Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Aiszkhinész (athéni szónok)

Index Aiszkhinész (athéni szónok)

Aiszkhinész (tudományos magyar átírásban: Aischinés), (Athén, i. e. 389 körül – Szamosz, i. e. 314 körül) görög (athéni) szónok és politikus; Démoszthenész politikai ellenfele.

12 kapcsolatok: Athén, Athén története, Ókori görög irodalom, Démoszthenész, I. e. 314, I. e. 389, II. Philipposz makedón király, Khairóneiai csata, Révay József (író), Szamosz, Szónoki beszéd, Tíz attikai szónok.

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Athén · Többet látni »

Athén története

Akropolisz A vörös vonal az i. e. 5. századi Athén fekvését jelöli a mai város műholdképén Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Athén története · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Démoszthenész

Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Démoszthenész · Többet látni »

I. e. 314

Nincs leírás.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és I. e. 314 · Többet látni »

I. e. 389

Nincs leírás.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és I. e. 389 · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

Khairóneiai csata

I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Khairóneiai csata · Többet látni »

Révay József (író)

Révay József, Ullrich (Kecskemét, 1881. november 22. – Budapest, 1970. február 19.) klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Révay József (író) · Többet látni »

Szamosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Számosz.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Szamosz · Többet látni »

Szónoki beszéd

300x300px A szónoki beszéd vagy gyakran csak beszéd egy irodalmi műfaj.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Szónoki beszéd · Többet látni »

Tíz attikai szónok

A tíz attikai szónok i. e. 5–4.

Új!!: Aiszkhinész (athéni szónok) és Tíz attikai szónok · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »