, 1961, 1971, 1991, 2002.
Anton Vratuša
Anton Vratuša (szül. Vratussa Antal) (Alsócsalogány, 1915. február 21. – Ljubljana, 2017. július 30.) szlovén politikus, diplomata, szlavista, a NOB (Nemzeti Felszabadítási Front) egykori tagja.
Új!!: Alsócsalogány és Anton Vratuša · Többet látni »
Csalogány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fülemüle.
Új!!: Alsócsalogány és Csalogány · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Alsócsalogány és De facto · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Alsócsalogány és Első világháború · Többet látni »
Felsőcsalogány
Felsőcsalogány (korábban Felső Szlavecsa,, vendül Gorenji Slaveči vagy Zgornji Slaveči) falu, egykor önálló község a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Alsócsalogány és Felsőcsalogány · Többet látni »
Felsőlendva
Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.
Új!!: Alsócsalogány és Felsőlendva · Többet látni »
Felsőlendva község
Felsőlendva község (szlovén nyelven Občina Grad) Szlovénia 212 (2012) alapfokú közigazgatási egységének, azaz községének egyike, központja Felsőlendva település.
Új!!: Alsócsalogány és Felsőlendva község · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Alsócsalogány és I. Lajos magyar király · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Alsócsalogány és Jugoszlávia · Többet látni »
Küzmics György
Küzmics György, latinul Georgio Kuzmits más forrásokban Küzmits (Alsószlavecsa, 1752. december 14. k. – Istvánfalva 1810. február 27.) magyarországi szlovén római katolikus pap az apátistvánfalvi templom negyedik papja és őrségi esperes.
Új!!: Alsócsalogány és Küzmics György · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Alsócsalogány és Küzmics Miklós · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Alsócsalogány és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Alsócsalogány és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Alsócsalogány és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Alsócsalogány és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Alsócsalogány és Muravidék · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovén–Horvát–Szerb Állam.
Új!!: Alsócsalogány és Szerb–Horvát–Szlovén Állam · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Alsócsalogány és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Alsócsalogány és Szlovénia · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Alsócsalogány és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Alsócsalogány és Vas vármegye · Többet látni »
Vasdobra
Vasdobra mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Alsócsalogány és Vasdobra · Többet látni »
Vízlendva
Vízlendva (vendül Svéti Jüri) falu a Muravidéken, Szlovéniában.
Új!!: Alsócsalogány és Vízlendva · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Alsócsalogány és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Alsócsalogány és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
1365
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1365 · Többet látni »
1366
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1366 · Többet látni »
1387
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1387 · Többet látni »
1499
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1499 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1685 · Többet látni »
1698
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1698 · Többet látni »
1780
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1780 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1890 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1898 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Alsócsalogány és 19. század · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1919 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1921 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1929 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1931 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Alsócsalogány és 1945 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1961 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1971 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Alsócsalogány és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Alsócsalogány és 2002 · Többet látni »
