Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
126 kapcsolatok: Abu Firász, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Agence France-Presse, Ajjúbidák, Alalah–Ugariti Királyság, Aleppó kormányzóság, Aleppói csata, Amoriták, An-Nuszra Front, Arabok, Arámi nyelv, Armenia Magna, Újbabiloni Birodalom, Újhettita királyságok, Újkor, Asszíria, Ábrahám (Terah fia), Ókor, Ókori Egyiptom, Óperzsa Birodalom, Bazár, Bem József, Bizánci Birodalom, Damaszkusz, Ebla, Egyiptom, Első világháború, ENSZ, Európa, Fátimidák, Földközi-tenger, Földrengés, Franciák, Hamá, Hamdánidák, Hattuszasz, Hérakleiosz bizánci császár, Hükszoszok, Hettita Birodalom, Hettita nyelv, Hettiták, Hurrik, I. e. 16. század, I. e. 18. század, I. e. 19. század, I. e. 2. évezred, I. e. 333, I. e. 5. évezred, I. e. 64, I. e. 9. század, ..., I. Murszilisz hettita király, I. Szeleukosz szeleukida uralkodó, I. Szuppiluliumasz hettita király, Idlib kormányzóság, Idrimi, Ihsídidák, II. Assur-nászir-apli, II. Zakir, III. Alexandrosz makedón király, Iszlám, Jamhad, Karkemis, Kádesi csata, Középkor, Közel-Kelet, Keresztes háborúk, Kilikia, Latin nyelv, Makedónok, Mári, Mecset, Mezopotámia, Minaret, Mitanni, Mongolok, Moszul, Mutanabbi, Nemzetközi Vöröskereszt, Olasz nyelv, Oszmán Birodalom, Püspök, Római Birodalom, Szaladin egyiptomi szultán, Szászánida Birodalom, Szíria, Szíriai polgárháború, Szeleukida Birodalom, Talmi-Szarruma halapi király, Törökország, Történelem, Tej, Telipinusz halapi király, The New York Times, Ugarit, United States Geological Survey, Város, Világörökség, Zakkur-sztélé, 1004, 1023, 1079, 1080, 1098, 1124, 1138-as aleppói földrengés, 1183, 1260, 1317, 1517, 1946, 1976, 1980, 1981, 1983, 20. század, 2006, 2014, 2016, 540, 613, 628, 637, 7. század, 945, 957, 962. Bővíteni index (76 több) »
Abu Firász
Abu Firász al-Hárisz ibn Szaíd al-Hamdáni (arab betűkkel أبو فراس الحارث بن سعيد بن حمدان الحمداني – Abū Firās al-Ḥāriṯ ibn Saʿīd al-Ḥamdānī; Moszul, 932 – Szadad, 968. április 4.) az egyik legjelesebb középkori arab költő, a Hamdánida-dinasztia sarja volt.
Új!!: Aleppó és Abu Firász · Többet látni »
Abu Naszr Muhammad al-Fárábi
Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.
Új!!: Aleppó és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »
Agence France-Presse
Az Agence France-Presse (közismert rövidítése: AFP, magyarul körülbelül: Franciaország Sajtóügynöksége) francia nemzeti hírügynökség.
Új!!: Aleppó és Agence France-Presse · Többet látni »
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Új!!: Aleppó és Ajjúbidák · Többet látni »
Alalah–Ugariti Királyság
Az Alalah–Ugariti Királyság, más néven Unki (Unqi, KURun-qi/qa-a-a, vagy URUmeš-ni ša KURun-qi), Hattina (Ḫattina, URUḫa-at-ti-na-a) vagy Pattina (KURPA-ti-na/nu-a) az észak-szíriai tengerpart mentén több korábbi állam romjaiból keletkező újhettita királyság.
Új!!: Aleppó és Alalah–Ugariti Királyság · Többet látni »
Aleppó kormányzóság
Aleppó kormányzóság elhelyezkedése Szírián belül Aleppó kormányzóság (arabul محافظة حلب) Szíria tizennégy kormányzóságának egyike.
Új!!: Aleppó és Aleppó kormányzóság · Többet látni »
Aleppói csata
Az aleppói csata vagy Aleppó ostroma 2012 júliusa és 2016 decembere között lezajlott fegyveres konfliktus volt a szír kormányerők és a lázadók (Szabad Szíriai Hadsereg, an-Nuszra Front) között a legnépesebb szír város, Aleppó birtoklásáért.
Új!!: Aleppó és Aleppói csata · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Aleppó és Amoriták · Többet látni »
An-Nuszra Front
Az an-Nuszra Front, más néven Dzsabhat an-Nuszra (arabul: جبهة النصرة لأهل الشام, Jabhat an-Nuṣrah li-Ahl ash-Shām) egy szíriai iszlamista szervezet, mely az Al-Káidához kötődik.
Új!!: Aleppó és An-Nuszra Front · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Aleppó és Arabok · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Aleppó és Arámi nyelv · Többet látni »
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Új!!: Aleppó és Armenia Magna · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Aleppó és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Újhettita királyságok
Az újhettita királyságok összefoglaló név azokat az ókori államokat jelöli, amelyek Észak-Szíriában, Kelet- és Dél-Anatóliában alakultak a Hettita Birodalom bukása után az i. e. 12. században és közvetlenül utána.
Új!!: Aleppó és Újhettita királyságok · Többet látni »
Újkor
Az újkor azt a történelmi korszakot jelöli, amely a hagyományos európai történelemszemléletben a középkor után következik a Leonardo Bruni által 1442-ben a Historiarum Florentini populi libri XII című sorozatában definíciószerűen megalkotott hármas rendszer alapján.
Új!!: Aleppó és Újkor · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Aleppó és Asszíria · Többet látni »
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Új!!: Aleppó és Ábrahám (Terah fia) · Többet látni »
Ókor
Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka.
Új!!: Aleppó és Ókor · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Aleppó és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Aleppó és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Bazár
Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott boltíves árucsarnok (arab szóval szúk).
Új!!: Aleppó és Bazár · Többet látni »
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Új!!: Aleppó és Bem József · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Aleppó és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Aleppó és Damaszkusz · Többet látni »
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Új!!: Aleppó és Ebla · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Aleppó és Egyiptom · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Aleppó és Első világháború · Többet látni »
ENSZ
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyesült_Nemzetek_Szervezete.
Új!!: Aleppó és ENSZ · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Aleppó és Európa · Többet látni »
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Új!!: Aleppó és Fátimidák · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Aleppó és Földközi-tenger · Többet látni »
Földrengés
A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Aleppó és Földrengés · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Aleppó és Franciák · Többet látni »
Hamá
Hamá látképe az Orontész folyó vízemelő kerekeivel Hamá (arabul: حماة Ḥamā, biblikus arámi Ḥamaθ, "erőd") város az Orontész folyó (arabul: al-Ászi) partján, Közép-Szíria északi, sűrűn lakott vidékének szívében.
Új!!: Aleppó és Hamá · Többet látni »
Hamdánidák
A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.
Új!!: Aleppó és Hamdánidák · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Aleppó és Hattuszasz · Többet látni »
Hérakleiosz bizánci császár
Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.
Új!!: Aleppó és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »
Hükszoszok
A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény) A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett.
Új!!: Aleppó és Hükszoszok · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Aleppó és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Aleppó és Hettita nyelv · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Aleppó és Hettiták · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Aleppó és Hurrik · Többet látni »
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 16. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 19. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 333
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 333 · Többet látni »
I. e. 5. évezred
I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.
Új!!: Aleppó és I. e. 5. évezred · Többet látni »
I. e. 64
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 64 · Többet látni »
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. e. 9. század · Többet látni »
I. Murszilisz hettita király
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és I. Murszilisz hettita király · Többet látni »
I. Szeleukosz szeleukida uralkodó
I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλευκος Νικάτωρ, "győzedelmes" Kr. e. 358 – Kr. e. 281 szeptembere) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. A széthulló egységes állam keleti szeletét kaparintotta meg hosszú évek háborúi során Szeleukosz, aki győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg.
Új!!: Aleppó és I. Szeleukosz szeleukida uralkodó · Többet látni »
I. Szuppiluliumasz hettita király
I.
Új!!: Aleppó és I. Szuppiluliumasz hettita király · Többet látni »
Idlib kormányzóság
Idlib kormányzóság elhelyezkedése Szírián belül Idlib kormányzóság (arabul محافظة إدلب) Szíria tizennégy kormányzóságának egyike.
Új!!: Aleppó és Idlib kormányzóság · Többet látni »
Idrimi
Idrimi (Iid-ri-mi) Mukis (Szíria) uralkodója (kormányzója) i. e. 15. század közepén, 1470-1440 körül.
Új!!: Aleppó és Idrimi · Többet látni »
Ihsídidák
Az Ihsídidák egy iráni török származású egyiptomi emírdinasztia tagjai voltak a 10. században, 935 és 969 között.
Új!!: Aleppó és Ihsídidák · Többet látni »
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Új!!: Aleppó és II. Assur-nászir-apli · Többet látni »
II. Zakir
II.
Új!!: Aleppó és II. Zakir · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Aleppó és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Aleppó és Iszlám · Többet látni »
Jamhad
Szíria az i. e. 2. évezredben Jamhad (Ja-am-ḫa-ad vagy Ja-am-a!-ad, Yāmḫad) ókori amorita királyság volt Szíriában, Halab (Ḫalap, Ḫalpa, ma Aleppó) központtal az i. e. 2. évezred első felében.
Új!!: Aleppó és Jamhad · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Aleppó és Karkemis · Többet látni »
Kádesi csata
A kádesi csata (más átiratokban qadesi, qádesi) II. Ramszesz fáraó uralkodásának ötödik évében, i. e. 1274 májusában zajlott le az akkori világ két vezető katonai hatalma, az Egyiptomi Birodalom és a II. Muvatallisz vezette Hettita Birodalom csapatai között a mai Szíria területén, Kádes város környékén.
Új!!: Aleppó és Kádesi csata · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Aleppó és Középkor · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Aleppó és Közel-Kelet · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Aleppó és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: Aleppó és Kilikia · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Aleppó és Latin nyelv · Többet látni »
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Új!!: Aleppó és Makedónok · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Aleppó és Mári · Többet látni »
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Új!!: Aleppó és Mecset · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Aleppó és Mezopotámia · Többet látni »
Minaret
Minaret (Sabah, Kota Kinabalu, Malajzia, Borneó) A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony.
Új!!: Aleppó és Minaret · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Aleppó és Mitanni · Többet látni »
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Új!!: Aleppó és Mongolok · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Aleppó és Moszul · Többet látni »
Mutanabbi
Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi (arab betűkkel أبو الطيب أحمد بن الحسين الجعفي – Abū ṭ-Ṭayyib Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Ǧuʿfī), közismert ragadványnevén al-Mutanabbi („a magát prófétának nyilvánító”, المتنبي – al-Mutanabbī; Kúfa, 915 – Dajr al-Ákul közelében, 965 augusztusa) középkori arab költő, az arab irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és mindmáig legolvasottabb szerzője.
Új!!: Aleppó és Mutanabbi · Többet látni »
Nemzetközi Vöröskereszt
A Nemzetközi Vöröskereszt (angolul International Committee of the Red Cross, rövidítése ICRC) a pártatlanság, semlegesség, függetlenség, emberiesség, egyetemesség és önkéntesség, egység elvei alapján működő nemzetközi segélyszervezet.
Új!!: Aleppó és Nemzetközi Vöröskereszt · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Aleppó és Olasz nyelv · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Aleppó és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Aleppó és Püspök · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Aleppó és Római Birodalom · Többet látni »
Szaladin egyiptomi szultán
An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.
Új!!: Aleppó és Szaladin egyiptomi szultán · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Aleppó és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Aleppó és Szíria · Többet látni »
Szíriai polgárháború
A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött, eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására.
Új!!: Aleppó és Szíriai polgárháború · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Aleppó és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Talmi-Szarruma halapi király
Talmi-Szarruma (Talmi-Šarruma, nevének jelentése: Szarruma Nagy) II. Murszilisz hettita király 9. uralkodási évétől, azaz körülbelül i. e. 1312-től Halap (Ḫalab) városának kormányzója, később a Halapi Királyság önálló királya. Felmerül a gyanú, hogy azonos II. Murszilisz unokaöccsével, Pijaszilisz idősebb fiával, aki Pijaszilisz halála után eredetileg Kargamis uralkodója lett. Ezen uralkodónak a neve csak töredékesen maradt fenn: (…)-Szarruma. Talmi-Szarruma akkor jelenik meg Halap uraként, amikor -Szarruma eltűnik a forrásokból, és helyére öccse, Szarhurunuvasz került. II. Murszilisz i. e. 1312-ben egyszerre nevezte ki Szarhurunuvaszt kargamisi, és Talmi-Szarrumát halapi uralkodónak. Murszilisz évkönyveiben, valamint a II. Muvatallisz és Talmi-Szarruma között kötött CTH#75 számú szerződés szerint Talmi-Szarruma I. Szuppiluliumasz unokája, mert Telepinusz néven ismert fiának gyermeke. Aki éppúgy Murszilisz 9. uralkodási évében halt meg, mint Pijaszilisz, egyébként Kizzuvatna papjaként és Halap királyaként ismert. Talmi-Szarruma mindenképp Szuppiluliumasz unokája, de Telepinusz és Pijaszilisz lehet azonos személy, mert tisztségeik hasonlóak, életük főbb eseményeinek dátumai nagyon egybeesnek, és még elsőszülött gyermekük neve is összevethető. A KBo 1.6 számú dokumentum így írja le Murszilisz és Talmi-Szarruma szerződését: Magyarul: „... és én, a Nap, megvédem Talmi-Szarrumát. (2'-3') Talmi-Szarruma fiainak meg kell védeniük az Én Napom, Mursz fiait és az én Napom fiai nem fosztják meg trónjától Talmi-Szarruma fiait. (3'-5') Fiam, a Nagykirály, Talmi-Szarruma, Halap földjének királya, legyen fiaimnak, Hatti országa Nagykirályainak segítségére! (5'-7') Az én Napom, Murszilisz, Nagykirály, Hatti ország királya fiai Talmi-Szarruma segítőinek kell lenniük, és Talmi-Szarruma fiai az én Napom fiainak a segítői kell legyenek! (7'-8') Mi vagyunk Szuppiluliumasz, a Nagykirály fiai. Az összes jószágaink (javaink) és házainak egyek (egységesek) kell hogy legyenek! (8'-9')” A szöveg elég világos abban a tekintetben, hogy Murszilisz egyfelől javadalmakat biztosít Szuppiluliumasz leszármazottainak, másfelől ezektől elvárja, hogy Hattuszasz segítségére legyenek, és a széttagolt kormányzás ellenére Hatti kifelé egységes tömböt alkosson. Ennek fejében garanciát vállal arra, hogy a veszélyeztetett területeket Hatti megvédi. Talmi-Szarruma élete a továbbiakban eléggé homályos, de sokáig kormányozta Halapot, mivel a kádesi csata idején egyiptomi források szerint a halapi haderők vezetője volt. Eszerint i. e. 1285-ben, uralkodásának 27. évében még életben volt. A III. Hattuszilisszel kezdődő zavaros időszakban eltűnik a forrásokból. Hattuszilisz hűbéres fejedelmei között már nem tűnik fel Halap, aminek két oka lehet: nem maradt fenn vele kapcsolatos dokumentum, vagy beolvadt Kargamis területébe. Ez utóbbi a valószínűbb, tekintve hogy a későbbi kargamisi újhettita királyság területéhez hozzátartozott Halap is.
Új!!: Aleppó és Talmi-Szarruma halapi király · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Aleppó és Törökország · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Aleppó és Történelem · Többet látni »
Tej
Egy pohár tehéntej Tehén gépi fejése A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban.
Új!!: Aleppó és Tej · Többet látni »
Telipinusz halapi király
Telipinusz hettita herceg, I. Szuppiluliumasz fia.
Új!!: Aleppó és Telipinusz halapi király · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: Aleppó és The New York Times · Többet látni »
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Új!!: Aleppó és Ugarit · Többet látni »
United States Geological Survey
A United States Geological Survey (rövidítve USGS, korábban Geological Survey) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete, amelyet 1879.
Új!!: Aleppó és United States Geological Survey · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Aleppó és Város · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Aleppó és Világörökség · Többet látni »
Zakkur-sztélé
A Zakkur-sztélé (vagy Zakir-sztélé) 1902-ben került elő Tell Afis település mellett, körülbelül 45 km-re Aleppótól.
Új!!: Aleppó és Zakkur-sztélé · Többet látni »
1004
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1004 · Többet látni »
1023
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1023 · Többet látni »
1079
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1079 · Többet látni »
1080
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1080 · Többet látni »
1098
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1098 · Többet látni »
1124
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1124 · Többet látni »
1138-as aleppói földrengés
Az 1138-as aleppói földrengés a mai Szíria északi részén található Aleppó városát sújtotta 1138.
Új!!: Aleppó és 1138-as aleppói földrengés · Többet látni »
1183
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1183 · Többet látni »
1260
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1260 · Többet látni »
1317
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1317 · Többet látni »
1517
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1517 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1946 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1976 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1980 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1981 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 1983 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Aleppó és 20. század · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Aleppó és 2006 · Többet látni »
2014
---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Aleppó és 2014 · Többet látni »
2016
----.
Új!!: Aleppó és 2016 · Többet látni »
540
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 540 · Többet látni »
613
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 613 · Többet látni »
628
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 628 · Többet látni »
637
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 637 · Többet látni »
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Új!!: Aleppó és 7. század · Többet látni »
945
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 945 · Többet látni »
957
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 957 · Többet látni »
962
Nincs leírás.
Új!!: Aleppó és 962 · Többet látni »
