Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
115 kapcsolatok: Abbászidák, Abu l-Fidá, Akkojunlu, Al-Asraf Músza egyiptomi szultán, Al-Aziz egyiptomi szultán, Al-Kámil egyiptomi szultán, Al-Manszúr egyiptomi szultán, Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán, Aleppó, Arab nyelv, Arabok, Örmények, Örményország, Baalbek, Damaszkusz, Dinár, Egyiptom, Egyiptomi muszlim uralkodók listája, Fátimidák, Földközi-tenger, Hamá, Hasankeyf, Hattíni csata, Hidzsáz, Homsz, II. al-Ádil egyiptomi szultán, Ilhánok, Iszlám, Jemen, Jeruzsálem, Kerak (erőd), Kereszténység, Keresztes háborúk, Kurd nyelv, Kurdok, Levante, Mamlúk Birodalom, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Monarchia, Moszul, Núr ad-Dín Mahmúd, Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána, Szaladin egyiptomi szultán, Szíria, Szeldzsuk törökök, Szultán, Szunnita iszlám, Törökök, ..., Tripoli (Líbia), Zangidák, 1171, 1173, 1174, 1178, 1179, 1181, 1182, 1183, 1185, 1186, 1191, 1193, 1196, 1197, 1198, 1200, 1202, 1210, 1214, 1215, 1216, 1218, 1220, 1221, 1227, 1229, 1230, 1232, 1236, 1237, 1238, 1239, 1240, 1244, 1245, 1246, 1247, 1249, 1250, 1254, 1260, 1263, 1284, 1294, 1300, 1310, 1325, 1328, 1331, 1342, 1349, 1378, 1432, 1433, 1452, 1455, 1462, 1482, 1511, 1514, 1520, 1521, 1524. Bővíteni index (65 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Új!!: Ajjúbidák és Abbászidák · Többet látni »
Abu l-Fidá
Abu l-Fidá Iszmáíl ibn Ali (arab betűkkel أبو الفداء إسماعيل بن علي – Abū l-Fidāʾ Ismāʿīl ibn ʿAlī), uralkodói nevén Imád ad-Dín al-Malik al-Muajjad (arab betűkkel عماد الدين الملك المؤيد – ʿImād ad-Dīn al-Malik al-Muʾayyad; Damaszkusz, 1273 novembere – Hamá, 1331. október 27.) hamái ajjúbida fejedelem, jeles kultúrapártoló, irodalmár, történet- és földrajzi író.
Új!!: Ajjúbidák és Abu l-Fidá · Többet látni »
Akkojunlu
Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.
Új!!: Ajjúbidák és Akkojunlu · Többet látni »
Al-Asraf Músza egyiptomi szultán
Al-Asraf Músza (1229 – 1263, Homsz) Egyiptom utolsó ajjúbida szultánja volt 1250-től feltehetően 1254-ig.
Új!!: Ajjúbidák és Al-Asraf Músza egyiptomi szultán · Többet látni »
Al-Aziz egyiptomi szultán
Al-Aziz (1171 – 1198. november 29.) Szaladin fia, egyiptomi szultán 1193-tól haláláig.
Új!!: Ajjúbidák és Al-Aziz egyiptomi szultán · Többet látni »
Al-Kámil egyiptomi szultán
Al-Kámil, a keresztesek között használatos nevén Meledin (1177 – 1238. március 6.) egyiptomi szultán 1218-tól haláláig.
Új!!: Ajjúbidák és Al-Kámil egyiptomi szultán · Többet látni »
Al-Manszúr egyiptomi szultán
Al-Manszúr (1189 – 1216 után) egyiptomi szultán 1198-tól 1200-ig.
Új!!: Ajjúbidák és Al-Manszúr egyiptomi szultán · Többet látni »
Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán
Al-Muazzam Túránsáh vagy Túrán Sáh, trónra lépése előtt Gijász ad-Dín Túránsáh (غياث الدين توران شاه – Ġiyāṯ ad-Dīn Tūrān Šāh; ? – Egyiptom, Kairó, 1250. május 2.) az ajjúbida dinasztia tagja, asz-Szálih Ajjúb fia, rövid ideig – 1250 februárjától haláláig – Egyiptom szultánja volt.
Új!!: Ajjúbidák és Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Ajjúbidák és Aleppó · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Ajjúbidák és Arab nyelv · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Ajjúbidák és Arabok · Többet látni »
Örmények
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.
Új!!: Ajjúbidák és Örmények · Többet látni »
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Új!!: Ajjúbidák és Örményország · Többet látni »
Baalbek
Bacchus-templom Közel a római templomhoz hatalmas méretű kőtömbök sokasága található. A világ legnagyobb kifaragott monolitjai, melyeket ember valaha készítettLucy Doncaster – Andrew Holland: 84 újabb rejtély – amire nincs magyarázat, Sziget Kiadó, 2006 (azaz nem több kisebb darabból lettek összeállítva). Szállításuk módja mindmáig ismeretlen Az úgynevezett terhes nő köve. Tömege 1242 tonna.Ruprechtsberger, Erwin M. (1999): ''Vom Steinbruch zum Jupitertempel von Heliopolis/Baalbek (Libanon)'' Ez ott maradt a kőfejtőben annak idején, mert az építkezés enélkül fejeződött be Baalbek térképvázlata A templomok alaprajzaA: Jupiter-templomB: Bacchus-templomC: hatszögletű udvarD: nagy udvar Baalbek libanoni város a Libanon és Antilibanon hegység közötti Bekaa-völgyben, 1170 m tengerszint feletti magasságban, a Litáni folyótól keletre.
Új!!: Ajjúbidák és Baalbek · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Ajjúbidák és Damaszkusz · Többet látni »
Dinár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dinár (egyértelműsítő lap).
Új!!: Ajjúbidák és Dinár · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Ajjúbidák és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi muszlim uralkodók listája
Az addig Bizánci Birodalomhoz tartozó Egyiptom 641-re, az Amr ibn al-Ász vezette arab hódítás során került muszlim fennhatóság alá.
Új!!: Ajjúbidák és Egyiptomi muszlim uralkodók listája · Többet látni »
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Új!!: Ajjúbidák és Fátimidák · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Ajjúbidák és Földközi-tenger · Többet látni »
Hamá
Hamá látképe az Orontész folyó vízemelő kerekeivel Hamá (arabul: حماة Ḥamā, biblikus arámi Ḥamaθ, "erőd") város az Orontész folyó (arabul: al-Ászi) partján, Közép-Szíria északi, sűrűn lakott vidékének szívében.
Új!!: Ajjúbidák és Hamá · Többet látni »
Hasankeyf
Hasankeyf (törökül: Hasankeyf, kurd nyelven: Heskîf, a szír ܚܨܢ ܟܐܦܐ Ḥéṣn Kayfa névből) város Törökország délnyugati részén, Batman tartományban, a Dicle (Tigris) folyó nyugati partján.
Új!!: Ajjúbidák és Hasankeyf · Többet látni »
Hattíni csata
A hattíni csata a keresztes háborúk egyik legfontosabb csatája volt, amely 1187.
Új!!: Ajjúbidák és Hattíni csata · Többet látni »
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Új!!: Ajjúbidák és Hidzsáz · Többet látni »
Homsz
Homsz (arabul: حمص Hims), ősi nevén: "Emesza", (görögül: ἡ Ἔμεσα) város Szíria nyugati részén, Homsz kormányzóságban.
Új!!: Ajjúbidák és Homsz · Többet látni »
II. al-Ádil egyiptomi szultán
II.
Új!!: Ajjúbidák és II. al-Ádil egyiptomi szultán · Többet látni »
Ilhánok
Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.
Új!!: Ajjúbidák és Ilhánok · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Ajjúbidák és Iszlám · Többet látni »
Jemen
Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.
Új!!: Ajjúbidák és Jemen · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Ajjúbidák és Jeruzsálem · Többet látni »
Kerak (erőd)
250px Kerak egyike a legnagyobb keresztes váraknak, amit a Szentföldön létesítettek; maga a vár a jordániai Al Karakban található.
Új!!: Ajjúbidák és Kerak (erőd) · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Ajjúbidák és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Ajjúbidák és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kurd nyelv
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.
Új!!: Ajjúbidák és Kurd nyelv · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: Ajjúbidák és Kurdok · Többet látni »
Levante
A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.
Új!!: Ajjúbidák és Levante · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: Ajjúbidák és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: Ajjúbidák és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: Ajjúbidák és Mekka · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ajjúbidák és Mezopotámia · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Ajjúbidák és Monarchia · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Ajjúbidák és Moszul · Többet látni »
Núr ad-Dín Mahmúd
Núr ad-Dín Abu l-Kászim Mahmúd ibn Zangi (neve arabul: نور الدين أبو القاسممحمود بن زنكي, tudományos átiratban: Nūr ad-Dīn Abū l-Qāsim ibn Zankī; 1118. – 1174. május 15.) zangida fejedelem, a dinasztiaalapító Imád ad-Dín Zangi fia, Szíria és Felső-Mezopotámia nagy részének fejedelme volt.
Új!!: Ajjúbidák és Núr ad-Dín Mahmúd · Többet látni »
Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána
Sadzsar ad-Durr (? – Kairó, 1257. április 28.) török származású egyiptomi szultánné, az ajjúbida asz-Szálih Ajjúb özvegye, majd 1250-ben mintegy három hónapig saját jogán szultánnő volt; később al-Muizz Ajbak feleségeként is szultánné lett.
Új!!: Ajjúbidák és Sadzsar ad-Durr egyiptomi szultána · Többet látni »
Szaladin egyiptomi szultán
An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.
Új!!: Ajjúbidák és Szaladin egyiptomi szultán · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Ajjúbidák és Szíria · Többet látni »
Szeldzsuk törökök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Új!!: Ajjúbidák és Szeldzsuk törökök · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: Ajjúbidák és Szultán · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: Ajjúbidák és Szunnita iszlám · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Ajjúbidák és Törökök · Többet látni »
Tripoli (Líbia)
Tripoli (– Ṭarābulus, ejtsd Tarábulusz, helyi ejtésben Ṭrābləs) Líbia fővárosa.
Új!!: Ajjúbidák és Tripoli (Líbia) · Többet látni »
Zangidák
A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott.
Új!!: Ajjúbidák és Zangidák · Többet látni »
1171
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1171 · Többet látni »
1173
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1173 · Többet látni »
1174
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1174 · Többet látni »
1178
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1178 · Többet látni »
1179
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1179 · Többet látni »
1181
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1181 · Többet látni »
1182
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1182 · Többet látni »
1183
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1183 · Többet látni »
1185
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1185 · Többet látni »
1186
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1186 · Többet látni »
1191
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1191 · Többet látni »
1193
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1193 · Többet látni »
1196
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1196 · Többet látni »
1197
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1197 · Többet látni »
1198
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1198 · Többet látni »
1200
Eurázsia térképe 1200 körül a mongolok hadjáratai előtt.
Új!!: Ajjúbidák és 1200 · Többet látni »
1202
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1202 · Többet látni »
1210
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1210 · Többet látni »
1214
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1214 · Többet látni »
1215
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1215 · Többet látni »
1216
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1216 · Többet látni »
1218
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1218 · Többet látni »
1220
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1220 · Többet látni »
1221
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1221 · Többet látni »
1227
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1227 · Többet látni »
1229
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1229 · Többet látni »
1230
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1230 · Többet látni »
1232
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1232 · Többet látni »
1236
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1236 · Többet látni »
1237
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1237 · Többet látni »
1238
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1238 · Többet látni »
1239
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1239 · Többet látni »
1240
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1240 · Többet látni »
1244
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1244 · Többet látni »
1245
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1245 · Többet látni »
1246
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1246 · Többet látni »
1247
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1247 · Többet látni »
1249
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1249 · Többet látni »
1250
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1250 · Többet látni »
1254
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1254 · Többet látni »
1260
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1260 · Többet látni »
1263
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1263 · Többet látni »
1284
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1284 · Többet látni »
1294
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1294 · Többet látni »
1300
1300 a 13. század utolsó éve.
Új!!: Ajjúbidák és 1300 · Többet látni »
1310
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1310 · Többet látni »
1325
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1325 · Többet látni »
1328
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1328 · Többet látni »
1331
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1331 · Többet látni »
1342
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1342 · Többet látni »
1349
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1349 · Többet látni »
1378
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1378 · Többet látni »
1432
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1432 · Többet látni »
1433
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1433 · Többet látni »
1452
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1452 · Többet látni »
1455
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1455 · Többet látni »
1462
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1462 · Többet látni »
1482
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1482 · Többet látni »
1511
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1511 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1514 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1520 · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1521 · Többet látni »
1524
Nincs leírás.
Új!!: Ajjúbidák és 1524 · Többet látni »
