Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Abu Manszúr Púlád Szutún, Baszra, Buvajhidák, Dzsalál ad-Daula, Dzsibál, Fársz, Gaznavidák, Horászán, Kermán, Kivám ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Mezopotámia, Oguzok, Siráz, Szeldzsukok, Szultán ad-Daula, Togril bég, Vászit, Vezír (muszlim méltóság), 1010, 1024, 1028, 1032, 1033, 1036, 1037, 1040, 1041, 1042, 1044, 1046, 1048, 1055.
Abu Manszúr Púlád Szutún
Abu Manszúr Púlád Szutún (tudományos átiratban Abū Manṣūr Pūlād Sutūn, arab betűkkel أبو منصور پولاد ستون; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1062) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának utolsóként uralkodó tagja, 1048-tól haláláig Fársz ura volt.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Abu Manszúr Púlád Szutún · Többet látni »
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Baszra · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Buvajhidák · Többet látni »
Dzsalál ad-Daula
Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »
Dzsibál
Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Dzsibál · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Fársz · Többet látni »
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Gaznavidák · Többet látni »
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Horászán · Többet látni »
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Kermán · Többet látni »
Kivám ad-Daula
Kivám ad-Daula (tudományos átiratban Qiwām ad-Dawla, arab betűkkel قوامالدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو الفوارس; Bagdad, 1000 áprilisa – 1028 novembere/decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán fejedelme volt.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Kivám ad-Daula · Többet látni »
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Mezopotámia · Többet látni »
Oguzok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Úzok.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Oguzok · Többet látni »
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Siráz · Többet látni »
Szeldzsukok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Szeldzsukok · Többet látni »
Szultán ad-Daula
Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Szultán ad-Daula · Többet látni »
Togril bég
Togril bég (arab betűkkel طغرل بك) azaz I. Togril szultán, muszlim nevén Abu Tálib Muhammad ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (arab írással أبو طالب محمد بن ميخائيل بن سلجوق; Transzoxánia, 990-es évek – Rajj, 1063. szeptember 4.) az első szeldzsuk szultán (a titulust 1058 elejétől haláláig viselte), a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója volt fivére, a később Horászánban nagykirályi címmel uralkodó Csagri bég mellett.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Togril bég · Többet látni »
Vászit
Vászit (arab írással واسط, tudományos átiratban Wāsiṭ, jelentése: „középen lévő”) középkori város volt a mai Irak területén, el-Kút és el-Hajj városa között.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Vászit · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
1010
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1010 · Többet látni »
1024
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1024 · Többet látni »
1028
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1028 · Többet látni »
1032
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1032 · Többet látni »
1033
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1033 · Többet látni »
1036
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1036 · Többet látni »
1037
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1037 · Többet látni »
1040
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1040 · Többet látni »
1041
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1041 · Többet látni »
1042
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1042 · Többet látni »
1044
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1044 · Többet látni »
1046
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1046 · Többet látni »
1048
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1048 · Többet látni »
1055
Nincs leírás.
Új!!: Abu Kálídzsár Marzbán és 1055 · Többet látni »
