62 kapcsolatok: Aceton, Addíció, Aldehid, Alkánok, Alkoholok, Bróm, Bruckner Győző (kémikus), Butadién, Cikloalkánok, Ciklopentadién, Cink, Cisz-transz izoméria, Dehidrogénezés, Diolefin, Ecetsav, Elimináció (kémia), Energia, Epoxidok, Etén, Etilén-oxid, Etilénglikol, Formaldehid, Forráspont, Halogének, Hangyasav, Heterociklusos vegyület, Hidrogén, Hidrogén-bromid, Hidrogén-jodid, Hidrogén-peroxid, Hipoklórossav, Izoprén, Jód, Karbonsavak, Katalizátor, Kaucsuk, Kálium-permanganát, Kénsav, Kőolaj, Keton, Kettős kötés, Klór, Lúg, Markovnyikov-szabály, N-brómszukcinimid, Nátrium-jodid, Nikkel, Platina, Polietilén, Polimerizáció, ..., Polipropilén, Propén, Propionsav, PVC, Réz, Redoxireakció, Szén, Szénhidrogének, Szilárd halmazállapot, Sztirol, Szubsztitúció, Vinil-klorid. Bővíteni index (12 több) »
Aceton
Az aceton a ketonok legkisebb szénatomszámú képviselője.
Új!!: Alkének és Aceton · Többet látni »
Addíció
Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással.
Új!!: Alkének és Addíció · Többet látni »
Aldehid
Formilcsoport, az aldehidek funkciós csoportja Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formilcsoport (aldehidcsoport) található, vagyis az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik.
Új!!: Alkének és Aldehid · Többet látni »
Alkánok
A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).
Új!!: Alkének és Alkánok · Többet látni »
Alkoholok
Az alkoholok általános képlete Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó szerves vegyületek.
Új!!: Alkének és Alkoholok · Többet látni »
Bróm
A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII.
Új!!: Alkének és Bróm · Többet látni »
Bruckner Győző (kémikus)
Bruckner Győző (Késmárk, 1900. november 1. – Budapest, 1980. március 8.) Kossuth-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes (1949) tagja.
Új!!: Alkének és Bruckner Győző (kémikus) · Többet látni »
Butadién
A butadién vagy pontosabban buta-1,3-dién egy szerves vegyület, a legegyszerűbb nyílt láncú konjugált dién. Létezik egy izomerje, a buta-1,2-dién. Színtelen gáz, könnyen cseppfolyósítható. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de jól oldódik etanolban és dietil-éterben.
Új!!: Alkének és Butadién · Többet látni »
Cikloalkánok
Az első négy monocikloalkán, a ciklopropán, a ciklobután, a ciklopentán és a ciklohexán. A cikloalkánok (vagy más néven cikloparaffinok) egy vagy több gyűrűt tartalmazó telített szénhidrogének.
Új!!: Alkének és Cikloalkánok · Többet látni »
Ciklopentadién
A ciklopentadién szerves vegyület, képlete.
Új!!: Alkének és Ciklopentadién · Többet látni »
Cink
A cink (régies magyar nevén horgany) egy fémes elem, átmenetifém.
Új!!: Alkének és Cink · Többet látni »
Cisz-transz izoméria
''cisz''-but-2-én ''transz''-but-2-én A cisz-transz izoméria, más néven geometriai izoméria vagy konfigurációs izoméria a szerves kémiában használt kifejezés, az izoméria egyik típusa.
Új!!: Alkének és Cisz-transz izoméria · Többet látni »
Dehidrogénezés
A dehidrogénezés olyan kémiai reakció, melynek során egy szerves vegyületből hidrogént távolítanak el – az ellentétes folyamat a hidrogénezés.
Új!!: Alkének és Dehidrogénezés · Többet látni »
Diolefin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dién.
Új!!: Alkének és Diolefin · Többet látni »
Ecetsav
Az ecetsav, más néven etánsav szerves vegyület, képlete CH3COOH.
Új!!: Alkének és Ecetsav · Többet látni »
Elimináció (kémia)
Eliminációnak (kilépéses reakció) nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy vegyület kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté.
Új!!: Alkének és Elimináció (kémia) · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Alkének és Energia · Többet látni »
Epoxidok
Az epoxidok általános szerkezete Az epoxidok háromtagú gyűrűs éterek.
Új!!: Alkének és Epoxidok · Többet látni »
Etén
Az etén (elavult nevén etilén) egy összegképletű szerves vegyület.
Új!!: Alkének és Etén · Többet látni »
Etilén-oxid
Az etilén-oxid (összegképlete: C2H4O) egy szerves vegyület, egy gyűrűs éter.
Új!!: Alkének és Etilén-oxid · Többet látni »
Etilénglikol
Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék.
Új!!: Alkének és Etilénglikol · Többet látni »
Formaldehid
A formaldehid (metanal) egy kémiai vegyület, melynek képlete CH2O.
Új!!: Alkének és Formaldehid · Többet látni »
Forráspont
A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.
Új!!: Alkének és Forráspont · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Alkének és Halogének · Többet látni »
Hangyasav
A hangyasav a legegyszerűbb karbonsav.
Új!!: Alkének és Hangyasav · Többet látni »
Heterociklusos vegyület
Egy egyszerű heterociklusos vegyület: a piridin A heterociklusos vegyületek olyan szerves vegyületek, amelyek egy gyűrűn belül legalább egy szénatomot, és a szénen kívül legalább egy másik elem atomját – például kén, oxigén vagy nitrogén – is tartalmazzák.
Új!!: Alkének és Heterociklusos vegyület · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Alkének és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-bromid
A hidrogén-bromid (HBr), régies nevén bróm-hidrogén szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő, vízben oldódó, mérgező gáz.
Új!!: Alkének és Hidrogén-bromid · Többet látni »
Hidrogén-jodid
A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.
Új!!: Alkének és Hidrogén-jodid · Többet látni »
Hidrogén-peroxid
A hidrogén-peroxid halványkék színű, folyékony halmazállapotú szervetlen vegyület.
Új!!: Alkének és Hidrogén-peroxid · Többet látni »
Hipoklórossav
A hipoklórossav a leggyengébb klór-oxosav.
Új!!: Alkének és Hipoklórossav · Többet látni »
Izoprén
Az izoprén egy szerves vegyület, a konjugált diének közé tartozó szénhidrogén.
Új!!: Alkének és Izoprén · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Alkének és Jód · Többet látni »
Karbonsavak
Az ecetsav, egy telített monokarbonsav szerkezete A karbonsavak az oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják.
Új!!: Alkének és Karbonsavak · Többet látni »
Katalizátor
A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.
Új!!: Alkének és Katalizátor · Többet látni »
Kaucsuk
A kaucsukfa levelei A kaucsuk elasztomer, a gumi legfontosabb alapanyaga.
Új!!: Alkének és Kaucsuk · Többet látni »
Kálium-permanganát
Hipermangán vizes oldata A kálium-permanganát (KMnO4) lila színű, kristályos, ionrácsos vegyület.
Új!!: Alkének és Kálium-permanganát · Többet látni »
Kénsav
A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.
Új!!: Alkének és Kénsav · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Alkének és Kőolaj · Többet látni »
Keton
A ketonok általános szerkezeti képlete Aceton, a legegyszerűbb keton A ketonok oxocsoportot (═O) tartalmazó, oxigéntartalmú szerves vegyületek, melyeknél a funkciós csoport egy láncközi vagy gyűrűs C-atomhoz kapcsolódik.
Új!!: Alkének és Keton · Többet látni »
Kettős kötés
A kettős kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít.
Új!!: Alkének és Kettős kötés · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Alkének és Klór · Többet látni »
Lúg
A lúgok az oldatok kémiájában szereplő pH-értékskálán a nagy pH-értékű oldatok.
Új!!: Alkének és Lúg · Többet látni »
Markovnyikov-szabály
A szerves kémiában a Markovnyikov-szabály egyes addíciók végeredményét írja le.
Új!!: Alkének és Markovnyikov-szabály · Többet látni »
N-brómszukcinimid
Az N-brómszukcinimid vagy NBS gyökös szubsztitúciós, elektrofil addíciós és elektrofil szubsztitúciós reakciókban használatos szerves kémiai reagens.
Új!!: Alkének és N-brómszukcinimid · Többet látni »
Nátrium-jodid
A nátrium-jodid egy szervetlen só, nátriumionokat és jodidionokat tartalmaz.
Új!!: Alkének és Nátrium-jodid · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Alkének és Nikkel · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Alkének és Platina · Többet látni »
Polietilén
A polietilén (IUPAC név: polietilén vagy poli(metilén)) (rövidítése: PE) a legszélesebb körben használt műanyag.
Új!!: Alkének és Polietilén · Többet látni »
Polimerizáció
Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással, melléktermék keletkezése nélkül, polimerré kapcsolódik össze.
Új!!: Alkének és Polimerizáció · Többet látni »
Polipropilén
A polipropilén (rövidítése PP, összegképlete (C3H6)x) hőre lágyuló polimer, a vegyipar állítja elő és széles körben használják.
Új!!: Alkének és Polipropilén · Többet látni »
Propén
A propén (korábbi, ma már nem használható nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület.
Új!!: Alkének és Propén · Többet látni »
Propionsav
A propionsav (vagy propánsav) (E280) a természetben is előforduló karbonsavak egyike.
Új!!: Alkének és Propionsav · Többet látni »
PVC
A kábeleket lágy PVC-vel vonják be A PVC szerkezete A PVC – poli(vinil-klorid) – hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag.
Új!!: Alkének és PVC · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Alkének és Réz · Többet látni »
Redoxireakció
Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.
Új!!: Alkének és Redoxireakció · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Alkének és Szén · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Alkének és Szénhidrogének · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Alkének és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Sztirol
A sztirol egy telítetlen oldalláncú aromás szénhidrogén.
Új!!: Alkének és Sztirol · Többet látni »
Szubsztitúció
Szubsztitúciónak (helyettesítéses reakciónak) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelyben a szerves vegyület egy atom(csoport)ja egy másik atom(csoport)ra cserélődik ki melléktermék képződése közben.
Új!!: Alkének és Szubsztitúció · Többet látni »
Vinil-klorid
A vinil-klorid (vagy monoklór-etilén) egy szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka (H2C.
Új!!: Alkének és Vinil-klorid · Többet látni »