Kommunikáció

407 kapcsolatok: A 10.800/1944. M. E. számú rendeletben felsorolt szerzők listája, A magyarországi zsidók története, A török kiűzése Magyarországról, Abaújszántó, Adolf Eichmann, Alfred Wetzler, Alsóróna, Alsóvisó, Amerikai Egyesült Államok, Angyal István (szabadságharcos), Antiszemitizmus, Arad (Románia), Újfehértó, Újpest (történelmi település), Újvidék, Askenázi zsidók, Asszimiláció (szociológia), Aszód, Ateizmus, Auschwitz-jegyzőkönyv, Auschwitzi koncentrációs tábor, Ausztria, Avram Hersko, Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája, Árpád-ház, Šaštín-Stráže, Štúrovo, Šurany, Čakovec, Óbuda (történelmi település), Ómagyar Mária-siralom, Érmihályfalva, Érsekújvár, Baja, Baky László, Balassagyarmat, Balatonboglár, Balatonfüred, Ballagi Mór, Barcs, Bazin, Bánffyhunyad, Bárány Róbert, Bártfa, Búza, Bőr (anyag), Beck Vilma, Beled, Beregszász, Bergen-Belsen, ..., Beszterce (település), Besztercebánya, Bethlen (település), Bethlen Gábor, Bezidu Nou, Bjelovar, Bodrogkeresztúr, Bonyhád, Bor (ital), Borşa, Buda (történelmi település), Budapest, Can Togay, Carl Lutz, Chorin Ferenc (üzletember), Cionizmus, Csíkszereda, Csehország, Csorna, Dachau, Délvidék, Déry Tibor, Dés, Déva, Debrecen, Deportálás, Deutschkreutz, Devecser, Dicsőszentmárton, Diszkrimináció, Dohány utcai zsinagóga, Dolný Kubín, Dombóvár, Dunaújváros, Dunajská Streda, Eötvös József (író), Eötvös Károly, Edelény, Eger, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Ehrlich G. Gusztáv, Elie Wiesel, Encs, Endre László (politikus), Eperjes (Szlovákia), Erős Ferenc, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdőbénye, Eszék, Esztergom, Etnikum, Európa, Ezredes, Fehérgyarmat, Felsőbánya, Felvidék, Fiľakovo, Fogaras, Frauenkirchen, Galanta, Galícia, Gábor Dénes (fizikus), Genf, Gerő András (történész), Gettó, Giraltovce, Gonda László (történész), Gyöngyös (település), Győr, Gyulafehérvár, Gyurgyák János, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Haller István (újságíró), Halmeu, Harsányi János, Hatvan, Hátszeg, Háy Gyula, Hőgyész, Herzl Tivadar, Hevesy György, História (folyóirat), Holokauszt, Humenné, Huncovce, I. Mátyás magyar király, Igló, II. József magyar király, Isztambul, IV. Béla magyar király, Iza (település), Izrael, Izraelita vallás, Jánosháza, Július 28., Július 6., Június 18., Június 26., Június 30., Jeruzsálem, Jiddis nyelv, Jolsva, Kalocsa, Kamjanec-Pogyilszkij, Kaposvár, Kapronca, Kapuvár, Karády Viktor, Karánsebes, Kassa, Kasztner Rudolf, Katolikus, Kállay Miklós (politikus), Kárpát-medence, Kárpátalja, Késmárk, Körmöcbánya, Körmend, Közgazdasági Nobel-emlékdíj, Kőbányai János, Kelet-Európa, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, Keresztény Nemzeti Egységpárt, Kereszténység, Kertész Imre (író), Keszthely, Kiegyezés, Királyi Magyarország, Kismarton, Kispest, Kiss József (költő), Kisszeben, Kisvárda, Kobersdorf, Kolozs (település), Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Komoróczy Géza, Koncentrációs tábor, Koszorús Ferenc, Kráľovský Chlmec, Lackenbach, Léva, Lőcse, Lőw Lipót, Lendava, Liberalizmus, Lipany, London, Losonc, Lugos, Magyar nyelv, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Magyarok, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Magyarország nemzetiségei, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi zsinagógák listája, Makó, Marcali, Marghita, Marosvásárhely, Mattersdorf, Mád, Máramarossziget, Március 17., Március 19., Mátészalka, Múlt és Jövő, Mendel Jakab, Michalovce, Milton Friedman, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Munkaszolgálat, Munkács, Murska Sobota, Nagyatád, Nagybánya, Nagyecsed, Nagykanizsa, Nagykálló, Nagykároly, Nagyrőce, Nagyszombat (település), Nagyvárad, Németek, Németország, Népi kezdeményezés, Năsăud, Nemzet, Nemzetállam, Nemzetőrség (1848), Nemzeti Polgári Párt, Nemzeti Szabadelvű Párt, Nemzeti szocializmus, Nemzetiség, Nobel-békedíj, Nobel-díjasok országonként, Normandiai partraszállás, Numerus clausus, Nyírbátor, Nyíregyháza, Nyírtass, Nyilas terror, Nyitra (település), Október 15., Olaszliszka, Orosz Birodalom, Országgyűlés, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pacsa, Pauer Gyula, Pápa (település), Pécel, Pécs, Pesti hitközség, Polányi János, Poprád (település), Poruba pod Vihorlátom, Pozsega, Pozsony, Raoul Wallenberg, Rassay Károly, Rákosszentmihály, Rózsahegy, Rózsavölgyi Márk, Rechnitz, Református egyház, Reformkor, Rendszerváltás Magyarországon, Rimaszombat, Rozsnyó, Ruszkova, Ruszpolyána, Sajószentpéter, Salgótarján, Sándor Pál (politikus), Sárbogárd, Sárospatak, Sárvár, Sátoraljaújhely, Săpânţa, Siófok, Slavonski Brod, Sopron, Stadtschlaining, Stropkov, Svájc, Szabad királyi város, Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék, Szamosújvár, Szatmárnémeti, Szálasi Ferenc, Szászrégen, Szécsény, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szentgotthárd, Szepesbéla, Szepesváralja, Szerencs, Szilágysomlyó, Szirmai Ottó, Sziszek, Szláv nyelvek, Szolnok, Szombat (folyóirat), Szombathely, Sztálinizmus, Sztójay Döme, Tab, Tamási, Tapolca, Tarcal (település), Tarpa, Tata, Tállya, Török hódoltság, Teitelbaum Mózes (újhelyi rebbe), Teleki téri zsinagóga, Temesvár, Tiszaeszlári per, Tiszafüred, Tiszalök, Tiszavasvári, Tokaj, Tolcsva, Trencsén, Ungvár, Vallás, Vasvár, Vác, Változó Világ, Vámbéry Ármin, Vámosmikola, Vámospércs, Vázsonyi János, Vázsonyi Vilmos, Vérvád, Veľký Meder, Vegyes házasság, Veszprém, Vişeu de Sus, Vilok, Weiss Manfréd, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Wigner Jenő, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Zágráb, Zólyom, Zelk Zoltán, Zilah, Zsidó holokauszt Magyarországon, Zsidók, Zsinagóga, Zsolna, 1251, 15. század, 1623, 17. század, 1769, 1781, 1787, 18. század, 1830-as évek, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1867, 1882, 1883, 1891, 1895, 19. század, 1920, 1938, 1941, 1944, 1945, 1956-os forradalom, 1961, 1988, 1992, 1996, 20. század, 2001, 2002, 2005. Bővíteni index (357 több) » « Shrink index

A 10.800/1944. M. E. számú rendeletben felsorolt szerzők listája

A következő listán az 1944.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és A 10.800/1944. M. E. számú rendeletben felsorolt szerzők listája · Többet látni »

A magyarországi zsidók története

A budapesti Dohány utcai zsinagóga A magyarországi zsidók története a Magyarország területén élő zsidók történetét öleli fel az ókortól a napjainkig.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és A magyarországi zsidók története · Többet látni »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

Abaújszántó

Abaújszántó város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Abaújszántó · Többet látni »

Adolf Eichmann

Otto Adolf Eichmann (Solingen, 1906. március 19. – Ramla, Izrael, 1962. május 31.) német SS-Obersturmbannführer (alezredes), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Adolf Eichmann · Többet látni »

Alfred Wetzler

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alfréd Wetzler.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Alfred Wetzler · Többet látni »

Alsóróna

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Alsóróna · Többet látni »

Alsóvisó

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Alsóvisó · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Angyal István (szabadságharcos)

Angyal István (Magyarbánhegyes, 1928. október 14. – Budapest, 1958. december 1.) az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Angyal István (szabadságharcos) · Többet látni »

Antiszemitizmus

Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Antiszemitizmus · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Arad (Románia) · Többet látni »

Újfehértó

Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Újfehértó · Többet látni »

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Újpest (történelmi település) · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Újvidék · Többet látni »

Askenázi zsidók

#ÁTIRÁNYÍTÁS Askenázik.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Askenázi zsidók · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Aszód

Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Aszód · Többet látni »

Ateizmus

Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ateizmus · Többet látni »

Auschwitz-jegyzőkönyv

accessdate.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Auschwitz-jegyzőkönyv · Többet látni »

Auschwitzi koncentrációs tábor

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Auschwitzi koncentrációs tábor · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ausztria · Többet látni »

Avram Hersko

Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו – Avraham Hershko; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Avram Hersko · Többet látni »

Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája

Az Erdélyi Nagyfejedelemség mint megnevezés 1745-től létezett; ettől kezdve a gyulafehérvári rabbik az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbija címet viselték.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Árpád-ház · Többet látni »

Šaštín-Stráže

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sasvár–Morvaőr.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Šaštín-Stráže · Többet látni »

Štúrovo

#ÁTIRÁNYÍTÁS Párkány (település).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Štúrovo · Többet látni »

Šurany

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagysurány.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Šurany · Többet látni »

Čakovec

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csáktornya (Muraköz).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Čakovec · Többet látni »

Óbuda (történelmi település)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Óbuda (történelmi település) · Többet látni »

Ómagyar Mária-siralom

A nyelvemlék, a Leuveni kódex f. 134v oldalán A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ómagyar Mária-siralom · Többet látni »

Érmihályfalva

Érmihályfalva (románul: Valea Lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Érmihályfalva · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Érsekújvár · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Baja · Többet látni »

Baky László

Baky László (Budapest, 1898. szeptember 13. – Budapest, 1946. március 29.) magyar politikus a két világháború között, a Sztójay-kormány idején belügyi államtitkár.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Baky László · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Balassagyarmat · Többet látni »

Balatonboglár

Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Balatonboglár · Többet látni »

Balatonfüred

Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Balatonfüred · Többet látni »

Ballagi Mór

Ballagi Mór, született Bloch Móric néven (Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a Pesti Református Teológiai Akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó tagja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ballagi Mór · Többet látni »

Barcs

Barcs város Somogy vármegyében, a Barcsi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Barcs · Többet látni »

Bazin

Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bazin · Többet látni »

Bánffyhunyad

Bánffyhunyad (románul Huedin, a mócok nyelvjárásában Hogyínu, németül Heynod, jiddisül הוניאד, cigányul Ohodino) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bánffyhunyad · Többet látni »

Bárány Róbert

Bárány Róbert (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bárány Róbert · Többet látni »

Bártfa

Bártfa város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bártfa · Többet látni »

Búza

Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Búza · Többet látni »

Bőr (anyag)

Száradó állatbőrök (Marokkó) Európai pézsmapocok gereznák A bőröket ősidők óta fölhasználja az emberiség ruhák, takarók, eszközök készítésére.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bőr (anyag) · Többet látni »

Beck Vilma

Beck Vilma (Magyarország, 1810. – Birmingham, Anglia, 1851. augusztus) írónő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Beck Vilma · Többet látni »

Beled

Beled város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Beled · Többet látni »

Beregszász

Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Beregszász · Többet látni »

Bergen-Belsen

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bergen-belseni koncentrációs tábor.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bergen-Belsen · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Beszterce (település) · Többet látni »

Besztercebánya

Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Besztercebánya · Többet látni »

Bethlen (település)

Bethlen (románul Beclean, németül Bethlensdorf) város Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bethlen (település) · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bethlen Gábor · Többet látni »

Bezidu Nou

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bözödújfalu.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bezidu Nou · Többet látni »

Bjelovar

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belovár.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bjelovar · Többet látni »

Bodrogkeresztúr

Bodrogkeresztúr egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bodrogkeresztúr · Többet látni »

Bonyhád

Bonyhád Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bonyhád · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Bor (ital) · Többet látni »

Borşa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsa (település).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Borşa · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Budapest · Többet látni »

Can Togay

Can Togay, olykor Can Togay János (Budapest, 1955. augusztus 27. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata, egyetemi tanár.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Can Togay · Többet látni »

Carl Lutz

Carl Lutz emléktábla a Budai Várban a Táncsics Mihály u. 1. falán Carl Lutz (Walzenhausen, Appenzell Ausserrhoden kanton, 1895. március 30. – Bern, 1975. február 12.) svájci diplomata, Svájc budapesti alkonzulja 1942-től 1945-ig.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Carl Lutz · Többet látni »

Chorin Ferenc (üzletember)

Chorin Ferenc (Budapest, 1879. március 3. – New York, 1964. november 5.) gyár- és bányatulajdonos, idősebb Chorin Ferenc fia, a Horthy-rendszer egyik legismertebb és legbefolyásosabb üzletembere volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Chorin Ferenc (üzletember) · Többet látni »

Cionizmus

A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Cionizmus · Többet látni »

Csíkszereda

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Csíkszereda · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Csehország · Többet látni »

Csorna

A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Csorna · Többet látni »

Dachau

Dachau német város Bajorország szövetségi államban, Münchentől északnyugatra.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dachau · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Délvidék · Többet látni »

Déry Tibor

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Déry Tibor · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dés · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Déva · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Debrecen · Többet látni »

Deportálás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kitelepítés.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Deportálás · Többet látni »

Deutschkreutz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sopronkeresztúr.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Deutschkreutz · Többet látni »

Devecser

Devecser város Veszprém vármegyében, a Devecseri járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Devecser · Többet látni »

Dicsőszentmárton

Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dicsőszentmárton · Többet látni »

Diszkrimináció

Diszkrimináció az, amikor egy személyt nem a tettei, hanem feltétezett rossz tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozása alapján ítélnek meg, és eszerint bánnak vele.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Diszkrimináció · Többet látni »

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nagy zsinagóga Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dohány utcai zsinagóga · Többet látni »

Dolný Kubín

#ÁTIRÁNYÍTÁS Alsókubin.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dolný Kubín · Többet látni »

Dombóvár

Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dombóvár · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dunaújváros · Többet látni »

Dunajská Streda

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunaszerdahely.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Dunajská Streda · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eötvös Károly

Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Eötvös Károly · Többet látni »

Edelény

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Edelény · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Eger · Többet látni »

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az óbudai zsinagóga Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Magyarországon „egyházi státuszban” bejegyzett három zsidó szervezet (Mazsihisz, MAOIH, EMIH) egyike, 2004-ben alakult Köves Slomó vezetésével.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség · Többet látni »

Ehrlich G. Gusztáv

Ehrlich G. Gusztáv, Ehrlich Gerzson Gusztáv, Gustav Gerzon Ehrlich (Iglau, 1849. március 4. – 1941. május 22.) várospolitikus, bankigazgató, a Pesti Izraelita Hitközség tisztségviselője, a Magyarországi Zsidó Párt alapítója.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ehrlich G. Gusztáv · Többet látni »

Elie Wiesel

Elie Wiesel 2010-ben Elie Wiesel (született Eliezer Wiesel) (Máramarossziget, 1928. szeptember 30. – New York, 2016. július 2.) amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Elie Wiesel · Többet látni »

Encs

Az encsi Munkás Szent József római katolikus templom Encs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Encs · Többet látni »

Endre László (politikus)

Endre László (Abony, 1895. január 1. – Budapest, 1946. március 29.) fajvédő magyar politikus, belügyi államtitkár.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Endre László (politikus) · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erős Ferenc

Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. – 2020. február 9.) magyar szociálpszichológus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Erős Ferenc · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdőbénye

Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban található.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Erdőbénye · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Eszék · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Esztergom · Többet látni »

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Etnikum · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Európa · Többet látni »

Ezredes

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rendfokozat.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ezredes · Többet látni »

Fehérgyarmat

Fehérgyarmat város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Fehérgyarmat · Többet látni »

Felsőbánya

A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Felsőbánya · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Felvidék · Többet látni »

Fiľakovo

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fülek.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Fiľakovo · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Fogaras · Többet látni »

Frauenkirchen

#ÁTIRÁNYÍTÁS Boldogasszony (település).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Frauenkirchen · Többet látni »

Galanta

#ÁTIRÁNYÍTÁS Galánta.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Galanta · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Galícia · Többet látni »

Gábor Dénes (fizikus)

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gábor Dénes (fizikus) · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Genf · Többet látni »

Gerő András (történész)

Gerő András (Budapest, 1952. október 7. – Budapest, 2023. január 10.) Széchenyi-díjas magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006), a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professor emeritusa, alapításától 2020-ig a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gerő András (történész) · Többet látni »

Gettó

A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gettó · Többet látni »

Giraltovce

#ÁTIRÁNYÍTÁS Girált.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Giraltovce · Többet látni »

Gonda László (történész)

Gonda László (Makó, 1910. szeptember 29. – Tel-Aviv, 1985. február 9.) magyar-izraeli történész, író, pedagógus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gonda László (történész) · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Győr · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gyulafehérvár · Többet látni »

Gyurgyák János

Gyurgyák János (Dorog, 1956. szeptember 14. –) magyar történész, szociológus, könyvkiadó és lapszerkesztő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Gyurgyák János · Többet látni »

Hajdúnánás

Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hajdúnánás · Többet látni »

Hajdúsámson

Hajdúsámson város Hajdú-Bihar vármegyében, a Debreceni járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hajdúsámson · Többet látni »

Haller István (újságíró)

Haller István (Mezőpetri, 1880. november 18. – Budapest, 1964. február 5.) újságíró, keresztényszocialista politikus, miniszter.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Haller István (újságíró) · Többet látni »

Halmeu

#ÁTIRÁNYÍTÁS Halmi.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Halmeu · Többet látni »

Harsányi János

Harsányi János (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.), John Charles Harsányi, John C. Harsanyi: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Harsányi János · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hatvan · Többet látni »

Hátszeg

right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hátszeg · Többet látni »

Háy Gyula

Háy Gyula (írói álneve: Stefan Faber) (Abony, 1900. május 5. – Ascona, 1975. május 7.) Kossuth-díjas (1951) magyar író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Háy Gyula · Többet látni »

Hőgyész

Hőgyész (régi írásmód szerint Hidjeß) nagyközség Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hőgyész · Többet látni »

Herzl Tivadar

Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Hertzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus, a zsidó állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Herzl Tivadar · Többet látni »

Hevesy György

Hevesy György (született Bischitz György) (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Hevesy György · Többet látni »

História (folyóirat)

A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és História (folyóirat) · Többet látni »

Holokauszt

A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Holokauszt · Többet látni »

Humenné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Homonna.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Humenné · Többet látni »

Huncovce

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hunfalva.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Huncovce · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Igló

A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wieś, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Igló · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és II. József magyar király · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Isztambul · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és IV. Béla magyar király · Többet látni »

Iza (település)

Iza falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Iza (település) · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Izrael · Többet látni »

Izraelita vallás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Izraelita vallás · Többet látni »

Jánosháza

Batthyány Lajos itt raboskodott Batthyány Lajos emléktábla a ház falán Jánosháza város Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Jánosháza · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Július 28. · Többet látni »

Július 6.

Névnapok: Csaba + Atalanta, Csobád, Dominika, Dominka, Ézsaiás, Felícia, Gerváz, Izaiás, Járfás, Jávor, Jósiás, Józsiás, Mária, Metella, Miletta, Morella, Nedda, Romola, Romulusz, Ronalda, Tamás, Tankréd.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Július 6. · Többet látni »

Június 18.

Névnapok: Arnold, Levente + Arnó, Arnót, Dezdemóna, Dolóresz, Doloróza, Efraim, Eliz, Eufémia, Evódia, Ilmár, Levéd, Levedi, Levendula, Márk, Markó, Márkó, Márkus, Sudár, Sudárka.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Június 18. · Többet látni »

Június 26.

Névnapok: János, Pál + Adeodát, Ádin, Adon, Adonisz, Adony, Dakó, Deodát, Dókus, Dózsa, Kirill, Morgan, Morgána, Pável, Pelágiusz, Pénelopé, Pósa, Upor.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Június 26. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Június 30. · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Jeruzsálem · Többet látni »

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Jiddis nyelv · Többet látni »

Jolsva

Jolsva (latinul Alnovia) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Jolsva · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kalocsa · Többet látni »

Kamjanec-Pogyilszkij

Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kamjanec-Pogyilszkij · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kaposvár · Többet látni »

Kapronca

Kapronca város és község Horvátországban, a Kapronca folyó völgyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kapronca · Többet látni »

Kapuvár

Esterházy-kastély Szt. Anna rk. templom A katolikus általános iskola I. világháborús hősi emlékmű Kapuvár város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kapuvár · Többet látni »

Karády Viktor

Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Karády Viktor · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Karánsebes · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kassa · Többet látni »

Kasztner Rudolf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kasztner Rezső.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kasztner Rudolf · Többet látni »

Katolikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Katolikus · Többet látni »

Kállay Miklós (politikus)

Nagykállói Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kállay Miklós (politikus) · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kárpátalja · Többet látni »

Késmárk

Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Késmárk · Többet látni »

Körmöcbánya

Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Körmöcbánya · Többet látni »

Körmend

Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Körmend · Többet látni »

Közgazdasági Nobel-emlékdíj

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította fennállásának 300.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Közgazdasági Nobel-emlékdíj · Többet látni »

Kőbányai János

Kőbányai János (Budapest, 1951. augusztus 25. –) magyar író, szerkesztő, szociográfus, fotóművész.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kőbányai János · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kelet-Európa · Többet látni »

Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egy rövid életű politikai párt volt Magyarországon.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja · Többet látni »

Keresztény Nemzeti Egységpárt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Keresztény Nemzeti Egységpárt · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kereszténység · Többet látni »

Kertész Imre (író)

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kertész Imre (író) · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Keszthely · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kiegyezés · Többet látni »

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Királyi Magyarország · Többet látni »

Kismarton

Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kismarton · Többet látni »

Kispest

Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kispest · Többet látni »

Kiss József (költő)

Kiss József (Mezőcsát, 1843. november 30. – Budapest, 1921. december 31.) magyar költő, szerkesztő, a Petőfi Társaság tagja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kiss József (költő) · Többet látni »

Kisszeben

Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kisszeben · Többet látni »

Kisvárda

Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kisvárda · Többet látni »

Kobersdorf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kabold.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kobersdorf · Többet látni »

Kolozs (település)

Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kolozs (település) · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kolozsvár · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komoróczy Géza

Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. –) Széchenyi-díjas magyar hebraista, assziriológus, író, történész.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Komoróczy Géza · Többet látni »

Koncentrációs tábor

Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Koncentrációs tábor · Többet látni »

Koszorús Ferenc

Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Koszorús Ferenc · Többet látni »

Kráľovský Chlmec

#ÁTIRÁNYÍTÁS Királyhelmec.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Kráľovský Chlmec · Többet látni »

Lackenbach

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lakompak.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lackenbach · Többet látni »

Léva

A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Léva · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lőcse · Többet látni »

Lőw Lipót

Lőw Lipót, születési nevén Júda Leib Löw (Černá Hora, 1811. május 22. – Szeged, 1875. október 13.) német-cseh születésű magyar rabbi, 1850-től haláláig Szeged főrabbija, tudós, a zsidóság egyenjogúsítási mozgalmának vezetője.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lőw Lipót · Többet látni »

Lendava

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendva.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lendava · Többet látni »

Liberalizmus

A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Liberalizmus · Többet látni »

Lipany

#ÁTIRÁNYÍTÁS Héthárs.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lipany · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és London · Többet látni »

Losonc

A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Losonc · Többet látni »

Lugos

Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Lugos · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (rövidítve: MAZSIKE) egy közhasznú magyarországi civil szervezet.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyar Zsidó Kulturális Egyesület · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Magyarország 1957–1989 között

Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »

Magyarország nemzetiségei

A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarország nemzetiségei · Többet látni »

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (röviden Mazsihisz) zsidó vallási szervezet.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége · Többet látni »

Magyarországi zsinagógák listája

Új zsinagóga monumentális épülete Ez a szócikk a történelmi Magyarország területén épült zsinagógákat tartalmazza megyék szerinti bontásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Magyarországi zsinagógák listája · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Makó · Többet látni »

Marcali

Marcali város Somogy vármegyében, a Marcali járás székhelye, népessége alapján Kaposvár és Siófok után a vármegye harmadik legnagyobb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Marcali · Többet látni »

Marghita

#ÁTIRÁNYÍTÁS Margitta.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Marghita · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Marosvásárhely · Többet látni »

Mattersdorf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagymarton.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mattersdorf · Többet látni »

Mád

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mád · Többet látni »

Máramarossziget

Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Máramarossziget · Többet látni »

Március 17.

Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Március 17. · Többet látni »

Március 19.

Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Március 19. · Többet látni »

Mátészalka

Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mátészalka · Többet látni »

Múlt és Jövő

A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó; az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Múlt és Jövő · Többet látni »

Mendel Jakab

Mendel Jakab a leghíresebb "zsidóprefektus" (praefectus omnium Judaeorum) volt, így gyakorlatilag a magyarországi zsidó közösség vezetője és a budai zsidó hitközség elnöke.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mendel Jakab · Többet látni »

Michalovce

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagymihály.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Michalovce · Többet látni »

Milton Friedman

Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Milton Friedman · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Miskolc · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mohács · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Munkaszolgálat

Munkaszolgálatosok emlékműve (Erdőkertes, 2019) A munkaszolgálat a második világháború idején Magyarországon kialakult és fennállt különleges katonai intézményrendszer volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Munkaszolgálat · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Munkács · Többet látni »

Murska Sobota

#ÁTIRÁNYÍTÁS Muraszombat.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Murska Sobota · Többet látni »

Nagyatád

Nagyatád város Somogy vármegyében, a Nagyatádi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagyatád · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagybánya · Többet látni »

Nagyecsed

Nagyecsed város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagyecsed · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagykanizsa · Többet látni »

Nagykálló

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagykálló · Többet látni »

Nagykároly

Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagykároly · Többet látni »

Nagyrőce

Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagyrőce · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nagyvárad · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Németek · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Németország · Többet látni »

Népi kezdeményezés

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi népszavazások.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Népi kezdeményezés · Többet látni »

Năsăud

#ÁTIRÁNYÍTÁS Naszód.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Năsăud · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzet · Többet látni »

Nemzetállam

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzetállam · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Nemzeti Polgári Párt

A Nemzeti Polgári Párt (avagy Magyar Polgári Párt, néhol Heinrich-párt) egy rövid életű nemzeti liberális párt volt Magyarországon az 1920-as évek elején-közepén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzeti Polgári Párt · Többet látni »

Nemzeti Szabadelvű Párt

A Nemzeti Szabadelvű Párt, majd 1935-től Polgári Szabadságpárt egy magyarországi polgári liberális párt volt a két világháború között.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzeti Szabadelvű Párt · Többet látni »

Nemzeti szocializmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetiszocializmus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzeti szocializmus · Többet látni »

Nemzetiség

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoport.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nemzetiség · Többet látni »

Nobel-békedíj

Oslóban A Nobel-békedíj átadása, 2010 A Nobel-békedíj vagy béke-Nobel-díj egyike a hat Nobel-díjnak, melyeket a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nobel-békedíj · Többet látni »

Nobel-díjasok országonként

Ez a Nobel-díjasok felsorolása országonként.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nobel-díjasok országonként · Többet látni »

Normandiai partraszállás

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Normandiai partraszállás · Többet látni »

Numerus clausus

magyarországi Numerus clausus A numerus clausus (magyarul: „zárt szám”, értsd: korlátozott, maximált keretszám).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Numerus clausus · Többet látni »

Nyírbátor

Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nyírbátor · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyírtass

Nyírtass község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nyírtass · Többet látni »

Nyilas terror

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nyilas terror · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Nyitra (település) · Többet látni »

Október 15.

Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Október 15. · Többet látni »

Olaszliszka

Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Olaszliszka · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Orosz Birodalom · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Országgyűlés · Többet látni »

Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (röviden: OR-ZSE) 1877-ben Budapesten alapított, a világ legrégibb, ma is alapításának helyén működő rabbiképző intézete.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Pacsa

Pacsa város Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pacsa · Többet látni »

Pauer Gyula

Pauer Gyula (Budapest, 1941. február 28. – Budapest, 2012. október 8.) szobrász, konceptuális és performansz művész, látványtervező, jelmeztervező, Kossuth-díjas képzőművész, a magyar neoavantgárd képzőművészek egyik kiemelkedő egyénisége, színész. Fia Henrik (1962-1998) színész és író.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pauer Gyula · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pápa (település) · Többet látni »

Pécel

Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pécel · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pécs · Többet látni »

Pesti hitközség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pesti Izraelita Hitközség.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pesti hitközség · Többet látni »

Polányi János

Polányi János Károly (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel-díjas magyar származású kanadai vegyész, kémikus, fizikus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Polányi János · Többet látni »

Poprád (település)

Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Poprád (település) · Többet látni »

Poruba pod Vihorlátom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Németvágás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Poruba pod Vihorlátom · Többet látni »

Pozsega

Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pozsega · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Pozsony · Többet látni »

Raoul Wallenberg

Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4. – feltételezések szerint 1947. július 17.) svéd diplomata.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Raoul Wallenberg · Többet látni »

Rassay Károly

Rassay Károly (Orsova, 1886. március 21. – Pécel, 1958. augusztus 2.) ügyvéd, liberális politikus, lapszerkesztő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rassay Károly · Többet látni »

Rákosszentmihály

Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rákosszentmihály · Többet látni »

Rózsahegy

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rózsahegy · Többet látni »

Rózsavölgyi Márk

Rózsavölgyi Márk, eredetileg Rosenthal Markusz (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) magyar zeneszerző, hegedűművész, a csárdás „atyja”, Rózsavölgyi Gyula édesapja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rózsavölgyi Márk · Többet látni »

Rechnitz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rohonc.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rechnitz · Többet látni »

Református egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Református egyház · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Reformkor · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rimaszombat

Rimaszombat város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rimaszombat · Többet látni »

Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Rozsnyó · Többet látni »

Ruszkova

Ruszkova, 1901–19-ben és 1940–44-ben Visóoroszi (jiddisül ריסקווה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ruszkova · Többet látni »

Ruszpolyána

jobbra jobbra jobbra jobbra jobbra Ruszpolyána, 1901 és 1919 között Havasmező, 1940 és 1944 között Ruszkirvával egyesítve Havaskő néven (korábban Ruspoiana, vagy Поляни, jiddisül פּאליען-ריסקווה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, az ukrán határ mellett.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ruszpolyána · Többet látni »

Sajószentpéter

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sajószentpéter · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Salgótarján · Többet látni »

Sándor Pál (politikus)

Sándor Lipót Pál (1898-ig Schlesinger Pál) (Hódmezővásárhely, 1860. április 17. – Budapest, 1936. február 6.) politikus, gazdasági szakember, a Nemzeti Tanács tagja, 1901-től a nép- majd tanácsköztársaság idejét kivéve 35 éven át folyamatosan ország- illetve nemzetgyűlési képviselő.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sándor Pál (politikus) · Többet látni »

Sárbogárd

Sárbogárd város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sárbogárd · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sárospatak · Többet látni »

Sárvár

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sárvár · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Săpânţa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szaplonca.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Săpânţa · Többet látni »

Siófok

Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Siófok · Többet látni »

Slavonski Brod

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bród.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Slavonski Brod · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sopron · Többet látni »

Stadtschlaining

#ÁTIRÁNYÍTÁS Városszalónak.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Stadtschlaining · Többet látni »

Stropkov

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztropkó.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Stropkov · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Svájc · Többet látni »

Szabad királyi város

A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szabad királyi város · Többet látni »

Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék

A Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék egy liberális választási szövetség volt az 1935-ös választásokon.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék · Többet látni »

Szamosújvár

Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szamosújvár · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szálasi Ferenc

Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.) hungarista politikus, katonatiszt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szálasi Ferenc · Többet látni »

Szászrégen

Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szászrégen · Többet látni »

Szécsény

Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szécsény · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szeged · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szekszárd · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szentgotthárd · Többet látni »

Szepesbéla

Szepesbéla város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szepesbéla · Többet látni »

Szepesváralja

Szepesváralja (szlovákul Spišské Podhradie, németül Kirchdrauf, lengyelül Spiskie Podgrodzie) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szepesváralja · Többet látni »

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szerencs · Többet látni »

Szilágysomlyó

Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szilágysomlyó · Többet látni »

Szirmai Ottó

Szirmai Ottó (Budapest, 1926. november 16. – Budapest. 1959. január 22.) a Magyar Rádió dramaturgja, az 1956-os forradalom résztvevője, a forradalmat követő megtorlás egyik áldozata.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szirmai Ottó · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sziszek · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szláv nyelvek · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szolnok · Többet látni »

Szombat (folyóirat)

A Szombat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szombat (folyóirat) · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Szombathely · Többet látni »

Sztálinizmus

Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sztálinizmus · Többet látni »

Sztójay Döme

Sztójay Döme (született Dimitrije Sztojakovics) (Versec, 1883. január 5. – Budapest, Lipótváros, 1946. augusztus 22.) szerb származású magyar politikus, diplomata és katona.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Sztójay Döme · Többet látni »

Tab

Tab Somogy vármegyei város, a Tabi járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tab · Többet látni »

Tamási

Tamási város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tamási · Többet látni »

Tapolca

Tapolca (németül: Toppoltz) város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tapolca · Többet látni »

Tarcal (település)

Tarcal község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tarcal (település) · Többet látni »

Tarpa

Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tarpa · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tata · Többet látni »

Tállya

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tállya · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Török hódoltság · Többet látni »

Teitelbaum Mózes (újhelyi rebbe)

(Újhelyi) Teitelbaum Mózes (Przemyśl, 1759. – Sátoraljaújhely, 1841. július 16.) sátoraljaújhelyi rabbi, az újhelyi rebbe.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Teitelbaum Mózes (újhelyi rebbe) · Többet látni »

Teleki téri zsinagóga

A Teleki téri zsinagóga (gyakran: Teleki téri csortkovi imaház) a Józsefvárosban, azaz Budapest VIII. kerületében, a Teleki téren található ortodox zsinagóga.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Teleki téri zsinagóga · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Temesvár · Többet látni »

Tiszaeszlári per

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaeszlári vérvád.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tiszaeszlári per · Többet látni »

Tiszafüred

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tiszafüred · Többet látni »

Tiszalök

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban található.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tiszalök · Többet látni »

Tiszavasvári

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tiszavasvári · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tokaj · Többet látni »

Tolcsva

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Tolcsva · Többet látni »

Trencsén

A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Trencsén · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Ungvár · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vallás · Többet látni »

Vasvár

A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vasvár · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vác · Többet látni »

Változó Világ

A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Változó Világ · Többet látni »

Vámbéry Ármin

Vámbéry Ármin dervisruhában 300px Vámbéry Ármin (ülő sor, jobbról a második), Zichy Jenő Ázsia-kutató és kísérői társaságában Vámbéry Ármin emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 24. szám alatt Kerepesi temető: 18/1-1-13. Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.), Hermann Vámbéry, Arminus Vámbéry.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vámbéry Ármin · Többet látni »

Vámosmikola

Vámosmikola község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vámosmikola · Többet látni »

Vámospércs

Vámospércs város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vámospércs · Többet látni »

Vázsonyi János

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vázsonyi János (egyértelműsítő lap).

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vázsonyi János · Többet látni »

Vázsonyi Vilmos

Vázsonyi Vilmos, születési nevén Weiszfeld Vilmos (Sümeg, 1868. március 22. – Baden bei Wien, 1926. május 29.) magyar ügyvéd, liberális-polgári demokrata politikus, miniszter.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vázsonyi Vilmos · Többet látni »

Vérvád

1475-ben az észak-itáliai Trent városában három zsidó családot azzal vádoltak, hogy meggyilkoltak egy Simon nevű keresztény fiút. A vérvád a szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és vérüket rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovásztalan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vérvád · Többet látni »

Veľký Meder

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagymegyer.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Veľký Meder · Többet látni »

Vegyes házasság

A vegyes házasság (latinul matrimonium mixtum) korábbi jogunkban a különböző felekezethez tartozó házasfelek között köthető vagy tilalmazott házasság volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vegyes házasság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Veszprém · Többet látni »

Vişeu de Sus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Felsővisó.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vişeu de Sus · Többet látni »

Vilok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tiszaújlak.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Vilok · Többet látni »

Weiss Manfréd

A „Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv gyár” látképe (1880) Báró csepeli Weiss Manfréd (Pest, 1857. április 11. – Budapest, Terézváros, 1922. december 25.) nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Weiss Manfréd · Többet látni »

Weiss Manfréd Acél- és Fémművek

A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek (a köznyelvben Csepel Művek) a 20. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt Csepelen, az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Weiss Manfréd Acél- és Fémművek · Többet látni »

Wigner Jenő

Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Wigner Jenő · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zalaszentgrót

Zalaszentgrót, belvárosi utcarészlet Zalaszentgrót Zala vármegye északkeleti részén, a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén, a Zalaszentgróti járás központja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zalaszentgrót · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zágráb · Többet látni »

Zólyom

Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zólyom · Többet látni »

Zelk Zoltán

Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zelk Zoltán · Többet látni »

Zilah

Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zilah · Többet látni »

Zsidó holokauszt Magyarországon

Ez a cikk a zsidó holokauszt magyarországi történetét tárgyalja.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zsidó holokauszt Magyarországon · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zsidók · Többet látni »

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zsinagóga · Többet látni »

Zsolna

Zsolna város Szlovákiában.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és Zsolna · Többet látni »

1251

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1251 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 15. század · Többet látni »

1623

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1623 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 17. század · Többet látni »

1769

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1769 · Többet látni »

1781

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1781 · Többet látni »

1787

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1787 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 18. század · Többet látni »

1830-as évek

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1830-as évek · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1849 · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1867 · Többet látni »

1882

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1882 · Többet látni »

1883

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1883 · Többet látni »

1891

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1891 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1895 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 19. század · Többet látni »

1920

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1920 · Többet látni »

1938

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1938 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1941 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1944 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1945 · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1956-os forradalom · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1961 · Többet látni »

1988

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1988 · Többet látni »

1992

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1992 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 1996 · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 20. század · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 2001 · Többet látni »

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 2002 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve.

Új!!: A zsidóság Magyarországon és 2005 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező