21 kapcsolatok: David Hilbert, Exponenciális növekedés, Faktoriális, Függvény (matematika), Gödel első nemteljességi tétele, Inverz függvény, Kiválasztási axióma, Kombinatorika, Kontinuumhipotézis, Kurt Gödel, Matematikai logika, Parciálisan rekurzív függvény, Péter Rózsa, Rekurzió, Számítógéptudomány, Tízes számrendszer, Természetes számok, Tetráció, Turing-gép, Változó (matematika), Wilhelm Ackermann.
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: Ackermann-függvény és David Hilbert · Többet látni »
Exponenciális növekedés
Az exponenciálisan növekedő mennyiségek minél nagyobbak, annál gyorsabban növekednek.
Új!!: Ackermann-függvény és Exponenciális növekedés · Többet látni »
Faktoriális
A matematikában egy n nemnegatív egész szám faktoriálisának az n-nél kisebb vagy egyenlő pozitív egész számok szorzatát nevezzük.
Új!!: Ackermann-függvény és Faktoriális · Többet látni »
Függvény (matematika)
intervallumon értelmezett valós függvény grafikonja a koordinátasíkon ábrázolva. f: -4;1,5 → '''R'''; ''x''↦ex(x2-x) A függvény vagy más néven parciális (részleges) leképezés a matematika egy olyan absztrakt fogalma, mely a geometriai leképezések, elemi algebrai műveletek, folytonosan változó mennyiségek és hasonló, bemeneti értékekből egyetlen kimeneti értéket produkáló fogalmak általános leírására szolgál.
Új!!: Ackermann-függvény és Függvény (matematika) · Többet látni »
Gödel első nemteljességi tétele
''Gödel I. nemteljességi tételének elve''. Az aritmetikában felírható az a ☐''A'' formula, melynek jelentése: „''A'' levezethető”, és az a '''G''' Gödel-mondat, melynek jelentése: ''a'' '''G''' ''mondat (tehát saját maga) nem levezethető''. Ha az aritmetikából nem vezethető le ellentmondás ''(T'' ⊬ '''f')'', akkor sem '''G''', sem negációja (¬'''G''') nem bizonyítható, azaz '''G''' „igazságértéke” a matematika számára eldönthetetlen. Gödel első nemteljességi tétele Kurt Gödel osztrák matematikus matematikai logika és a metamatematika nagy jelentőségű tétele, mely (a Gödel második nemteljességi tételével együtt) destruktív hatást gyakorolt a matematika formális nyelvekre építő megalapozási kísérleteire.
Új!!: Ackermann-függvény és Gödel első nemteljességi tétele · Többet látni »
Inverz függvény
bélyegkép A matematikában valamely függvény (vagy leképezés) inverzén („megfordításán”) azt a relációt értjük, amely által az eredeti függvény kiinduló adataiból nyert eredményekből (a képelemekből) visszanyerhetőek a kiinduló adatok.
Új!!: Ackermann-függvény és Inverz függvény · Többet látni »
Kiválasztási axióma
A halmazelméletben a kiválasztási axióma biztosítja az úgynevezett kiválasztási függvények létezését.
Új!!: Ackermann-függvény és Kiválasztási axióma · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: Ackermann-függvény és Kombinatorika · Többet látni »
Kontinuumhipotézis
A kontinuumhipotézis a matematika halmazelmélet nevű ágának egyik kijelentése („igazságértékére” vonatkozóan lásd később), amit Cantor vetett fel kérdésként, amikor a Cantor-tételben rámutatott, hogy többféle rendű végtelen számosságú halmaz létezik a halmazelméletben.
Új!!: Ackermann-függvény és Kontinuumhipotézis · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: Ackermann-függvény és Kurt Gödel · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: Ackermann-függvény és Matematikai logika · Többet látni »
Parciálisan rekurzív függvény
A parciálisan rekurzív függvények definíciója a bizonyításelmélet (matematikai logika), illetve a komplexitáselmélet egyik fontos fogalma.
Új!!: Ackermann-függvény és Parciálisan rekurzív függvény · Többet látni »
Péter Rózsa
Péter Rózsa (születési neve Politzer Rózsa) (Budapest, 1905. február 17. – Budapest, 1977. február 16.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).
Új!!: Ackermann-függvény és Péter Rózsa · Többet látni »
Rekurzió
Rekurzívan egymásba ágyazott ismétlődő kép A rekurzió a matematikában, valamint a számítástudományban egy olyan művelet, amely végrehajtásakor a saját maga által definiált műveletet, vagy műveletsort hajtja végre, ezáltal önmagát ismétli; a rekurzió ezáltal egy adott absztrakt objektum sokszorozása önhasonló módon.
Új!!: Ackermann-függvény és Rekurzió · Többet látni »
Számítógéptudomány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számítástudomány.
Új!!: Ackermann-függvény és Számítógéptudomány · Többet látni »
Tízes számrendszer
A tízes számrendszer vagy decimális számrendszer a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja.
Új!!: Ackermann-függvény és Tízes számrendszer · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Ackermann-függvény és Természetes számok · Többet látni »
Tetráció
A tetráció (más néven exponenciális leképezés, hatványtorony, szuperhatványozás vagy hyper4) valójában iteratív hatványozás, az első hiperművelet a hatványozás után.
Új!!: Ackermann-függvény és Tetráció · Többet látni »
Turing-gép
archivedate.
Új!!: Ackermann-függvény és Turing-gép · Többet látni »
Változó (matematika)
A számítógép-tudományban és a matematikában a változó egy mennyiség vagy egy objektum szimbolikus jelölése.
Új!!: Ackermann-függvény és Változó (matematika) · Többet látni »
Wilhelm Ackermann
Wilhelm Ackermann (Schönebecke, 1896. március 29. – Lüdenscheid, 1962. december 24.) német matematikus.
Új!!: Ackermann-függvény és Wilhelm Ackermann · Többet látni »