Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
71 kapcsolatok: Ady Endre, Alföld, Áchim L. András, Battonya, Bécs, Békéscsaba, Budapest, Cseléd, Csendőrség, Csizmadia Sándor, Darányi Ignác (politikus), Dél-alföld, Dózsa György, Dunántúl, Első világháború, Endrőd, Földosztás, Független Szocialista Párt, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Feudalizmus, Forradalom, Gyoma (település), Jobbágyfelszabadítás, Könnyűipar, Kubikos, Magyarország, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Maros, Mezőfi Vilmos, Mezőgazdaság, Mezőváros, Munkanélküliség, Nacionalista, Nemzetiség, Nyisztor György, Orosháza, Országgyűlés, Osztrák–Magyar Monarchia, Paraszt, Porosz Királyság, Progresszív adó, Proletariátus, Románok, Szántó Kovács János, Szegényparaszt, Szerbek, Szlovákok, Szocialista, Szocializmus, Szociáldemokrata, ..., Tisza, Uzsora, Választójog, Várkonyi István (politikus, 1852–1918), Viharsarok (tájegység), 1870-es évek, 1890, 1890-es évek, 1891, 1894, 1897, 1898, 19. század, 1900, 1903, 1905, 1906, 1907, 1910, 1911, 1919. Bővíteni index (21 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Ady Endre · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Alföld · Többet látni »
Áchim L. András
Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András) (Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.) magyar gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő, akit Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Zsilinszky Gábor agyonlőtt.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Áchim L. András · Többet látni »
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Battonya · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Bécs · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Békéscsaba · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Budapest · Többet látni »
Cseléd
Cseléd-Intézet az Oktogonon - 1890-es évek vége A paraszti társadalomban a cseléd középparasztnál, nagygazdánál vagy uradalomban dolgozó mezőgazdasági bérmunkás volt, aki munkaadójához legalább egy évre, de sokszor évtizedekre vagy akár egész életére elszegődött.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Cseléd · Többet látni »
Csendőrség
Egy 1896-os lovastáboricsendőr-tanfolyam emléklapja Vasárnapi Ujság, 1897) A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, melynek fő feladata a rendfenntartás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Csendőrség · Többet látni »
Csizmadia Sándor
Csizmadia Sándor (Vásárhelykutas, 1871. március 10. – Mátyásföld, 1929. március 3.) magyar költő, újságíró, politikus.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Csizmadia Sándor · Többet látni »
Darányi Ignác (politikus)
Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Pest, 1849. január 15. – Budapest, Terézváros, 1927. április 27.) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter, ifj. Andrássy Gyula elkötelezett híve.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Darányi Ignác (politikus) · Többet látni »
Dél-alföld
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dél-Alföld.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Dél-alföld · Többet látni »
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Dózsa György · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Dunántúl · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Első világháború · Többet látni »
Endrőd
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Endrőd · Többet látni »
Földosztás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földreformok Magyarországon.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Földosztás · Többet látni »
Független Szocialista Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁSMagyarországi Független Szocialista Párt.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Független Szocialista Párt · Többet látni »
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Feudalizmus · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Forradalom · Többet látni »
Gyoma (település)
Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Gyoma (település) · Többet látni »
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Jobbágyfelszabadítás · Többet látni »
Könnyűipar
A könnyűipar több feldolgozóipari ágazat gyűjtőneve, amelyek jellemzően fogyasztási cikkeket és azok alapanyagait állítják elő.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Könnyűipar · Többet látni »
Kubikos
Györfi Sándor: Kubikos-szobor (Mezőtúr) A kubikos (kubikus, kubis) olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg folyószabályozásoknál és árvíz elleni védekezésnél, közút- és vasútépítéseknél, építkezéseknél.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Kubikos · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Maros · Többet látni »
Mezőfi Vilmos
Mezőfi Vilmos (Debrecen, 1870. március 27. – Budapest, 1947. április 16.) újságíró, politikus.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Mezőfi Vilmos · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Mezőváros · Többet látni »
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Munkanélküliség · Többet látni »
Nacionalista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nacionalizmus.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Nacionalista · Többet látni »
Nemzetiség
A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Nemzetiség · Többet látni »
Nyisztor György
Nyisztor György (Szatmárnémeti, 1869. december 22. – Budapest, 1956. január 7.) magyar földmunkás, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején földművelési népbiztos.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Nyisztor György · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Orosháza · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Országgyűlés · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Paraszt
Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Paraszt · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Porosz Királyság · Többet látni »
Progresszív adó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Többkulcsos adó.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Progresszív adó · Többet látni »
Proletariátus
„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am. „utód” szóból) a kapitalizmus egyik alapvető társadalmi osztálya.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Proletariátus · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Románok · Többet látni »
Szántó Kovács János
Szántó Kovács János (Hódmezővásárhely, 1852. április 27. – Hódmezővásárhely, 1908. június 8.) földmunkás, proletár, a magyarországi- és hódmezővásárhelyi agrárszocializmus vezetője.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szántó Kovács János · Többet látni »
Szegényparaszt
#ÁTIRÁNYÍTÁS paraszt.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szegényparaszt · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szerbek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szlovákok · Többet látni »
Szocialista
#ÁTIRÁNYÍTÁS szocializmus.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szocialista · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szocializmus · Többet látni »
Szociáldemokrata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szociáldemokrácia.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Szociáldemokrata · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Tisza · Többet látni »
Uzsora
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uzsorás szerződés.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Uzsora · Többet látni »
Választójog
Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Választójog · Többet látni »
Várkonyi István (politikus, 1852–1918)
Várkonyi István (Cegléd, 1852. július 12. – Szolnok, 1918. május 19.) szocialista politikus, vállalkozó, lapszerkesztő, az agrárszocialista mozgalom egyik vezetője.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Várkonyi István (politikus, 1852–1918) · Többet látni »
Viharsarok (tájegység)
Gyula melletti Steigervald-tanyán A Viharsarok a Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részét felölelő tájegység neve, mely Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című műve nyomán terjedt el, így talán ez a legfiatalabb magyarországi tájnév.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és Viharsarok (tájegység) · Többet látni »
1870-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1870-es évek · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1890 · Többet látni »
1890-es évek
Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1890-es évek · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1891 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1894 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1897 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1898 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1900 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1903 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1905 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1906 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1907 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1910 · Többet látni »
1911
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1911 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon és 1919 · Többet látni »
