Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Adsztrátum

Index Adsztrátum

Az adsztrátum (Tótfalusi 2008, adsztrátum szócikk. szakszó Matteo Giulio Bartoli olasz kutató révén került a nyelvészetbe, és legalább két értelmezése van.

35 kapcsolatok: Angol nyelv, Asszimiláció (szociológia), Balkáni nyelvi unió, Baszk nyelv, Dialektus, Földrajz, Flamand nyelv, Francia nyelv, Görög nyelv, Idióma, Kölcsönzés (nyelvészet), Kisebbségi nyelv, Kommunikáció, Kultúra, Latin nyelv, Magyar nyelv, Magyarország, Nyelv, Nyelvérintkezés, Nyelvészet, Nyelvi interferencia, Nyelvszövetség, Nyelvtörténet, Olasz nyelv, Olaszok, Politika, Spanyol nyelv, Szó, Szóképzés, Szociolingvisztika, Szubsztrátum, Szupersztrátum, Történelem, Történeti nyelvészet, Tükörfordítás.

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Adsztrátum és Angol nyelv · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: Adsztrátum és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Balkáni nyelvi unió

A balkáni nyelvi unió (ismert német nevén Balkan Sprachbund) olyan nyelvi jellegzetességek összessége, amelyet a Balkán-félsziget indoeurópai eredetű nyelvei, az albán, a görög, a latin és a szláv nyelvcsaládokba tartozó nyelvek egyszerre mutatnak fel.

Új!!: Adsztrátum és Balkáni nyelvi unió · Többet látni »

Baszk nyelv

A baszk nyelv (saját néven euskara, illetve a különböző dialektusokban euskera, eskuara, üskara) a spanyol–francia határ nyugati végében – a nyugati Pireneusokban fekvő spanyolországi autonóm Baszkföldön és Franciaország délnyugati sarkában – beszélt, ismeretlen eredetű toldalékoló nyelv.

Új!!: Adsztrátum és Baszk nyelv · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: Adsztrátum és Dialektus · Többet látni »

Földrajz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány.

Új!!: Adsztrátum és Földrajz · Többet látni »

Flamand nyelv

A flamand nyelv (saját nevén a Vlaams, mely történetesen megegyezik a holland névvel) a nyugati germán nyelvek része, ám ha figyelembe vesszük a nyelvészet álláspontját, gyakorlatilag teljesen azonos a hollanddal.

Új!!: Adsztrátum és Flamand nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Adsztrátum és Francia nyelv · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Adsztrátum és Görög nyelv · Többet látni »

Idióma

A magyar nyelvészeti szakirodalomban az idióma (Tótfalusi 2008, idióma szócikk. Például Almásy György használja 1903-ban, amikor „török idiomák”-ról ír. Ez a használat megtalálható 21. századbeli szerzőknél is. Egyes nyelvészetekben, mint a francia nyelvű, az idiome szakszót csak ebben az értelemben használják. Az angol nyelvű szakirodalomban az idiom teminust csak „idiomatikus kifejezés” jelentéssel használják. Ez olyan állandósult szókapcsolat, amely főjellegzetessége az, hogy jelentése más, mint a szókapcsolat szó szerinti jelentése. Ennek hatására a magyar nyelvű szakirodalomban is az idióma terminust inkább az idiomatikus kifejezésre használják, elsősorban az angol nyelvre vonatkozóan de általában is.

Új!!: Adsztrátum és Idióma · Többet látni »

Kölcsönzés (nyelvészet)

A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.

Új!!: Adsztrátum és Kölcsönzés (nyelvészet) · Többet látni »

Kisebbségi nyelv

A kisebbségi nyelv egy ország kisebbsége által beszélt nyelv.

Új!!: Adsztrátum és Kisebbségi nyelv · Többet látni »

Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

Új!!: Adsztrátum és Kommunikáció · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.

Új!!: Adsztrátum és Kultúra · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Adsztrátum és Latin nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Adsztrátum és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Adsztrátum és Magyarország · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Adsztrátum és Nyelv · Többet látni »

Nyelvérintkezés

A történeti nyelvészetben és a szociolingvisztikában a nyelvérintkezés egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet vagy más nyelveket is használnak,Bussmann 1998, 640.

Új!!: Adsztrátum és Nyelvérintkezés · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Adsztrátum és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvi interferencia

A nyelvi interferencia a nyelvérintkezés által okozott jelenség.

Új!!: Adsztrátum és Nyelvi interferencia · Többet látni »

Nyelvszövetség

A nyelvészetben a nyelvszövetség, nyelvi szövetség, nyelvi unió vagy nyelvi area terminusok olyan nem rokon vagy csak távoli rokon nyelvek csoportját nevezik meg, amelyek szomszédosak, és egyes, főleg szerkezeti vonásaik közösek.

Új!!: Adsztrátum és Nyelvszövetség · Többet látni »

Nyelvtörténet

A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.

Új!!: Adsztrátum és Nyelvtörténet · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Adsztrátum és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Adsztrátum és Olaszok · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: Adsztrátum és Politika · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Új!!: Adsztrátum és Spanyol nyelv · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Új!!: Adsztrátum és Szó · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: Adsztrátum és Szóképzés · Többet látni »

Szociolingvisztika

A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába.

Új!!: Adsztrátum és Szociolingvisztika · Többet látni »

Szubsztrátum

A szubsztrátum (eredete a latin substratum, a sub- ’alsó-’ és a stratum ’réteg’ szavakból; alapréteg) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt (ős)lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a spontán nyelvcsere útján felvett új nyelvben.

Új!!: Adsztrátum és Szubsztrátum · Többet látni »

Szupersztrátum

A szupersztrátum (eredete a latin superstratum, a super- ’felső-’ és a stratum ’réteg’ szavakból) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során (pl. hódításkor) a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság (hódítók) nyelvének hatását jelenti az átvevő (meghódított) nép nyelvében.

Új!!: Adsztrátum és Szupersztrátum · Többet látni »

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Új!!: Adsztrátum és Történelem · Többet látni »

Történeti nyelvészet

A történeti nyelvészet vagy diakrón/diakronikus nyelvészet a nyelvtudomány egyik ága, illetve aspektusa, amely a nyelv változásait kutatja és elemzi.

Új!!: Adsztrátum és Történeti nyelvészet · Többet látni »

Tükörfordítás

A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.

Új!!: Adsztrátum és Tükörfordítás · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »