Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Alsólendvai járás, Bánffy család (alsólendvai), Belatinc, Cserföld község, December 24., Falu, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Lenti, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Mura (Dráva), Muraszombat, Muravidék, Szent Miklós, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szlovénia, Vend nyelv, Zala vármegye, 1381, 1389, 1411, 1428, 1881, 19. század, 1910, 1918, 1919, 1941, 1945, 1991, 2002.
Alsólendvai járás
Az Alsólendvai járás egy járás volt a Magyar Királyságban, Zala vármegyében.
Új!!: Alsóbeszterce és Alsólendvai járás · Többet látni »
Bánffy család (alsólendvai)
Az '''alsólendvai Bánffy család''' középkori címere Az '''alsólendvai Bánffy család''' későbbi címere A gróf illetve nemes alsólendvai Bánffy család egy már kihalt Zala vármegyei ősrégi és tekintélyes főnemesi család.
Új!!: Alsóbeszterce és Bánffy család (alsólendvai) · Többet látni »
Belatinc
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Alsóbeszterce és Belatinc · Többet látni »
Cserföld község
Cserföld község (szlovénül Občina Črenšovci, alapfokú közigazgatási egység Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban. Lakossága 2018-ban 3926 fő volt.
Új!!: Alsóbeszterce és Cserföld község · Többet látni »
December 24.
Névnapok: Ádám, Éva + Adala, Adália, Adél, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Alinka, Azálea, Délibáb, Evila, Evita, Hermina, Iringó, Léda, Mínea, Noé, Noémi, Vica.
Új!!: Alsóbeszterce és December 24. · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Alsóbeszterce és Falu · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Alsóbeszterce és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Alsóbeszterce és Jugoszlávok · Többet látni »
Lenti
Lenti város Zala vármegyében, a Lenti járás székhelye.
Új!!: Alsóbeszterce és Lenti · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Alsóbeszterce és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Alsóbeszterce és Második világháború · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Alsóbeszterce és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Alsóbeszterce és Muraszombat · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Alsóbeszterce és Muravidék · Többet látni »
Szent Miklós
Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje.
Új!!: Alsóbeszterce és Szent Miklós · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Alsóbeszterce és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Alsóbeszterce és Szlovénia · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Alsóbeszterce és Vend nyelv · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Alsóbeszterce és Zala vármegye · Többet látni »
1381
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1381 · Többet látni »
1389
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1389 · Többet látni »
1411
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1411 · Többet látni »
1428
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1428 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1881 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Alsóbeszterce és 19. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1919 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Alsóbeszterce és 1945 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbeszterce és 1991 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Alsóbeszterce és 2002 · Többet látni »
