Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Adjekció

Index Adjekció

Az adjekció (görögül katapleonaszmon, latinul adiectio, jelentése hozzátoldás, bővítés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.

Tartalomjegyzék

  1. 77 kapcsolatok: A walesi bárdok, Ady Endre, Alakzat (retorika), Anadiplózis, Anafora, Annomáció, Appozíció, Arany János (költő), Babits Mihály, Baróti Szabó Dávid, Dante Alighieri, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Diftongus, Epentézis, Epiploké, Etimológia, Február 4., Felező számnév, Figura etymologica, Görög nyelv, Gondolatalakzat, Gyöngyösi István (költő), Hamlet, dán királyfi, Hangalakzat, Helfy Ignác, Igekötő, Illyés Gyula, Irónia, Jókai Mór, Jel, Juhász Gyula (költő), Karinthy Frigyes, Katafora, Kölcsey Ferenc, Középkor, Klasszikus retorika, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Latin nyelv, Magánhangzó, Megnyilatkozás (nyelvészet), Metalogizmus, Metaplazmus, Metaszeméma, Metataxis, Mohács, Mondatalakzat, Morfológia (nyelvészet), Nagyszombati kódex, Névmás, ... Bővíteni index (27 több) »

A walesi bárdok

A walesi bárdok Arany János 1857 júniusában elkezdett és valószínűleg 1861 körül befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi balladája.

Megnézni Adjekció és A walesi bárdok

Ady Endre

Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Megnézni Adjekció és Ady Endre

Alakzat (retorika)

A stíluserények elmélete egyidős a költészettel, az irodalommal, hiszen amióta csak léteznek olyan művészi produktumok, amelyeknek alapanyaga a nyelv, léteznek hibák és megvalósítandó elvárások.

Megnézni Adjekció és Alakzat (retorika)

Anadiplózis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Anadiplózis Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika.

Megnézni Adjekció és Anadiplózis

Anafora

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció.

Megnézni Adjekció és Anafora

Annomáció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Annomáció Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika.

Megnézni Adjekció és Annomáció

Appozíció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Protézis.

Megnézni Adjekció és Appozíció

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Megnézni Adjekció és Arany János (költő)

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Megnézni Adjekció és Babits Mihály

Baróti Szabó Dávid

Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár.

Megnézni Adjekció és Baróti Szabó Dávid

Dante Alighieri

tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.

Megnézni Adjekció és Dante Alighieri

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Megnézni Adjekció és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Diftongus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kettőshangzó.

Megnézni Adjekció és Diftongus

Epentézis

Az epentézis (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Szathmári 2008, Epentézis szócikk.Jarceva 1990, ’epentézis’ szócikk.Bussmann 1998, 370. o.Dubois 2002, 183. o.Crystal 2008, 171. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 186. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Megnézni Adjekció és Epentézis

Epiploké

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Epiploké Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika.

Megnézni Adjekció és Epiploké

Etimológia

Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.

Megnézni Adjekció és Etimológia

Február 4.

Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.

Megnézni Adjekció és Február 4.

Felező számnév

A felező számnév sok nyelvben olyan számnév, amelynek jelentése a benne szereplő sorszámnév értéke, mínusz fél.

Megnézni Adjekció és Felező számnév

Figura etymologica

A grammatikában a figura etymologica latin terminus olyan lexikai-szintaktikai szerkezetet nevez meg, amelyben azonos tövű szavak társulnak.

Megnézni Adjekció és Figura etymologica

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Megnézni Adjekció és Görög nyelv

Gondolatalakzat

A gondolatalakzat (görögül metalogizmus) a retorika egyik alakzata; a klasszikus retorika csak szó- és mondatalakzatokat különböztetett meg, ma ismert a szó- és a gondolatalakzat; a neoretorikában a metabolák egyik típusa.

Megnézni Adjekció és Gondolatalakzat

Gyöngyösi István (költő)

Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. – Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ.

Megnézni Adjekció és Gyöngyösi István (költő)

Hamlet, dán királyfi

Edwin Booth amerikai színész Hamlet szerepében, 1870 körül A Hamlet, dán királyfi William Shakespeare egyik legismertebb tragédiája.

Megnézni Adjekció és Hamlet, dán királyfi

Hangalakzat

A hangalakzat (görögül metaplazmus) retorikai alakzat.

Megnézni Adjekció és Hangalakzat

Helfy Ignác

Helfy Ignác (eredetileg Helfer) (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író.

Megnézni Adjekció és Helfy Ignác

Igekötő

Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.

Megnézni Adjekció és Igekötő

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Megnézni Adjekció és Illyés Gyula

Irónia

Az irónia olyan közlésmód, amelyet nem szabad szó szerint értenünk.

Megnézni Adjekció és Irónia

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Adjekció és Jókai Mór

Jel

A jelekkel foglalkozó tudomány meghatározása szerint a jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége, amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal (Georg Klaus megállapítása).

Megnézni Adjekció és Jel

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Megnézni Adjekció és Juhász Gyula (költő)

Karinthy Frigyes

Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. keresztelési bejegyzés – Siófok, 1938.

Megnézni Adjekció és Karinthy Frigyes

Katafora

A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.

Megnézni Adjekció és Katafora

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Megnézni Adjekció és Kölcsey Ferenc

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Megnézni Adjekció és Középkor

Klasszikus retorika

A klasszikus retorika a szónoki beszéd, antik hagyományait felölelő rendszer, a szónoklás művészetének, tudományának az ókori görögök és latinok által kidolgozott szabályait foglalja össze.

Megnézni Adjekció és Klasszikus retorika

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Adjekció és Kossuth Lajos

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20.

Megnézni Adjekció és Kosztolányi Dezső

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni Adjekció és Latin nyelv

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Megnézni Adjekció és Magánhangzó

Megnyilatkozás (nyelvészet)

A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).

Megnézni Adjekció és Megnyilatkozás (nyelvészet)

Metalogizmus

A metalogizmus retorikai alakzat, a neoretorikában a metabolák egyik típusa.

Megnézni Adjekció és Metalogizmus

Metaplazmus

* A metaplazmus lehet retorikai alakzat.

Megnézni Adjekció és Metaplazmus

Metaszeméma

A metaszeméma retorikai alakzat, a neoretorikában a metabolák egyik típusa, a szó jelentéstani változásainak gyűjtőneve.

Megnézni Adjekció és Metaszeméma

Metataxis

A metataxis retorikai alakzat, a neoretorikában a metabolák egyik típusa.

Megnézni Adjekció és Metataxis

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Megnézni Adjekció és Mohács

Mondatalakzat

A mondatalakzatok (görögül metataxis)(vagy szintaktikai alakzatok) közé a retorika szavak, szószerkezetek és mondatok alakzatait sorolja.

Megnézni Adjekció és Mondatalakzat

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Megnézni Adjekció és Morfológia (nyelvészet)

Nagyszombati kódex

A Nagyszombati kódex első levele. Nagyszombati kódex név alatt ismeretes egy késő középkori magyar nyelvemlék.

Megnézni Adjekció és Nagyszombati kódex

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Megnézni Adjekció és Névmás

Nemzeti dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Megnézni Adjekció és Nemzeti dal

Nyéki Vörös Mátyás

Nyéki Vörös Mátyás (Győr, 1575 – 1654. április 1.) az első magyar barokk költő, kanonok.

Megnézni Adjekció és Nyéki Vörös Mátyás

Paragogé

A nyelvészetben és a retorikában a paragogé (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Tótfalusi 2008, paragógé szócikk.Bussmann 1998, 372. o.Dubois 2002, 184. o.Dragomirescu 1995, szócikk.Ladan 2005, szócikk.

Megnézni Adjekció és Paragogé

Paronomázia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Paronomázia Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika.

Megnézni Adjekció és Paronomázia

Pázmán lovag

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pázmán lovag (egyértelműsítő lap).

Megnézni Adjekció és Pázmán lovag

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Megnézni Adjekció és Petőfi Sándor

Polyptoton

Az ógörög eredetű polyptoton.

Megnézni Adjekció és Polyptoton

Protézis (retorika)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Protézis Kategória:Retorika.

Megnézni Adjekció és Protézis (retorika)

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Megnézni Adjekció és Rag

Reduplicatio

#ÁTIRÁNYÍTÁS Adjekció#Reduplicatio Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika.

Megnézni Adjekció és Reduplicatio

Retorika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.

Megnézni Adjekció és Retorika

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Megnézni Adjekció és Romantika

Stilisztika

A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.

Megnézni Adjekció és Stilisztika

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Megnézni Adjekció és Szabó Lőrinc

Szóalakzat

A szóalakzat (görögül metaszeméma) szavak átalakító eljárásokkal történő megváltoztatása, amely során módosul jelentésük.

Megnézni Adjekció és Szóalakzat

Szójáték

A szójáték olyan nyelvi képződmény, melyben hasonló (vagy azonos) alakú, de különböző értelmű szavak váratlan, szokatlan módon szerepelnek együtt.

Megnézni Adjekció és Szójáték

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Megnézni Adjekció és Szóképzés

Tautológia (nyelvészet)

A retorikában és a nyelvészetben a tautológia (Szathmári 2008, Tautológia szócikk. Ez a definíció fedi azokat a szószerkezeteket is, amelyeket figura etymologicának (pl. Az el nem múló múlt)Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk.

Megnézni Adjekció és Tautológia (nyelvészet)

Tündér

Sophie Anderson festménye A tündérek képzeletbeli mágikus tulajdonsággal bíró lények, mesékben gyakran szerepelnek, de más irodalmi műfajban is előfordulhatnak.

Megnézni Adjekció és Tündér

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Megnézni Adjekció és Thököly Imre

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Megnézni Adjekció és Vörösmarty Mihály

Versláb

#ÁTIRÁNYÍTÁS Időmértékes verselés.

Megnézni Adjekció és Versláb

Weöres Sándor

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.

Megnézni Adjekció és Weöres Sándor

William Shakespeare

William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Megnézni Adjekció és William Shakespeare

Zalán futása

Az eposz első kiadásának címlapja 1825-ből A Zalán futása Vörösmarty Mihály eposza, amit 1825-ben írt meg.

Megnézni Adjekció és Zalán futása

Zrínyi Ilona

Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I.

Megnézni Adjekció és Zrínyi Ilona

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Megnézni Adjekció és Zrínyi Miklós (költő)

, Nemzeti dal, Nyéki Vörös Mátyás, Paragogé, Paronomázia, Pázmán lovag, Petőfi Sándor, Polyptoton, Protézis (retorika), Rag, Reduplicatio, Retorika, Romantika, Stilisztika, Szabó Lőrinc, Szóalakzat, Szójáték, Szóképzés, Tautológia (nyelvészet), Tündér, Thököly Imre, Vörösmarty Mihály, Versláb, Weöres Sándor, William Shakespeare, Zalán futása, Zrínyi Ilona, Zrínyi Miklós (költő).