Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
97 kapcsolatok: Albán ábécé, Albán irodalom, Albán Szocialista Népköztársaság, Albánia, Albánia az első világháborúban, Albánia függetlenné válása, Albánia gazdasága, Albánia művészete, Albánia történelme, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Autarkia, Banka e Shqipërisë, Bosznia-Hercegovina, Bruttó hazai termék, Bulgária, Csehszlovákia, Desztalinizáció, Durrës, Egyesült Nemzetek Szervezete, Elbasan, Enver Hoxha, Európai Unió, Fan Noli, Franciaország, Gazdasági integráció, Glasznoszty, I. Zogu albán király, Ilir Meta, Izolacionizmus, Júniusi forradalom (Albánia), Jegyrendszer, Jugoszlávia, Kína, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Kommunizmus, Korça, Koszovói háború, Kuçova, Lengyelország, Magyarország, Második világháború, Mehmet Shehu, Mihail Szergejevics Gorbacsov, Moldova, Moszkva, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Olaszország, Oszmán Birodalom, Peresztrojka, ..., Pilótajáték, Privatizáció, Prizreni Liga, Ramiz Alia, Románia, Rrogozhina, Sali Berisha, Sazan-sziget, Shkodra, Skandinávia, Szerbia, Szovjetunió, Sztálinizmus, Termelékenység, Termelőszövetkezet, Tirana, Transzhumáló pásztorkodás, Vlora, 1912, 1924, 1925, 1939, 1944, 1946, 1947, 1948, 1949, 1951, 1952, 1955, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1966, 1975, 1976, 1978, 1985, 1987, 1991, 1992, 1996, 1997, 1998. Bővíteni index (47 több) »
Albán ábécé
Az albán ábécé az albán nyelv leírására használt, harminchat betűt tartalmazó, a latin íráson alapuló ábécé.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albán ábécé · Többet látni »
Albán irodalom
Ez a szócikk az albán nyelvű szépirodalomról szól.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albán irodalom · Többet látni »
Albán Szocialista Népköztársaság
A második világháború során, 1941.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albán Szocialista Népköztársaság · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia · Többet látni »
Albánia az első világháborúban
Az első világháború kirobbanásával és a nagyhatalmak által kijelölt, 1914 márciusában trónra lépett uralkodó, Vilmos fejedelem elmenekülésével Albánia politikai anarchiába süllyedt.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia az első világháborúban · Többet látni »
Albánia függetlenné válása
Az Albánia függetlenné válása felé vezető eseménysort az országot félezer éve uralma alatt tartó Oszmán Birodalom politikai és katonai erejének megroggyanása idézte elő.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia függetlenné válása · Többet látni »
Albánia gazdasága
Albánia természeti erőforrásokban bővelkedő, de elmaradott gazdaságú ország, s ez történelmi okokra vezethető vissza: már 1912-es függetlenné válása idején is messze elmaradt Európa országaitól, s e gazdasági hátrányt a későbbi évtizedek zűrzavarai és politikai csatározásai, majd a negyvenöt évig tartó, Enver Hoxha nevével jelzett kommunizmus csak tovább súlyosbította.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia gazdasága · Többet látni »
Albánia művészete
Ez a szócikk Albánia művészetét tárgyalja nagy vonalakban: alapvetően a mai Albánia területének ókori kulturális emlékeiről, illetve az albánság művészetéről szól.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia művészete · Többet látni »
Albánia történelme
Ez a szócikk Albánia történelmét tárgyalja: a 11.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Albánia történelme · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Ausztria · Többet látni »
Autarkia
Az autarkia az önellátás, a gazdasági elszigetelődés politikája, amelynek során egy ország nem tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat a külvilággal.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Autarkia · Többet látni »
Banka e Shqipërisë
A Banka e Shqipërisë ('Albánia Bankja') az albán állam pénzpolitikájáért felelős, az albán leket kibocsátó, 1925 szeptemberében alapított központi bank.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Banka e Shqipërisë · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Bruttó hazai termék · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Bulgária · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Csehszlovákia · Többet látni »
Desztalinizáció
Desztalinizációnak nevezik Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor halála (1953. március 5.) után a szocialista országokban elkezdődött, a törvénytelenségek és a személyi kultusz megszüntetését célzó folyamatot, a sztálinizmus bűneivel való szembenézést.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Desztalinizáció · Többet látni »
Durrës
Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Durrës · Többet látni »
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »
Elbasan
Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Elbasan · Többet látni »
Enver Hoxha
Enver Hoxha (nevének ejtése ɛnvɛɾ hɔd͡ʒa, fonetikus átírással Enver Hodzsa; Gjirokastra, 1908. október 16. – Tirana, 1985. április 11.) albán politikus, a második világháború végétől négy évtizeden át az Albán Munkapárt első titkára, az ország teljhatalmú diktátora.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Enver Hoxha · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Európai Unió · Többet látni »
Fan Noli
Fan Noli vagy Fan S. Noli (eredetileg Theofan Stilian Noli; nevének ejtése fan nɔli; İbriktepe,, 1882. január 6. – Fort Lauderdale, Amerikai Egyesült Államok, 1965. március 13.) albán politikus, ortodox egyházi vezető, műfordító és költő.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Fan Noli · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Franciaország · Többet látni »
Gazdasági integráció
A gazdasági integráció egy viszonylag új jelenség, elméleti alapjait Balassa Béla magyar közgazdász írta le az 1960-as években.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Gazdasági integráció · Többet látni »
Glasznoszty
Mihail Szergejevics Gorbacsov A glasznoszty a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által 1985-ben, a leningrádi beszéddel bevezetett új politikai stílus volt.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Glasznoszty · Többet látni »
I. Zogu albán király
I.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és I. Zogu albán király · Többet látni »
Ilir Meta
Ilir Meta (Çorovoda, 1969. január 24. –) albán diplomata, szocialista politikus, 2017.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Ilir Meta · Többet látni »
Izolacionizmus
Az izolacionizmus vagy az „elszigetelődés” politikája olyan állami külpolitikai irányelv, törekvés, ami a saját külpolitikai tevékenységének szűk területre történő korlátozására irányul, és kerüli a szövetségi kötelezettségek vállalását.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Izolacionizmus · Többet látni »
Júniusi forradalom (Albánia)
Az 1924-es albániai júniusi forradalom az ország történelmének mindmáig egyetlen polgári demokratikus forradalma volt, amelynek célja a feudális viszonyok megszüntetése, Albánia társadalmi és gazdasági felzárkóztatása és a diktatórikus eszközökkel kormányzó Amet Zogu elűzése volt.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Júniusi forradalom (Albánia) · Többet látni »
Jegyrendszer
Magyar burgonyajegy 1946 szeptemberéből A jegyrendszer olyan bürokratikus gazdasági elosztási mód, amikor csak jegy (kupon, vócser, franciául voucher) ellenében lehet bizonyos termékekhez hozzájutni.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Jegyrendszer · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Jugoszlávia · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Kína · Többet látni »
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
Emlékbélyeg a 40. évfordulón (1989) Megfigyelő A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete volt a hidegháború alatt 1949 és 1991 között.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Kommunizmus · Többet látni »
Korça
bélyegkép Korça (/Koritsza, aromunul Corita,, vagy) város Albánia délkeleti részén, a görög határ közelében, az azonos nevű Korça kerület székhelye.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Korça · Többet látni »
Koszovói háború
A koszovói háború a Jugoszlávia 1990-es években végbemenő felbomlásakor lezajló délszláv válság egyik fegyveres konfliktusa volt.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Koszovói háború · Többet látni »
Kuçova
Kuçova kisváros Albánia középső részén, Berat közelében.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Kuçova · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Lengyelország · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Második világháború · Többet látni »
Mehmet Shehu
Mehmet Shehu (Çorush, 1913. január 10. – Tirana, 1981. december 17.) albán politikus, 1954 és 1981 között Albánia miniszterelnöke.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Mehmet Shehu · Többet látni »
Mihail Szergejevics Gorbacsov
Mihail Szergejevics Gorbacsov (oroszul: Михаил Сергеевич Горбачёв; Privolnoje, 1931. március 2. – Moszkva, 2022. augusztus 30.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, 1985-től az SZKP főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Mihail Szergejevics Gorbacsov · Többet látni »
Moldova
Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Moldova · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Moszkva · Többet látni »
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Nyikita Szergejevics Hruscsov · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Olaszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Peresztrojka
A peresztrojkát népszerűsítő szovjet bélyeg A peresztrojka (oroszul: перестройка) a Szovjetunióban 1985-ben elindított gazdasági-társadalmi reformcsomag neve.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Peresztrojka · Többet látni »
Pilótajáték
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piramisjáték.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Pilótajáték · Többet látni »
Privatizáció
A privatizáció vagy magánosítás az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Privatizáció · Többet látni »
Prizreni Liga
Abdyl Frashëri háza Prizrenben, amelyben a Liga 1878-ban megalakult A Prizreni Liga az 1878–1881 közötti évek albán nemzeti ellenállását összefogó, az önálló Albánia megteremtéséért harcoló hazafias szervezet volt az Oszmán Birodalmon belül.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Prizreni Liga · Többet látni »
Ramiz Alia
Ramiz Alia (Shkodra, 1925. október 18. – Tirana, 2011. október 7.) albán politikus, 1985–1992 között az ország államfője, előbb Enver Hoxha utódjaként mint az Albán Munkapárt főtitkára, majd a demokratikus Albánia első köztársasági elnöke.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Ramiz Alia · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Románia · Többet látni »
Rrogozhina
Rrogozhina város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Durrës városától légvonalban 31, közúton 39 kilométerre délkeletre, a Shkumbin folyó jobb partján.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Rrogozhina · Többet látni »
Sali Berisha
Sali Rami Berisha (nevének ejtése sali bɛɾiʃa; Viçidol, 1944. október 15.) albán politikus.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Sali Berisha · Többet látni »
Sazan-sziget
A Sazan-sziget 5,7 km²-es területű sziget Albánia délnyugati részén, az Adriai- és a Jón-tenger találkozásánál, a Vlorai-öböl bejáratánál.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Sazan-sziget · Többet látni »
Shkodra
Shkodra látképe a Buna folyóval és a Shkodrai-tóval Shkodra (aromunul és, vagy Skadar,, régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében, az azonos nevű Shkodra kerület székhelye.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Shkodra · Többet látni »
Skandinávia
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Skandinávia · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Szerbia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Szovjetunió · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Sztálinizmus · Többet látni »
Termelékenység
A termelékenység közgazdasági fogalma a gazdasági tevékenység során előállított termék és az arra felhasznált termelési tényezők közötti viszony, a termelés hatékonysága.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Termelékenység · Többet látni »
Termelőszövetkezet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kollektivizálás Magyarországon.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Termelőszövetkezet · Többet látni »
Tirana
Tirana Albánia fővárosa, egyben az azonos nevű Tirana kerület székhelye.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Tirana · Többet látni »
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35. o. 1879-ben Bulgáriában megtiltották nekik a legeltetést. 1884-ben még 615 ezer juh legelt a Kárpátokon túl, az 1886-ban kitört osztrák–magyar–román vámháború azonban véget vetett az erdélyiek regáti transzhumálásának. A transzhumáló román pásztorok között életformájuknál fogva elterjedtek voltak az írni–olvasni tudás és a bonyolultabb számolási műveletek. A Nagyszeben vidéki románok körében korán kifejlődtek a polgárosodás olyan jegyei, mint a piacra termelő kézműipar és a rendszeres iskolalátogatás. A transzhumálás hanyatlásával ismereteik és készségeik révén könnyedén átálltak más, mobilitást igénylő tevékenységekre, például nagy hírnévre tettek szert szekerező kereskedőkként. A Dorna vidéke és a moldvai síkság közötti transzhumálás balladai erejű ábrázolása található Mihail Sadoveanu A balta című regényében.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Transzhumáló pásztorkodás · Többet látni »
Vlora
A Vlorai-öböl látképe Vlora (/Aulón, aromunul és,, régi magyar nevén Avlona vagy Valóna) város Albánia délnyugati részén, az Adriai-tenger partján, az azonos nevű Vlora kerület székhelye.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és Vlora · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1912 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1924 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1925 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1939 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1944 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1946 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1947 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1948 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1949 · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1951 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1952 · Többet látni »
1955
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1955 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1957 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1958 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1959 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1960 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1961 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1962 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1966 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1975 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1976 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1978 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1985 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1987 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1991 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1992 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1996 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1997 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Albánia gazdaságtörténete és 1998 · Többet látni »
