Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A termodinamika második főtétele

Index A termodinamika második főtétele

A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).

25 kapcsolatok: A termodinamika első főtétele, Örökmozgó, Belső energia, Carnot-ciklus, Energia, Entrópia, , Hőátadás, Hőerőgép, Hőmérséklet, Irreverzibilitás, Izolált rendszer, Max Planck, Mechanikai munka, Néda Árpád, Potenciális energia, Rudolf Clausius, Súrlódás, Statisztikus fizika, Termodinamikai körfolyamat, Termodinamikai munka, Víz, Világegyetem, Wilhelm Ostwald, William Thomson (matematikus).

A termodinamika első főtétele

A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat, de nem keletkezhet és nem veszhet el.

Új!!: A termodinamika második főtétele és A termodinamika első főtétele · Többet látni »

Örökmozgó

A Popular Science magazin 1920. októberi kiadása, címlapján egy örökmozgóval Híradás az örökmozgó feltalálásáról (Hasznos Mulatságok 1839. dec. 18.) Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől, és a belső energiája is állandó szinten marad.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Örökmozgó · Többet látni »

Belső energia

A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Belső energia · Többet látni »

Carnot-ciklus

A Carnot-ciklus (vagy Carnot-körfolyamat) egy speciális termodinamikai körfolyamat, melyet az elméleti (idealizált) Carnot-hőerőgép hajt végre.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Carnot-ciklus · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Energia · Többet látni »

Entrópia

Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Entrópia · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Hő · Többet látni »

Hőátadás

A hőátadás, hőközlés, hőátvitel vagy hőcsere az a fizikai folyamat, melynek során egy fizikai rendszer energiát ('''hőt''') ad át a másiknak.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Hőátadás · Többet látni »

Hőerőgép

Kalorikus gép (gőzgép),1861, Vasárnapi Ujság A hőerőgép olyan valóságos vagy elméleti erőgép, amely hőenergiát mechanikai munkává alakít át.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Hőerőgép · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Hőmérséklet · Többet látni »

Irreverzibilitás

Irreverezibilisnek azokat a folyamatokat nevezik a termodinamikában, amik csak az egyik irányban mehetnek végbe.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Irreverzibilitás · Többet látni »

Izolált rendszer

Az izolált rendszer a fizikában egy olyan feltételezett rendszer, ami teljesen el van szigetelve a környezetétől, ezért vizsgálatakor a külső tényezők elhanyagolhatóak.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Izolált rendszer · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Max Planck · Többet látni »

Mechanikai munka

A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Mechanikai munka · Többet látni »

Néda Árpád

Néda Árpád (Brassó, 1937. október 6. –) erdélyi magyar fizikus, fizikai szakíró.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Néda Árpád · Többet látni »

Potenciális energia

Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Potenciális energia · Többet látni »

Rudolf Clausius

Rudolf Julius Emanuel Clausius (született Rudolf Gottlieb) (Köslin, 1822. január 2. – Bonn, 1888. augusztus 24.) német fizikus és matematikus, a termodinamika tudományának egyik fő megalapozója.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Rudolf Clausius · Többet látni »

Súrlódás

A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Súrlódás · Többet látni »

Statisztikus fizika

A statisztikus fizika vagy statisztikai fizika a sok részecskéből álló rendszereket tanulmányozó ága a fizikának.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Statisztikus fizika · Többet látni »

Termodinamikai körfolyamat

A termodinamikai ciklus vagy termodinamikai körfolyamat egy sor termodinamikai állapotváltozás, melyek során a rendszer visszatér kezdeti állapotába.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Termodinamikai körfolyamat · Többet látni »

Termodinamikai munka

A termodinamika I. főtételében szereplő munka fogalma alatt különböző fizika jellegű munkákat értünk, mint például az elektromos munka, a felületnöveléssel, az elegyítéssel járó munka stb.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Termodinamikai munka · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Víz · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Világegyetem · Többet látni »

Wilhelm Ostwald

Wilhelm Friedrich Ostwald (Riga, 1853. szeptember 2. – Lipcse, 1932. április 4.) balti német kémikus, a fizikai kémia úttörője.

Új!!: A termodinamika második főtétele és Wilhelm Ostwald · Többet látni »

William Thomson (matematikus)

Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson) (Belfast, 1824. június 26. – Netherhall, Skócia, 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.

Új!!: A termodinamika második főtétele és William Thomson (matematikus) · Többet látni »

Átirányítja itt:

A termodinamika II. főtétele, Termodinamika II. főtétele.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »