Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Aggházy Gyula

Index Aggházy Gyula

Virágzó almafák „Dodó”, a néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtjaTehenek a Balaton-parton Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 13.) magyar festőművész, tanár.

118 kapcsolatok: Adriai-tenger, Aggházy Károly, Aggházy Mária, Aggházy Tibor, Aggházyné Balló Mariska, Ambrozovics Dezső, Arckép, Új köztemető, Újházy Ferenc, Ács Lipót, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros), Életkép, Baditz Ottó, Barabás Gizella, Bártfa, Bécsi Képzőművészeti Akadémia, Békéscsaba, Benczúr Gyula (festő), Budapest, Csokonai Vitéz Mihály, Csurgó (Magyarország), Deák-Ébner Lajos, Dombóvár, Eduard von Engerth, Edward Theodore Compton, Epreskert, Erdély, Feszty Árpád, Firenze, Gábriel arkangyal, Greguss Imre, Hénel Gusztáv, Hochmuth Ábrahám, Hubay Jenő, I. Ferenc József magyar király, I. István magyar király, I. László magyar király, Ipolyi Arnold, Jászay József, Kalivoda Kata, Karl von Blaas, Keményffy Jenő, Kolozsvár, Lakos Alfréd, London, Loreto (Olaszország), Lovran, Magyar Állami Operaház, Magyar Képzőművészeti Egyetem, ..., Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarok, Magyarország, Mádl Ferenc, Május 13., Március 20., Mátyás-templom, Mészöly Géza (festő), Műcsarnok, Móra Ferenc Múzeum, München, Mendlik Oszkár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Munkácsy Mihály, Munkácsy Mihály Múzeum, Naturalizmus (művészet), Nemzeti Szalon, Nemzeti Színház, Nyáry Albert (festő), Olaszország, Oltár, Pataky Sándor, Párizs, Petőfi Sándor, Róma, Róna József, Salon, Szépművészeti Múzeum, Szűz Mária, Szeged, Szent Egyed, Szent Imre, Szent István-bazilika (Budapest), Szolnok, Szolnoki művésztelep, Tarany, Tájkép, Tátra (hegység), Tölgyessy Artúr, Tihany, Tinódi Lantos Sebestyén, Vastagh György (festő), Velence (Olaszország), Wagner Sándor, Zichy Mihály, 1850, 1869, 1870-es évek, 1871, 1874, 1875, 1878, 1880, 1880-as évek, 1883, 1884, 1885, 1886, 1887, 1889, 1890, 1890-es évek, 1897, 1902, 1903, 1908, 1919. Bővíteni index (68 több) »

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Aggházy Gyula és Adriai-tenger · Többet látni »

Aggházy Károly

Aggházy Károly Vince (Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja.

Új!!: Aggházy Gyula és Aggházy Károly · Többet látni »

Aggházy Mária

Aggházy Mária (Rákospalota, 1913. június 26. – Budapest, 1994. november 2.) művészettörténész.

Új!!: Aggházy Gyula és Aggházy Mária · Többet látni »

Aggházy Tibor

Aggházy Tibor (Budapest, Ferencváros, 1880. július 5. – ?, 1956) építészmérnök, MÁV-felügyelő.

Új!!: Aggházy Gyula és Aggházy Tibor · Többet látni »

Aggházyné Balló Mariska

Aggházyné Balló Mariska (Budapest, 1885. október 1. – Balatonalmádi, 1956. május 28.) festőművész, rajztanár.

Új!!: Aggházy Gyula és Aggházyné Balló Mariska · Többet látni »

Ambrozovics Dezső

Ambrozovics Dezső (Buda, 1864. február 24. – Budapest, 1919. január 17.) újságíró, író, műfordító, műgyűjtő.

Új!!: Aggházy Gyula és Ambrozovics Dezső · Többet látni »

Arckép

Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása.

Új!!: Aggházy Gyula és Arckép · Többet látni »

Új köztemető

Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2 070 535 m²).

Új!!: Aggházy Gyula és Új köztemető · Többet látni »

Újházy Ferenc

Újházy Ferenc (Szolnok, 1827. december 8. – Budapest, 1921. június 7.) magyar festőművész, fotográfus.

Új!!: Aggházy Gyula és Újházy Ferenc · Többet látni »

Ács Lipót

Ács Lipót, 1903-ig Auerbach Lipót (Vizsoly, 1868. augusztus 6. – Budapest, 1945. július 9.) magyar festő, keramikus, etnográfus, tanár.

Új!!: Aggházy Gyula és Ács Lipót · Többet látni »

Árpád-házi Szent Erzsébet

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

Új!!: Aggházy Gyula és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros)

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy más néven Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található római katolikus templom.

Új!!: Aggházy Gyula és Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (Erzsébetváros) · Többet látni »

Életkép

Vincent van Gogh: Delelés (1890) Az életkép (zsánerkép, genrekép) történelmileg a festészet (és néha a kisplasztika) egyik műfaja, amely az udvari, polgári, paraszti vagy a szegény emberek köznapi életének eseményeit, jeleneteit ábrázolja az adott történelmi helyzettel és stílusirányzatokkal összefüggésben.

Új!!: Aggházy Gyula és Életkép · Többet látni »

Baditz Ottó

''Bánat'' ''Az angyalcsináló'' ''Kihallgatás'' ''Asszonyok a börtönben'' Baditz Ottó, szentkirályszabadjai (Tótkeresztúr (mostani nevén Magyarkeresztúr), 1849. március 19. – Magyarkeresztúr, 1936. április 21.) festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Baditz Ottó · Többet látni »

Barabás Gizella

Emléktáblája egykori lakóhelyén Barabás Gizella, 1933-ig Reissmann (Budapest, 1893. szeptember 27. – Budapest, 1985. augusztus 28.) festő, Reissmann Károly Miksa leánya.

Új!!: Aggházy Gyula és Barabás Gizella · Többet látni »

Bártfa

Bártfa város Szlovákiában.

Új!!: Aggházy Gyula és Bártfa · Többet látni »

Bécsi Képzőművészeti Akadémia

A Bécsi Képzőművészeti Akadémia Ausztria fővárosának egyik állami oktatási intézménye, Európa egyik legrégebbi művészeti akadémiája.

Új!!: Aggházy Gyula és Bécsi Képzőművészeti Akadémia · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Aggházy Gyula és Békéscsaba · Többet látni »

Benczúr Gyula (festő)

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Aggházy Gyula és Benczúr Gyula (festő) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Aggházy Gyula és Budapest · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Új!!: Aggházy Gyula és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Csurgó (Magyarország)

Csurgó város Somogy vármegyében, a Csurgói járás központja.

Új!!: Aggházy Gyula és Csurgó (Magyarország) · Többet látni »

Deák-Ébner Lajos

Deák-Ébner Lajos (Pest, 1850. július 18. – Budapest, 1934. január 20.) magyar festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Deák-Ébner Lajos · Többet látni »

Dombóvár

Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.

Új!!: Aggházy Gyula és Dombóvár · Többet látni »

Eduard von Engerth

Eduard von Engerth (Pleß (Szilézia, Porosz Királyság), 1818. május 13. – Semmering, 1897. július 28.) osztrák festő, Wilhelm von Engerth öccse.

Új!!: Aggházy Gyula és Eduard von Engerth · Többet látni »

Edward Theodore Compton

Edward Theodore Compton (gyakran csak E.T. Compton) (Hackney, 1849. július 29. — Feldafing, 1921. március 22.) angol származású, főként Németországban alkotó festő, illusztrátor, hegymászó.

Új!!: Aggházy Gyula és Edward Theodore Compton · Többet látni »

Epreskert

A kert nyugati oldala A kert északi oldala, a volt józsefvárosi kálváriával Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban.

Új!!: Aggházy Gyula és Epreskert · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Aggházy Gyula és Erdély · Többet látni »

Feszty Árpád

Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21.Az Ó Gyallai kereszteltek anyakönyvének digitalizált változata – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Feszty Árpád · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

Új!!: Aggházy Gyula és Firenze · Többet látni »

Gábriel arkangyal

Szent Gábriel arkangyal, vagy magyarosan Gábor főangyal (héberül: Gávri-El (גבריאל), melynek jelentése: „Isten embere”, „Isteni ember” vagy „isten ember formájú reprezenátora ”) talán a legismertebb arkangyal a Bibliában és a Koránban.

Új!!: Aggházy Gyula és Gábriel arkangyal · Többet látni »

Greguss Imre

Greguss Imre (Zayugróc, 1856. március 30. – Budapest, 1910. június 5.) magyar festőművész, rajztanár.

Új!!: Aggházy Gyula és Greguss Imre · Többet látni »

Hénel Gusztáv

Hénel Gusztáv (Bustyaháza, 1881. január 7. – Pápa, 1966. február 26.) magyar festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Hénel Gusztáv · Többet látni »

Hochmuth Ábrahám

Hochmuth Ábrahám (Bán, 1816. december 14. – Veszprém, 1889. június 10.) veszprémi főrabbi.

Új!!: Aggházy Gyula és Hochmuth Ábrahám · Többet látni »

Hubay Jenő

Szalatnyai Hubay Jenő, bejegyezve Huber Eugenius Rudolphus Joannes.

Új!!: Aggházy Gyula és Hubay Jenő · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Aggházy Gyula és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Aggházy Gyula és I. István magyar király · Többet látni »

I. László magyar király

I.

Új!!: Aggházy Gyula és I. László magyar király · Többet látni »

Ipolyi Arnold

Ipolyi Arnold, született Stummer Arnold (Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) 1871-től besztercebányai, majd halála évében, 1886-ban nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát).

Új!!: Aggházy Gyula és Ipolyi Arnold · Többet látni »

Jászay József

Jászay József, névváltozat: Jászai József, született: Rauschenberger (Zombor, 1869. március 17. – Zomba, 1950. március 17.) festőművész, huszárszázados.

Új!!: Aggházy Gyula és Jászay József · Többet látni »

Kalivoda Kata

Kalivoda Kata (Sándor Antalné), (Letenye, 1877. április 6. – Szurdokpüspöki, 1936. május 11.) magyar festő, grafikus, karikaturista.

Új!!: Aggházy Gyula és Kalivoda Kata · Többet látni »

Karl von Blaas

Karl von Blaas fényképfelvétele Karl von Blaas (Nauders, Tirol, 1815. április 28. – Bécs, 1894. március 19.) osztrák festő, a nazarénus festők egyike.

Új!!: Aggházy Gyula és Karl von Blaas · Többet látni »

Keményffy Jenő

Keményffy Jenő (Budapest, 1875. február 19. – Budapest, 1920. szeptember 6.) magyar festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Keményffy Jenő · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Aggházy Gyula és Kolozsvár · Többet látni »

Lakos Alfréd

Lakos Alfréd (eredeti neve: Lőwy Alfréd) (Székesfehérvár, 1870. október 20. – Budapest, 1961. április 15.) magyar festő és grafikus.

Új!!: Aggházy Gyula és Lakos Alfréd · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Aggházy Gyula és London · Többet látni »

Loreto (Olaszország)

Loreto egy 13 ezres kisváros Közép-Olaszország keleti részén, Marche régió Ancona megyéjében, Ancona városától 20 km-rel dél-délkeletre, nem messze az Adriától, a Loreto-hegység előterében.

Új!!: Aggházy Gyula és Loreto (Olaszország) · Többet látni »

Lovran

Lovran város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Aggházy Gyula és Lovran · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyar Képzőművészeti Egyetem

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyar Képzőművészeti Egyetem · Többet látni »

Magyar Nemzeti Galéria

A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Aggházy Gyula és Magyarország · Többet látni »

Mádl Ferenc

Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Aggházy Gyula és Mádl Ferenc · Többet látni »

Május 13.

Névnapok: Szervác, Imola + Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon.

Új!!: Aggházy Gyula és Május 13. · Többet látni »

Március 20.

Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Új!!: Aggházy Gyula és Március 20. · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Aggházy Gyula és Mátyás-templom · Többet látni »

Mészöly Géza (festő)

Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11.) magyar festő.

Új!!: Aggházy Gyula és Mészöly Géza (festő) · Többet látni »

Műcsarnok

A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.

Új!!: Aggházy Gyula és Műcsarnok · Többet látni »

Móra Ferenc Múzeum

Hunyadiak szobra (Lapis András alkotása) A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része.

Új!!: Aggházy Gyula és Móra Ferenc Múzeum · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Új!!: Aggházy Gyula és München · Többet látni »

Mendlik Oszkár

Mendlik Oszkár (Radvánc, 1871. június 23. – Haarlem, Hollandia, 1963. február 9.) festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Mendlik Oszkár · Többet látni »

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit.

Új!!: Aggházy Gyula és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Többet látni »

Munkácsy Mihály

Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.

Új!!: Aggházy Gyula és Munkácsy Mihály · Többet látni »

Munkácsy Mihály Múzeum

A Munkácsy Mihály Múzeum (5600 Békéscsaba, Széchenyi utca 9. sz.; alapítva 1899-ben) Békés vármegye megyei múzeuma, 1899-ben alapította a Békéscsabai Múzeumi Egyesület.

Új!!: Aggházy Gyula és Munkácsy Mihály Múzeum · Többet látni »

Naturalizmus (művészet)

Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.

Új!!: Aggházy Gyula és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »

Nemzeti Szalon

Az Erzsébet téri Kioszk eredeti, Hauszmann Alajos tervezte formájában A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten 1894.

Új!!: Aggházy Gyula és Nemzeti Szalon · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Aggházy Gyula és Nemzeti Színház · Többet látni »

Nyáry Albert (festő)

Nyáregyházi báró Nyáry Albert (Fülek, 1871. június 2. – Budapest, Erzsébetváros, 1933. szeptember 6.) festőművész, író, történész, régész és néprajzkutató, a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja.

Új!!: Aggházy Gyula és Nyáry Albert (festő) · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Aggházy Gyula és Olaszország · Többet látni »

Oltár

Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.

Új!!: Aggházy Gyula és Oltár · Többet látni »

Pataky Sándor

Pataky Sándor (Arad, 1880. július 26. – Arad, 1969. március 22.) erdélyi festőművész, akvarellista.

Új!!: Aggházy Gyula és Pataky Sándor · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Aggházy Gyula és Párizs · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Aggházy Gyula és Petőfi Sándor · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Aggházy Gyula és Róma · Többet látni »

Róna József

alt.

Új!!: Aggházy Gyula és Róna József · Többet látni »

Salon

A Salon 1787-ben A párizsi Salon, vagy magyarosan Szalon a kortárs festőművészek munkáit bemutató kiállítás.

Új!!: Aggházy Gyula és Salon · Többet látni »

Szépművészeti Múzeum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szépművészeti Múzeum (Budapest) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.

Új!!: Aggházy Gyula és Szépművészeti Múzeum · Többet látni »

Szűz Mária

Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.

Új!!: Aggházy Gyula és Szűz Mária · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Aggházy Gyula és Szeged · Többet látni »

Szent Egyed

Szent Egyed (latinul Aegidius, franciául Saint Gilles, olaszul Sant'Egidio, Athén, 640 körül – Saint-Gilles-du-Gard, 720 körül) bencés szerzetes, apát.

Új!!: Aggházy Gyula és Szent Egyed · Többet látni »

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

Új!!: Aggházy Gyula és Szent Imre · Többet látni »

Szent István-bazilika (Budapest)

A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.

Új!!: Aggházy Gyula és Szent István-bazilika (Budapest) · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Aggházy Gyula és Szolnok · Többet látni »

Szolnoki művésztelep

75) Deák-Ébner Lajos ''Szolnok főtere'' (1878) Kléh János: Szolnoki Művésztelep (c. 1910) A szolnoki művésztelep a Tisza és Zagyva torkolatánál, Szolnokon, a Szent István király tér 6.

Új!!: Aggházy Gyula és Szolnoki művésztelep · Többet látni »

Tarany

Tarany község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Új!!: Aggházy Gyula és Tarany · Többet látni »

Tájkép

Id. Pieter Bruegel festménye (1565) A tájkép a festészet egyik műfaja.

Új!!: Aggházy Gyula és Tájkép · Többet látni »

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Új!!: Aggházy Gyula és Tátra (hegység) · Többet látni »

Tölgyessy Artúr

Hazafelé (19. század) Horgászó fiú (c. 1910) Malom a folyóparton Hosszú árnyékok Tölgyessy Artúr (Szeged, 1853. május 1. – Budapest, 1920. február 2.) magyar festő.

Új!!: Aggházy Gyula és Tölgyessy Artúr · Többet látni »

Tihany

Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Új!!: Aggházy Gyula és Tihany · Többet látni »

Tinódi Lantos Sebestyén

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.

Új!!: Aggházy Gyula és Tinódi Lantos Sebestyén · Többet látni »

Vastagh György (festő)

Idősebb alsótorjai Vastagh György (Szeged, 1834. április 12. – Budapest, 1922. február 21.) magyar festőművész.

Új!!: Aggházy Gyula és Vastagh György (festő) · Többet látni »

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

Új!!: Aggházy Gyula és Velence (Olaszország) · Többet látni »

Wagner Sándor

Wagner Sándor (Pest, 1838. április 16. – München, 1919. január 19.) magyar festő.

Új!!: Aggházy Gyula és Wagner Sándor · Többet látni »

Zichy Mihály

Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

Új!!: Aggházy Gyula és Zichy Mihály · Többet látni »

1850

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1850 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1869 · Többet látni »

1870-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1870-es évek · Többet látni »

1871

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1871 · Többet látni »

1874

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1874 · Többet látni »

1875

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1875 · Többet látni »

1878

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1878 · Többet látni »

1880

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1880 · Többet látni »

1880-as évek

Az 1880-as évek egy évtized volt a gregorián naptárban.

Új!!: Aggházy Gyula és 1880-as évek · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1883 · Többet látni »

1884

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1884 · Többet látni »

1885

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1885 · Többet látni »

1886

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1886 · Többet látni »

1887

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1887 · Többet látni »

1889

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1889 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1890 · Többet látni »

1890-es évek

Az 1890-es évek egy évtized volt a gregorián naptárban, amely 1890.

Új!!: Aggházy Gyula és 1890-es évek · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1897 · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1902 · Többet látni »

1903

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1903 · Többet látni »

1908

II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.

Új!!: Aggházy Gyula és 1908 · Többet látni »

1919

Nincs leírás.

Új!!: Aggházy Gyula és 1919 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »