Tartalomjegyzék
78 kapcsolatok: A birodalom kormányzásáról, A magyar nyelv szótára, Alánok, Andronovói kultúra, Animizmus, Aral-tó, Avesztai nyelv, Beregszászi Nagy Pál (nyelvész), Berta Árpád, Cserkaszkuli kultúra, Czuczor Gergely, Exogámia, Finnugor nyelvek, Fogarasi János (nyelvész), Germánok, Gulya János, Györffy György, Hantik, Harmatta János, Harvard Egyetem, Hérodotosz, Hóman Bálint, História (folyóirat), Hitvalló Szent Theophanész, Horvát István (történész), Hunok, Iürkák, Indoiráni népek, Indoiráni nyelvek, Jákút, Jóannész Malalasz, Kavarok, Káma (folyó), Középkor, Középperzsa nyelv, Kercsi-szoros, Kmoskó Mihály, Kutrigurok, Madhja Prades, Magánhangzó-harmónia, Magna Hungaria, Magyar őstörténet, Magyar nyelv, Magyar Nyelv (folyóirat), Magyar történet, Magyar törzsek, Magyarország, Manu, Manysik, Médek, ... Bővíteni index (28 több) »
A birodalom kormányzásáról
| név.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és A birodalom kormányzásáról
A magyar nyelv szótára
A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és A magyar nyelv szótára
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Alánok
Andronovói kultúra
Az andronovói kultúra területe. A cserkaszkuli kultúra ennek a szélén, az Aral-tótól északra található. A feltételezetten indoiráni andronovói kultúra és tőle délre Indiában a feltételezett indoárja továbbvándorlás eredményezte kultúrák.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Andronovói kultúra
Animizmus
Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Animizmus
Aral-tó
Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Aral-tó
Avesztai nyelv
Az avesztai vagy aveszta nyelv (korábban: zend) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjában a zoroasztriánus szentírás nyelvhasználatából ismeretes, azaz az Avesztából, amelyből a neve is származik.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Avesztai nyelv
Beregszászi Nagy Pál (nyelvész)
Beregszászi Nagy Pál (Nagymuzsaly, 1750 körül – Beregvégardó, 1828. május 18.) nyelvész, nyelvtörténész.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Beregszászi Nagy Pál (nyelvész)
Berta Árpád
Berta Árpád (Hódmezővásárhely, 1951. július 28. – Szeged, 2008. március 9.) a Szegedi Tudományegyetem Altajisztika tanszékének professzora.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Berta Árpád
Cserkaszkuli kultúra
A cserkaszkuli kultúra késő bronzkori régészeti kultúra az i. e. 18–14.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Cserkaszkuli kultúra
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Czuczor Gergely
Exogámia
Az Exogámia nemzetségen vagy csoporton kívüli házasság kötelezettsége.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Exogámia
Finnugor nyelvek
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Finnugor nyelvek
Fogarasi János (nyelvész)
Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Fogarasi János (nyelvész)
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Germánok
Gulya János
Gulya János (Budapest, 1933. február 1. – Wahlsburg, 2017. február 11.) magyar finnugrista, a keleti hanti nyelvjárások kutatója.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Gulya János
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Györffy György
Hantik
Hanti- és Manysiföld Oroszország térképén A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok), Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Hantik
Harmatta János
Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Harmatta János
Harvard Egyetem
A Harvard Egyetem (angolul Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Harvard Egyetem
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Hérodotosz
Hóman Bálint
Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Hóman Bálint
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és História (folyóirat)
Hitvalló Szent Theophanész
Hitvalló Szent Theophanész, (758 – 817. március 12.) középkori bizánci szerzetes, krónikaíró.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Hitvalló Szent Theophanész
Horvát István (történész)
Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Horvát István (történész)
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Hunok
Iürkák
A iürkák és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A iürkák (ιυρκαι) a királyi szkíták egyik, az ősi lakóhelyen visszamaradt, vagy oda visszavándorolt csoportja volt.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Iürkák
Indoiráni népek
Az indoiráni népek vagy 19.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Indoiráni népek
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Indoiráni nyelvek
Jákút
Jákút, teljes nevén: Abu Abdallah Jákút ibn Abdallah al-Hamavi ar-Rúmi (Abū ’Abdallah Yāqūt ibn 'Abdallah al-Hamawī ar-Rūmī; Hamá, 1179 – Aleppó, 1229. augusztus 20.) görög származású arab utazó, földrajztudós, történetíró, enciklopédista.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Jákút
Jóannész Malalasz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ióannész Malalasz.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Jóannész Malalasz
Kavarok
alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Kavarok
Káma (folyó)
A Káma (oroszul Кама, tatárul Чулман, udmurtul Кам) Oroszország európai részének egyik legjelentősebb folyója, a Volga legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Káma (folyó)
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Középkor
Középperzsa nyelv
A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Középperzsa nyelv
Kercsi-szoros
A Fekete-tenger keleti része egy 1770-es térképen A Kercsi-szoros (oroszul Ке́рченский проли́в, ukránul Керченська протока, krími tatár nyelven Keriç boğazı) a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Kercsi-szoros
Kmoskó Mihály
Kmoskó Mihály (Illava, 1876. augusztus 29. – Pusztazámor, 1931. április 8.) római katolikus pap, teológiai doktor, orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922) tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Kmoskó Mihály
Kutrigurok
A Közel-Kelet 600-ban, rajta a kutrigurok elhelyezkedése Az kutrigurok vagy kuturgurok egy 6-7. századi lovas nomád ogurok egyik törzsszövetsége volt – lásd még utrigurok, onogurok – az eurázsiai sztyeppén.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Kutrigurok
Madhja Prades
Madhja Prades (tudományos átírással: Madhya Pradeś) India egyik állama az ország középső részén.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Madhja Prades
Magánhangzó-harmónia
A hangtanban használt magánhangzó-harmónia terminus több szótagú szó összes magánhangzójára vonatkozó hasonulási jelenséget nevez meg, amely abban áll, hogy a szótő magánhangzóit egy vagy néhány bizonyos vonás jellemzi, és olyan toldalékváltozatokat, valamint olyan esetleg szükséges kötőhangzókat vesz fel, amelyek ugyanazzal/ugyanazokkal a vonással/vonásokkal rendelkeznek.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magánhangzó-harmónia
Magna Hungaria
A magyarok vándorlása Magna Hungaria a régebben feltételezett nagy vagy régi Magyarország latin neve az Urál délnyugati oldalán.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magna Hungaria
Magyar őstörténet
A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyar őstörténet
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyar nyelv
Magyar Nyelv (folyóirat)
Magyar Nyelv napjainkban negyedévente megjelenő magyar nyelvtudományi szakfolyóirat.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyar Nyelv (folyóirat)
Magyar történet
A Magyar történet című történelmi monográfia-sorozatot Hóman Bálint és Szekfű Gyula írta és szerkesztette.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyar történet
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyar törzsek
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Magyarország
Manu
Manu (óind „ember” a man- „gondolkodik” tőből) mitikus indiai bölcs, a védikus hagyományban a földön él, ő az emberiség királya, míg testvére az elhunytaké.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Manu
Manysik
A manysik (régiesen: vogulok) Nyugat-Szibériában, az Urál-hegység keleti lejtőin, az Ob alsó folyásának baloldali mellékfolyói mentén, a Tyumenyi területhez tartozó Hanti- és Manysiföld nyugati részén élő népcsoport.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Manysik
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Médek
Megyer (törzs)
A megyer törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Megyer (törzs)
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Mongolok
Moravcsik Gyula
Moravcsik Gyula (Budapest, 1892. január 29. – Budapest, 1972. december 10.) Kossuth-díjas bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Moravcsik Gyula
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Oroszország
Rédei Károly (nyelvész)
Rédei Károly, Radanovics (Kiskanizsa, 1932. április 11. – 2008. augusztus 17.) nyelvész, az MTA tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Rédei Károly (nyelvész)
Róna-Tas András
Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Róna-Tas András
Reguly Antal
Reguly Antal (Zirc, 1819. július 11. – Buda, 1858. augusztus 23.) néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Reguly Antal
Simonyi Zsigmond
Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond (Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.) eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Simonyi Zsigmond
Szabó T. Attila
Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szabó T. Attila
Szabirok
A szabirok, szavirok stb.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szabirok
Szamojédek
A szamojéd nyelveket beszélő népek földrajzi eloszlása a 17. és a 20. században A szamojédek Oroszország északi részén szétszórtan élő, szamojéd nyelveket beszélő népek elnevezése.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szamojédek
Szarvas Gábor (nyelvész)
Széchenyi István tér) Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szarvas Gábor (nyelvész)
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Századok (folyóirat)
Szekfű Gyula
Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szekfű Gyula
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szláv népek
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Szlovén nyelv
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Türkök
Thúry József
Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Thúry József
Ugor nyelvek
Az ugor nyelvek elterjedtsége Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival) Az ugor nyelvek a finnugor nyelvek egyik ága.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Ugor nyelvek
Urál (hegység)
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Urál (hegység)
Uráli nyelvcsalád
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Uráli nyelvcsalád
Vámbéry Ármin
Vámbéry Ármin dervisruhában 300px Vámbéry Ármin (ülő sor, jobbról a második), Zichy Jenő Ázsia-kutató és kísérői társaságában Vámbéry Ármin emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 24.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Vámbéry Ármin
VII. Kónsztantinosz bizánci császár
VII.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és VII. Kónsztantinosz bizánci császár
Zimonyi István
Zimonyi István (Eger, 1956. június 28.) magyar orientalista, történész.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és Zimonyi István
13. század
A 13.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és 13. század
16. század
A 16.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és 16. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és 18. század
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni A „magyar” szó etimológiája és 20. század