Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Alsóbajomi erődtemplom, Bajánsenye, Bázna község, Bethlen Miklós (kancellár), Biharnagybajom, Bronzkor, Brukenthal-palota, Erdélyi Római Katolikus Státus, Erdélyi szász nyelv, Erdélyi szászok, Esterházy család, Gótika, Hosszúaszó (Fehér megye), I. Mátyás magyar király, III. István moldvai fejedelem, IV. Péter moldvai fejedelem, Jobbágy, Kórus (építészet), Küküllő vármegye, Küküllővár, Kis-Küküllő vármegye, Medgyes, Mithrász, Moldva (fejedelemség), Nagyközség (polgári korszak), Román görögkatolikus egyház, Szeben megye, Személynév, Uradalom, 1309, 1404, 1506, 1518, 1644, 1766, 1772, 1825, 1968.
Alsóbajomi erődtemplom
Az alsóbajomi erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Alsóbajom és Alsóbajomi erődtemplom · Többet látni »
Bajánsenye
Bajánsenye község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.
Új!!: Alsóbajom és Bajánsenye · Többet látni »
Bázna község
Bázna község község Szeben megyében, Romániában.
Új!!: Alsóbajom és Bázna község · Többet látni »
Bethlen Miklós (kancellár)
Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.
Új!!: Alsóbajom és Bethlen Miklós (kancellár) · Többet látni »
Biharnagybajom
Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar vármegye Püspökladányi járásában.
Új!!: Alsóbajom és Biharnagybajom · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Alsóbajom és Bronzkor · Többet látni »
Brukenthal-palota
A palota főkapuja A Brukenthal-palota Nagyszeben híres barokk stílusú műemlék épülete a Nagypiac (Grosser Ring, Piața Mare) nyugati oldalán (4. sz.). 2004 óta a Nagyszeben történelmi központja helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.
Új!!: Alsóbajom és Brukenthal-palota · Többet látni »
Erdélyi Római Katolikus Státus
Az Erdélyi Római Katolikus Státus az erdélyi római katolikus egyház hívőkből és egyházi személyekből álló önkormányzata a 17. századtól kezdődően.
Új!!: Alsóbajom és Erdélyi Római Katolikus Státus · Többet látni »
Erdélyi szász nyelv
Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve) Az erdélyi szász nyelvet a német nyelv legtávolabbi dialektusának tartják számon, melyet ma már nagyon kevesen beszélnek Erdélyben.
Új!!: Alsóbajom és Erdélyi szász nyelv · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Alsóbajom és Erdélyi szászok · Többet látni »
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.
Új!!: Alsóbajom és Esterházy család · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Alsóbajom és Gótika · Többet látni »
Hosszúaszó (Fehér megye)
Az evangélikus erődtemplom jobbra Hosszúaszó (románul Valea Lungă, 1926-ig Hususău, németül Langenthal, helyi szász nyelven Longenduel) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Alsóbajom és Hosszúaszó (Fehér megye) · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Alsóbajom és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. István moldvai fejedelem
III.
Új!!: Alsóbajom és III. István moldvai fejedelem · Többet látni »
IV. Péter moldvai fejedelem
IV.
Új!!: Alsóbajom és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Alsóbajom és Jobbágy · Többet látni »
Kórus (építészet)
bazilikákbanA bristoli székesegyház kórusa A kórus a bazilikális elrendezésben épült templomoknak az a része, melyben a papság foglal helyet istentisztelet alatt.
Új!!: Alsóbajom és Kórus (építészet) · Többet látni »
Küküllő vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.
Új!!: Alsóbajom és Küküllő vármegye · Többet látni »
Küküllővár
Küküllővár környéke 1769–1773 között Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja.
Új!!: Alsóbajom és Küküllővár · Többet látni »
Kis-Küküllő vármegye
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.
Új!!: Alsóbajom és Kis-Küküllő vármegye · Többet látni »
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Alsóbajom és Medgyes · Többet látni »
Mithrász
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.
Új!!: Alsóbajom és Mithrász · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Alsóbajom és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagyközség (polgári korszak)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1871 és 1950 között.
Új!!: Alsóbajom és Nagyközség (polgári korszak) · Többet látni »
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Új!!: Alsóbajom és Román görögkatolikus egyház · Többet látni »
Szeben megye
Szeben megye Románia közepén helyezkedik el, Erdélyben.
Új!!: Alsóbajom és Szeben megye · Többet látni »
Személynév
A személynevek közé az egyénnevek, a vezetéknevek, a becenevek, a ragadványnevek, az álnevek, egyes nyelvekben az apai nevek (Orosz nevek).
Új!!: Alsóbajom és Személynév · Többet látni »
Uradalom
Az uradalom (régiesen és egyes nyelvjárásokban ma is: „urodalom”, régen latinosan „dominium”) a feudális rendszerek birtokszerkezetének jellegzetes eleme: több, általában összefüggő, de külön kezelt birtoktestet (majort) magában foglaló, egy személy tulajdonában és egységes vezetés alatt álló birtok.
Új!!: Alsóbajom és Uradalom · Többet látni »
1309
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1309 · Többet látni »
1404
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1404 · Többet látni »
1506
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1506 · Többet látni »
1518
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1518 · Többet látni »
1644
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1644 · Többet látni »
1766
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1766 · Többet látni »
1772
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1772 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1825 · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Alsóbajom és 1968 · Többet látni »
