Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A miskolci színjátszás története

Index A miskolci színjátszás története

A Miskolci Nemzeti Színház épülete Miskolc színházi élete 1800-ban kezdődött, amikor Kolozsvárról idejött Wesselényi Miklós színtársulata.

192 kapcsolatok: A dzsungel könyve (musical), A muzsika hangja (musical), A padlás, Agárdy Gábor, Anton Pavlovics Csehov, Arad (Románia), Újházi Ede, Avas szálloda, Bartók László (színművész), Bárczy Kató, Básti Lajos, Benke József (színművész), Beregi Oszkár, Bertolt Brecht, Bessenyei Ferenc (színművész), Bilicsi Tivadar, Blaskó Péter, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Bregyán Péter, Budai Színkör, Budapesti Operettszínház, Csárdáskirálynő, Cseresznyéskert, Csiky Gergely Színház (Kaposvár), Csiszár Imre (rendező), Csokonai Vitéz Mihály, Darvas Iván, Dégi István, Déryné Széppataki Róza, Derecskei Zsolt, Diósgyőr, Diósgyőr-Vasgyár, Diósgyőri vár, Eger, Egressy Gábor (színművész), Egy Maszk drámaműhely, Erdély, Európa, Fandl Ferenc, Földes László (Hobo), Földessy Géza, Fedák Sári, Fehér Tibor (színművész, 1921–1984), Franciaország, Frank Wedekind, Friedrich Schiller, Gáspár Tibor (színművész), Géczy Dorottya, Góth Sándor, Göncz Árpád, ..., Görgei Artúr, Gobbi Hilda, Gyurkó László (író), Hair (musical), Hamlet, dán királyfi, Hegyi Árpád Jutocsa, Henrik Ibsen, Hernádi Gyula, Huzella Péter, I. Ferenc József magyar király, Igó Éva, II. József magyar király, István nádor, Jancsó Adrienne, Jancsó Miklós (filmrendező), Jászai Mari-díj, Jókai Mór, József Attila-díj, Kacsóh Pongrác, Karmelita kolostor, Karmester, Katona József (író), Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical), Kölcsey Ferenc, Költészet, Kertész Ákos, Kertész Ella, Kisfaludy Károly (költő), Kiss Manyi, Kolozsvár, Komlós Juci, Koncz Gábor, Kondor Béla, Kossuth Lajos, Kossuth-díj, Kosztolányi Dezső, Kuna Károly, Laborfalvi Róza, Ladányi Ferenc, Ladányi Mihály, Latabár Árpád (színművész, 1878–1951), Latabár Árpád (színművész, 1903–1961), Latabár Árpád (színművész, 1963), Latabár család, Latabár Endre (színművész, 1811–1873), Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970), Latabár Kálmán Árpád, Latinovits Zoltán, László Zsolt (színművész), Líra (műnem), Lear király, Lendvay Márton (színművész, 1807–1858), Luigi Pirandello, Madách Imre (író), Magyar Állami Operaház, Magyarország, Magyarország himnusza, Major Tamás, Makranczi Zalán, Máthé Erzsi, Móricz Zsigmond, Müller Péter Sziámi, Mezey Mária, Mihályi Győző, Miskolc, Miskolci Egyetem, Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Molière, Molnár Anna (színművész), Molnár Zsuzsa (színművész), Musical, Nagy Attila (színművész), Német nyelv, Németh Mária (operaénekes), Neményi Lili, Nemzeti dal, Opera (színmű), Orosz György (rendező), Othello (színmű), Palágyi Lajos (színművész), Pataki András (rendező), Paulay Ede, Párizs, Pécsi Sándor (színművész), Per Olov Enquist, Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Polgár Géza, Próza, Prielle Kornélia, Rajz János, Rákosi Szidi, Rómeó és Júlia (színmű), Ruttkai Éva, Sándor Erzsi (operaénekes), Sławomir Mrożek, Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936), Sebestyén Mihály (színművész), Seres Ildikó, Siménfalvy Lajos, Sulyok Mária, Szabó Sándor (színművész), Széchenyi István, Szép Ernő, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Színházi rendezés, Színháztörténeti és Színészmúzeum, Szőke István (rendező), Szegedi Dezső, Szemere Bertalan, Szendrő József, Szentgyörgyi István (színművész), Szentivánéji álom, Szentiványi Béla, Szigligeti Ede, Szigligeti Színház (Szolnok), Szikora János, Szirtes Gábor, Tamási Áron, Tanácsköztársaság, Tard, Tímár Éva, Török Mária (színművész), Telepi György, Temesvár, Tenor, Tibolddaróc, Ujlaki Dénes, Ungvár, Varga Gyula (színművész), Vass Tibor (költő), Vay Ábrahám, Vay Béla, Vörösmarty Mihály, Wándza Mihály, Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809), William Shakespeare, Xántus János (etnológus), Zilahy Lajos, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1956-os forradalom. Bővíteni index (142 több) »

A dzsungel könyve (musical)

A dzsungel könyve magyar musical, amely Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült.

Új!!: A miskolci színjátszás története és A dzsungel könyve (musical) · Többet látni »

A muzsika hangja (musical)

A muzsika hangja amerikai musical, amelynek zenéjét Richard Rodgers szerezte, szövegét Oscar Hammerstein írta.

Új!!: A miskolci színjátszás története és A muzsika hangja (musical) · Többet látni »

A padlás

A padlás Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje.

Új!!: A miskolci színjátszás története és A padlás · Többet látni »

Agárdy Gábor

Agárdy Gábor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (R. Törley Mária alkotása) Agárdy Gábor emléktáblája egykori lakhelyén, a Budapest VI., Király u. 82. sz. alatt Agárdy Gábor (született Arklián, Gabriel Arkaliján) (Szeged, 1922. augusztus 2. – Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Agárdy Gábor · Többet látni »

Anton Pavlovics Csehov

Anton Pavlovics Csehov (Taganrog, 1860. január 29. – Badenweiler, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró, orvos.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Anton Pavlovics Csehov · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Arad (Románia) · Többet látni »

Újházi Ede

Újházy Ede (Debrecen, 1841. január 28. – Budapest, 1915. november 5.) magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Újházi Ede · Többet látni »

Avas szálloda

Az Avas szálloda (korábban Korona Szálló, Kossuth Szálló) Miskolc régi szállodája a Széchenyi utca 1.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Avas szálloda · Többet látni »

Bartók László (színművész)

Bartók László (Várpalota, 1955. január 30. –) Radnóti-díjas magyar előadóművész, színész, televíziós szerkesztő, műsorvezető, művészi-beszéd oktató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bartók László (színművész) · Többet látni »

Bárczy Kató

Bárczy Kató, névváltozat: Radó Kató, beceneve: Tinti (Abbázia, 1922. január 24. – Budapest, 1989. június 20.) magyar színésznő, Szabó Sándor színész felesége.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bárczy Kató · Többet látni »

Básti Lajos

Básti Lajos síremléke a Farkasréti temetőben. Básti Lajos, született: Berger, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942) (Keszthely, 1911. november 17. – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Básti Lajos · Többet látni »

Benke József (színművész)

Sírja a mindszenti temetőben Laborfalvi Benke József (Kálnok, 1781. július 18. – Diósgyőr, 1855. augusztus 15.) színész, színházigazgató, drámafordító.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Benke József (színművész) · Többet látni »

Beregi Oszkár

Beregi Oszkár (született: Berger Oszkár, Budapest, 1876. január 24. – Hollywood, Kalifornia, 1965. október 18.) magyar színész, rendező, ifj. Beregi Oszkár (1918–1976) magyar-amerikai színész édesapja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Beregi Oszkár · Többet látni »

Bertolt Brecht

Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10. – Berlin, 1956. augusztus 14.) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bertolt Brecht · Többet látni »

Bessenyei Ferenc (színművész)

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bessenyei Ferenc (színművész) · Többet látni »

Bilicsi Tivadar

Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Bilicsi Tivadar, született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest, 1901. szeptember 6. – Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bilicsi Tivadar · Többet látni »

Blaskó Péter

Blaskó Péter (Budapest, 1948. június 13. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Blaskó Péter · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltára.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár · Többet látni »

Bregyán Péter

Bregyán Péter (Kiskunfélegyháza, 1954. május 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Bregyán Péter · Többet látni »

Budai Színkör

A Budai Színkör Budán, a Krisztinavárosban álló faépület volt, a Horváth-kert északi részén.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Budai Színkör · Többet látni »

Budapesti Operettszínház

A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Budapesti Operettszínház · Többet látni »

Csárdáskirálynő

A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, háromfelvonásos mű.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Csárdáskirálynő · Többet látni »

Cseresznyéskert

A Cseresznyéskert, illetve szó szerint MeggyeskertSpiró György fordítása, Magvető, Budapest, 2020, (orosz nyelven: Вишнёвый сад) Anton Pavlovics Csehov komédiája négy felvonásban, az író egyik legismertebb és sorrendben utolsó színműve (1904). Először Tóth Árpád fordította magyarra. Önálló kötetben először 1950-ben jelent meg a Csehov drámai művei című kötetben a Franklin-társulatnál. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz eredetiben meggyre utalnak (ezt pl. a lekvárfőzésre való hivatkozásból lehet tudni), de az első magyar fordítás a német változat alapján készült (akkoriban kevesen tudtak oroszul), ahol a kettő egybeesik, és a jó hangzás miatt is maradtak a cseresznyénél (Kosztolányi javaslatára). Egyes színházak, társulatok (pl. Örkény Színház, MU Színház, Kecskeméti Katona József Színház) már Meggyeskert néven játsszák ezt a darabot, Spiró György is e címmel publikálta fordítását, esetleg más módon kerülik az eredeti címet (pl. Orosz lekvár, ill. a cirill betűs cím használata).

Új!!: A miskolci színjátszás története és Cseresznyéskert · Többet látni »

Csiky Gergely Színház (Kaposvár)

A Kaposváron található Csiky Gergely Színház (egykori nevén: Nemzeti Színház) a város egyik jelképe, az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Csiky Gergely Színház (Kaposvár) · Többet látni »

Csiszár Imre (rendező)

Csiszár Imre (Budapest, 1950. november 7. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Csiszár Imre (rendező) · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Darvas Iván

Darvas Iván (született: Darvas Szilárd, Beje, 1925. június 14. – Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Darvas Iván · Többet látni »

Dégi István

Dégi István (Makó, 1935. augusztus 21. – Budapest, 1992. november 8.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, mélylélektani szerepeiben nyújtott alakításairól híres.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Dégi István · Többet látni »

Déryné Széppataki Róza

Déry Istvánné Széppataki Róza (született Schekenbach, később Schenbach Rozália) (Jászberény, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője, Széppataki Johanna nővére.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Déryné Széppataki Róza · Többet látni »

Derecskei Zsolt

Derecskei Zsolt (Budapest, 1951. december 7.) magyar operaénekes (tenor).

Új!!: A miskolci színjátszás története és Derecskei Zsolt · Többet látni »

Diósgyőr

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Diósgyőr · Többet látni »

Diósgyőr-Vasgyár

Diósgyőr-Vasgyár vagy a diósgyőr-vasgyári kolónia, a helyiek szóhasználatában Vasgyár, Miskolc egyik városrésze.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Diósgyőr-Vasgyár · Többet látni »

Diósgyőri vár

A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Diósgyőri vár · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Eger · Többet látni »

Egressy Gábor (színművész)

Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Egressy Gábor (színművész) · Többet látni »

Egy Maszk drámaműhely

A Miskolci Egyetem főépületének főbejárata Az EGY MASZK drámaműhely (Egyetemisták Miskolci Amatőr Színjátszó Köre) 1997-ben indult el, és hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a Miskolci Egyetem, majd Miskolc város kulturális életének.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Egy Maszk drámaműhely · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Erdély · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Európa · Többet látni »

Fandl Ferenc

Fandl Ferenc (Esztergom, 1973. április 25. –) magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Fandl Ferenc · Többet látni »

Földes László (Hobo)

Földes László, művésznevén Hobo (Újpest, 1945. február 13. –) Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész és a Hobo Blues Band alapítója és énekese.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Földes László (Hobo) · Többet látni »

Földessy Géza

Földessy Géza (Szombathely, 1905. április 21. – München, 2001. március 9.),, magyar színész, színházi rendező és színigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Földessy Géza · Többet látni »

Fedák Sári

Fedák Sári a János vitézben Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. szeptember 27. – Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő, primadonna.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Fedák Sári · Többet látni »

Fehér Tibor (színművész, 1921–1984)

Fehér Tibor (Nagyvárad, 1921. március 24. – Miskolc, 1984. augusztus 30.) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Fehér Tibor (színművész, 1921–1984) · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Franciaország · Többet látni »

Frank Wedekind

Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24. – München, 1918. március 9.) német drámaíró.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Frank Wedekind · Többet látni »

Friedrich Schiller

Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.) német költő, drámaíró, filozófus és történész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Friedrich Schiller · Többet látni »

Gáspár Tibor (színművész)

Gáspár Tibor (Szentes, 1957. szeptember 2. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Gáspár Tibor (színművész) · Többet látni »

Géczy Dorottya

Géczy Dorottya (Budapest, 1931. május 21. – 2023. április 3.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Géczy Dorottya · Többet látni »

Góth Sándor

Góth Sándor, született Gutfreund (Pest, 1869. október 19. – Budapest, 1946. szeptember 7.) magyar színész, rendező és műfordító, egyetemi tanár, színházigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Góth Sándor · Többet látni »

Göncz Árpád

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Göncz Árpád · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Görgei Artúr · Többet látni »

Gobbi Hilda

Gobbi Hilda Emília Gizella (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Gobbi Hilda · Többet látni »

Gyurkó László (író)

Gyurkó László (Budapest, 1930. április 22. – Budapest, 2007. augusztus 25.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő, színigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Gyurkó László (író) · Többet látni »

Hair (musical)

A Hair egy 1967-ben bemutatott rockmusical, szövegkönyvét és dalszövegeit Gerome Ragni és James Rado írta, a zenéjét Galt MacDermot szerezte.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Hair (musical) · Többet látni »

Hamlet, dán királyfi

Edwin Booth amerikai színész Hamlet szerepében, 1870 körül A Hamlet, dán királyfi William Shakespeare egyik legismertebb tragédiája.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Hamlet, dán királyfi · Többet látni »

Hegyi Árpád Jutocsa

Hegyi Árpád Jutocsa (Budapest, 1955. január 8. –) magyar rendező, színházigazgató, egyetemi tanár.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Hegyi Árpád Jutocsa · Többet látni »

Henrik Ibsen

Henrik Johan Ibsen (Skien, 1828. március 20. – Kristiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Henrik Ibsen · Többet látni »

Hernádi Gyula

Hernádi Gyula és lánya, Krisztina 2003-ban Jancsó Miklós Hernádi Gyula sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31a-3-9. Hernádi Gyula (Oroszvár, 1926. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 21.) József Attila-díjas (1976) és Kossuth-díjas (1999) magyar író, forgatókönyvíró.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Hernádi Gyula · Többet látni »

Huzella Péter

Huzella Péter (Budapest, 1949. szeptember 27. –) Kossuth-díjas (2000) zeneszerző, gitáros-énekes, a Kaláka, majd a Neil Young Sétány (NYS) formáció tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Huzella Péter · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: A miskolci színjátszás története és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Igó Éva

Igó Éva (Budapest, 1956. május 4. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Igó Éva · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: A miskolci színjátszás története és II. József magyar király · Többet látni »

István nádor

Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.

Új!!: A miskolci színjátszás története és István nádor · Többet látni »

Jancsó Adrienne

Jancsó Adrienne (Marosújvár, 1921. március 25. – Budapest, 2006. január 23.) Kossuth-díjas magyar színésznő, előadóművész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Jancsó Adrienne · Többet látni »

Jancsó Miklós (filmrendező)

Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Jancsó Miklós (filmrendező) · Többet látni »

Jászai Mari-díj

A Jászai Mari-díj a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1953-ban alapított díj, a legmagasabb magyar állami színművészeti elismerés.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Jászai Mari-díj · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila-díj

József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.

Új!!: A miskolci színjátszás története és József Attila-díj · Többet látni »

Kacsóh Pongrác

Dr.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kacsóh Pongrác · Többet látni »

Karmelita kolostor

A Miniszterelnökségnek helyet adó – egykori Karmelita kolostor, Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyedben található épület.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Karmelita kolostor · Többet látni »

Karmester

Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Karmester · Többet látni »

Katona József (író)

Dóm téren Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Katona József (író) · Többet látni »

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical)

A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (röviden: Képzelt riport vagy Popfesztivál) Déry Tibor azonos című kisregényének 1973-as magyar musicalváltozata.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical) · Többet látni »

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kölcsey Ferenc · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Költészet · Többet látni »

Kertész Ákos

Kertész Ákos 1991-ben. Fotó: Kertész Dániel Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. – Montréal, 2022. december 7.) Kossuth-díjas magyar író, filmdramaturg.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kertész Ákos · Többet látni »

Kertész Ella

Góth Sándorné Kertész Ella, születési nevén: Kohn Ella, névváltozatok: B. Kertész Ella, G. Kertész Ella (Budapest, 1879. február 12. – Budapest, Erzsébetváros, 1936. június 24.) magyar színésznő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kertész Ella · Többet látni »

Kisfaludy Károly (költő)

Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kisfaludy Károly (költő) · Többet látni »

Kiss Manyi

Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kiss Manyi · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kolozsvár · Többet látni »

Komlós Juci

Komlós Juci (Szabadka, 1919. február 10. – Budapest, 2011. április 5.http://www.fn.hu/kultura/20110406/elhunyt_komlos_juci/) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Jászai Mari-díjas vajdasági származású magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Komlós Juci · Többet látni »

Koncz Gábor

Koncz Gábor (Mezőkeresztes, 1938. július 8. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának, a Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Koncz Gábor · Többet látni »

Kondor Béla

Kondor Béla (Pestszentlőrinc, 1931. február 17. – Budapest, 1972. december 12.) kétszeres Munkácsy-díjas, posztumusz Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, költő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kondor Béla · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kossuth-díj · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Kuna Károly

Kuna Károly (Budapest, 1957. július 23. –) Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Kuna Károly · Többet látni »

Laborfalvi Róza

Gerenday-cég kivitelezése Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.) magyar színésznő, Jókai Mór felesége.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Laborfalvi Róza · Többet látni »

Ladányi Ferenc

Ladányi Ferenc (született Ludeser) (Debrecen, 1909. december 3. – Budapest, 1965. március 10.) Kossuth-díjas magyar színész, színigazgató, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Ladányi Ferenc · Többet látni »

Ladányi Mihály

Ladányi Mihály (Dévaványa, 1934. február 12. – Csemő, 1986. szeptember 20.) kétszeres József Attila-díjas magyar költő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Ladányi Mihály · Többet látni »

Latabár Árpád (színművész, 1878–1951)

Páger Antal (1938-ban készült fénykép) Id.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Árpád (színművész, 1878–1951) · Többet látni »

Latabár Árpád (színművész, 1903–1961)

Latabár Árpád sírja a Farkasréti Temetőben Ifj.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Árpád (színművész, 1903–1961) · Többet látni »

Latabár Árpád (színművész, 1963)

Latabár Árpád névvariáns: ifj.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Árpád (színművész, 1963) · Többet látni »

Latabár család

Kálmánnal az 1860-as évek végén A Latabár család a magyar színjátszás egyik leghíresebb színészdinasztiája.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár család · Többet látni »

Latabár Endre (színművész, 1811–1873)

Latabár Endre (Anyakönyvezve: Latabár András; Kiskunhalas, 1811. november 16. – Miskolc, 1873. július 10.) színész, rendező, színigazgató, műfordító.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Endre (színművész, 1811–1873) · Többet látni »

Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)

Fővárosi Operettszínház. Latabár Kálmán ''(Matolcsy Miklós)'' és Szokolay Olly ''(Otty Ottilia)'', 1932 Pécsi Sándor színművészek az ''Egyiptomi történet'' című film forgatása alatt (1962) '''Latabár Kálmán''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Dózsa György út 17. alatt A Latabár család sírja. Farkasréti temető: 31/1-1-9/10. Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 10.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970) · Többet látni »

Latabár Kálmán Árpád

Latabár Kálmán Árpád, néha Latabár Kálmán, id., (Szabadka, 1855. február 16. – Budapest, 1924. augusztus 6.) színész, rendező, a Színészakadémia titkára (1898–1924), a Latabár színészdinasztia tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latabár Kálmán Árpád · Többet látni »

Latinovits Zoltán

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Latinovits Zoltán · Többet látni »

László Zsolt (színművész)

László Zsolt (Miskolc, 1965. október 31. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és László Zsolt (színművész) · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Új!!: A miskolci színjátszás története és Líra (műnem) · Többet látni »

Lear király

A Lear király William Shakespeare egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, ahogy a három lánya hízelgésére számítva lemond a javukra a koronáról és szétosztja közöttük az országot.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Lear király · Többet látni »

Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)

Id. Lendvay Márton szülőháza ifj. Lendvay Márton Dunaiszky László egész alakos Lendvay-szobra a lebontott Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületénél. Ma a Várban, az Országház utcában áll Gerenday-cég kivitelezésében Idősebb Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. november 11. – Pest, 1858. január 29.) magyar színész, énekes, rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Lendvay Márton (színművész, 1807–1858) · Többet látni »

Luigi Pirandello

Luigi Pirandello (Caos, 1867. június 28. – Róma, 1936. december 10.) Nobel-díjas olasz drámaíró és novellista.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Luigi Pirandello · Többet látni »

Madách Imre (író)

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Madách Imre (író) · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Magyarország · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Magyarország himnusza · Többet látni »

Major Tamás

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Major Tamás · Többet látni »

Makranczi Zalán

Makranczi Zalán (Miskolc, 1979. július 20. –) magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Makranczi Zalán · Többet látni »

Máthé Erzsi

Máthé Erzsi (Mertz Erzsi; Budafok, 1927. május 16. – Budapest, 2023. május 8.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Máthé Erzsi · Többet látni »

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Móricz Zsigmond · Többet látni »

Müller Péter Sziámi

Müller Péter Iván – „Sziámi” – (születési neve: Kovalcze Végh Péter Iván) (Budapest, 1951. december 12. –) magyar költő, dalszerző, énekes, filmrendező, kulturális szakember.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Müller Péter Sziámi · Többet látni »

Mezey Mária

Mezey Mária (Kecskemét, 1909. október 16. – Budakeszi, 1983. április 20.) magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Mezey Mária · Többet látni »

Mihályi Győző

Mihályi Győző (Tiszanána, 1954. augusztus 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Mihályi Győző · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Miskolc · Többet látni »

Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Miskolci Egyetem · Többet látni »

Miskolci Nemzeti Színház

A Miskolci Nemzeti Színház Miskolc belvárosában található a Széchenyi, illetve a Déryné utcában.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Miskolci Nemzeti Színház · Többet látni »

Miskolci Nemzetközi Operafesztivál

Traviatája'' volt a 2013-as fesztiválon az Ezrek operája. Violetta ‒ Keszei Borbála, Alfred ‒ László Boldizsár A Bartók Plusz Operafesztivált (2012-ig Bartók + … Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven) 2001 és 2019 között rendezték meg.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Miskolci Nemzetközi Operafesztivál · Többet látni »

Molière

Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Molière · Többet látni »

Molnár Anna (színművész)

Molnár Anna (Miskolc, 1950. január 3. –) magyar színésznő, magánénekes.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Molnár Anna (színművész) · Többet látni »

Molnár Zsuzsa (színművész)

Molnár Zsuzsa (Szolnok, 1953. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Molnár Zsuzsa (színművész) · Többet látni »

Musical

A ''Starlight Express'' musical egy részlete A musical a zenés szórakoztató színház amerikai műfaja, a New York-i Broadway színházainak jellegzetes terméke.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Musical · Többet látni »

Nagy Attila (színművész)

Nagy Attila (Pácin, 1933. február 12. – Kecskemét, 1992. május 13.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Nagy Attila (színművész) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Német nyelv · Többet látni »

Németh Mária (operaénekes)

Németh Mária (Körmend, 1897. március 13. – Bécs, 1967. december 28.) magyar operaénekes (szoprán), elsősorban olasz repertoárral.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Németh Mária (operaénekes) · Többet látni »

Neményi Lili

VII. kerület Károly körút 13-15. szám alatt Neményi Lili (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.) magyar opera-énekesnő (szoprán), színésznő, érdemes és kiváló művész, Horváth Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató felesége, Szabó Ernő (1900–1966) színművész féltestvére.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Neményi Lili · Többet látni »

Nemzeti dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Nemzeti dal · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Opera (színmű) · Többet látni »

Orosz György (rendező)

Orosz György (Zalaegerszeg, 1927. február 17. –) Jászai Mari-díj-as magyar rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Orosz György (rendező) · Többet látni »

Othello (színmű)

Othello és Desdemona, Josiah Baydell XVIII. századi grafikáján Az Othello William Shakespeare 1603 körül íródott drámája a pusztító féltékenységről, amelyet gonoszok önös érdekeik szolgálatába állítanak.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Othello (színmű) · Többet látni »

Palágyi Lajos (színművész)

Palágyi Lajos, Penyáska Alajos (Baán, 1876. március 9. – Budapest, 1932. január 4.) magyar színész, színházigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Palágyi Lajos (színművész) · Többet látni »

Pataki András (rendező)

Pataki András (Sümeg, 1971. június 7. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező, dramaturg, kulturális menedzser, díszlet- és jelmeztervező, színigazgató, a Kulturális és Innovációs Minisztérium volt helyettes államtitkára.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Pataki András (rendező) · Többet látni »

Paulay Ede

Lőcsefalvai Paulay Ede (Tokaj, 1836. március 12. – Budapest, 1894. március 12.) színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Paulay Ede · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Párizs · Többet látni »

Pécsi Sándor (színművész)

Pécsi Sándor (született Péchy) (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Pécsi Sándor (színművész) · Többet látni »

Per Olov Enquist

Enquist 2012 Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23. – Vaxholm, 2020. április 25.) az egyik legismertebb svéd író.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Per Olov Enquist · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Petőfi Sándor · Többet látni »

Polgár Géza

Polgár Géza (Maroshévíz, 1931. február 23. – Miskolc, 1987. március 17.) Jászai Mari-díjas magyar színművész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Polgár Géza · Többet látni »

Próza

A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Próza · Többet látni »

Prielle Kornélia

Pollák Zsigmond metszete Prielle Kornélia, született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1. – Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Prielle Kornélia · Többet látni »

Rajz János

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-21. Emléktáblája Budapesten (Bp., V., Galamb utca 3.) Rajz János, Reisz János Arnold (Budapest, Józsefváros, 1907. február 13. – Budapest, 1981. július 20.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Rajz János · Többet látni »

Rákosi Szidi

Kerepesi úti temető 48/2-1-35. 2010-ben új síremlék került a helyére.http://dka.oszk.hu/019600/019614/kerepesi_rakosi_sz_nagykep.jpg Sírjának 2010 utáni képe. Digitális Képarchívum (DKA) Rákosi Szidi, született Kremsner Szidónia (Ötvös, 1852. május 28. – Budapest, 1935. október 20.) színésznő, színészpedagógus.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Rákosi Szidi · Többet látni »

Rómeó és Júlia (színmű)

A Rómeó és JúliaKosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordításában Romeo és Júlia alakban szerepelt.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Rómeó és Júlia (színmű) · Többet látni »

Ruttkai Éva

Ruttkai Éva (egyes forrásokban Ruttkay, született Russ) (Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Ruttkai Éva · Többet látni »

Sándor Erzsi (operaénekes)

Sándor Erzsi 1910-ben Lókodi Sándor Erzsi (Kolozsvár, 1883. augusztus 20. – Budapest, 1962. március 21.) magyar opera-énekesnő (szoprán), az első magyar császári és királyi kamaraénekesnő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Sándor Erzsi (operaénekes) · Többet látni »

Sławomir Mrożek

Sławomir Piotr Paweł Mrożek, (Borzęcin, 1930. június 29. – Nizza, 2013. augusztus 15.) lengyel drámaíró, író.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Sławomir Mrożek · Többet látni »

Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936)

Sebestyén Géza, Stern Jakab (Kurd, 1878. február 11. – Budapest, 1936. április 2.) színész, színigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Sebestyén Géza (színművész, 1878–1936) · Többet látni »

Sebestyén Mihály (színművész)

Sebestyén Mihály, született Stern Miksa (Budapest, 1893. március 2. – Budapest, 1977. november 2.) színész, színházigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Sebestyén Mihály (színművész) · Többet látni »

Seres Ildikó

Seres Ildikó (Székesfehérvár, 1962. április 26. –) Jászai Mari-díjas színésznő, operettprimadonna, rendező, ének- és drámapedagógus.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Seres Ildikó · Többet látni »

Siménfalvy Lajos

Felsőrákosi és homoródalmási Siménfalvy Lajos (Matty, 1927. augusztus 12. – Budapest, 2005. május 15.) Aase-díjas magyar színművész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Siménfalvy Lajos · Többet látni »

Sulyok Mária

Sulyok Mária (Királyhida, 1908. november 5. – Budapest, 1987. október 20.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Sulyok Mária · Többet látni »

Szabó Sándor (színművész)

Szörényi Évával első filmszerepében, a ''Pusztai királykisasszony'' című 1939-es filmben (a fénykép 1938-ban készült) '''Szabó Sándor''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Régi posta utca 5. szám alatt Sírja a Farkasréti temetőben (28-1-195/196) Szabó Sándor (Budapest, 1915. április 25. – Budapest, 1997. november 12.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szabó Sándor (színművész) · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Új!!: A miskolci színjátszás története és Széchenyi István · Többet látni »

Szép Ernő

'''Szép Ernő''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. szám alatt Szép Ernő (Schön Ezékiel) (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szép Ernő · Többet látni »

Színház- és Filmművészeti Egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (röviden: SZFE, ritkábban Színmű vagy Színiakadémia) budapesti felsőoktatási intézmény, amely a színház, a film és a televízió számára képez előadóművészeket.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Színház- és Filmművészeti Egyetem · Többet látni »

Színházi rendezés

Bodrogi Gyulával (Urbán Tamás felvétele) A színházi rendezés a színházi előadást előkészítő tudatos művészi munkafolyamat, mely a bemutatásra szánt színdarab kiválasztásával veszi kezdetét, és az adott előadás létrejöttének pillanatáig tart.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Színházi rendezés · Többet látni »

Színháztörténeti és Színészmúzeum

A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum 1996-ban jött létre a Miskolci Nemzeti Színház épületének szomszédságában, a Déryné utca 3. szám alatt, ami az első, ám leégett miskolci kőszínház alapjain épült.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Színháztörténeti és Színészmúzeum · Többet látni »

Szőke István (rendező)

Szőke István Jászai Mari-díjas (1989) magyar színész és rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szőke István (rendező) · Többet látni »

Szegedi Dezső

Szegedi Dezső (Miskolc, 1953. január 7. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szegedi Dezső · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szendrő József

'''Szendrő József''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Bajza utca 1-9. szám alatt Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/2-1-87. Szendrő József (Budapest, Ferencváros, 1914. augusztus 18. – Budapest, 1971. október 22.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, műfordító, színházigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szendrő József · Többet látni »

Szentgyörgyi István (színművész)

Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. február 20. – Kolozsvár, 1931. október 19.) színész, rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szentgyörgyi István (színművész) · Többet látni »

Szentivánéji álom

John Anster Fitzgerald: ''Titánia és Zuboly'' Joseph Noel Paton: ''Titánia és Oberon kibékül''. 1847 A Szentivánéji álom című ötfelvonásos vígjátékot 1595-ben írta William Shakespeare.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szentivánéji álom · Többet látni »

Szentiványi Béla

Szentiványi Béla első feleségének Salgó Ilona színésznőnek a portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) Szentiványi Béla, született Czéder Béla György (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1959. október 7.) színész, színházi rendező, színigazgató.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szentiványi Béla · Többet látni »

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szigligeti Ede · Többet látni »

Szigligeti Színház (Szolnok)

A Szigligeti Színház színház és színtársulat Szolnokon.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szigligeti Színház (Szolnok) · Többet látni »

Szikora János

Szikora János (Budapest, 1950. október 9. –) magyar jogász, Jászai Mari-díjas rendező, színész, díszlettervező, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szikora János · Többet látni »

Szirtes Gábor

Szirtes Gábor (Budapest, 1953. július 3. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Szirtes Gábor · Többet látni »

Tamási Áron

Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tamási Áron · Többet látni »

Tanácsköztársaság

Vörös csillag szimbólum, megalkotójának személye ismeretlen Budapesti plakátok a Tanácsköztársaság idején A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tanácsköztársaság · Többet látni »

Tard

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tard · Többet látni »

Tímár Éva

Tímár Éva, születési nevén Gerber Éva (Siklós, 1940. október 12. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tímár Éva · Többet látni »

Török Mária (színművész)

Török Mária, Latabár Endréné, Mimi, (Kolozsvár, 1822. január 5. – Budapest, 1895. december 15.) színésznő.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Török Mária (színművész) · Többet látni »

Telepi György

Vasárnapi Ujságban Telepi György, eredetileg Telepianovics György (Kisléta, 1800. október 7. – Tard, 1885. augusztus 12.) színész, festőművész, díszlettervező, színházi technikus, drámaíró és fordító.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Telepi György · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Temesvár · Többet látni »

Tenor

A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tenor · Többet látni »

Tibolddaróc

Tibolddaróc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Tibolddaróc · Többet látni »

Ujlaki Dénes

Ujlaki Dénes (Budapest, 1945. január 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Ujlaki Dénes · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Ungvár · Többet látni »

Varga Gyula (színművész)

Varga Gyula (Püspökladány, 1930. május 18. – Miskolc, 2010. január 9.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Varga Gyula (színművész) · Többet látni »

Vass Tibor (költő)

Vass Tibor (Miskolc, 1968. augusztus 8.–) költő, képzőművész, a Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Vass Tibor (költő) · Többet látni »

Vay Ábrahám

Gróf vajai és luskodi Vay Ábrahám (Alsózsolca, 1789. július 13. – Berkesz, 1855. március 3.) főispán, országgyűlési képviselő, földbirtokos, az MTA egyik alapító és igazgatósági tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Vay Ábrahám · Többet látni »

Vay Béla

Báró vajai Vay Béla (Alsózsolca, 1830. szeptember 29. – Alsózsolca, 1910. augusztus 17.) politikus, Borsod vármegye főispánja, a főrendiház alelnöke, báró vajai Vay Lajos főispán fia, Vay Elemér főispán apja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Vay Béla · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Wándza Mihály

Somkuti és perecseni Wándza Mihály, névváltozatok: Váncza, Vándza, Wandza, Wántza (Perecsen, 1781. október 12. – Miskolc, 1849. április 6.) miskolci festő, rézmetsző, színész, rendező, színigazgató, műfordító.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Wándza Mihály · Többet látni »

Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809)

Wesselényi Miklós és Cserey Heléna portréja. Korabeli festmények alapján készült metszet Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a „zsibói bölény”.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809) · Többet látni »

William Shakespeare

William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Új!!: A miskolci színjátszás története és William Shakespeare · Többet látni »

Xántus János (etnológus)

Csíktaplocai Xántus János, az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey (Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.) magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Xántus János (etnológus) · Többet látni »

Zilahy Lajos

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.

Új!!: A miskolci színjátszás története és Zilahy Lajos · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: A miskolci színjátszás története és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

Új!!: A miskolci színjátszás története és 1956-os forradalom · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »