Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
129 kapcsolatok: Adam Heinrich Müller, Adam Smith, Adolf Hitler, Albertus Magnus, Amartya Sen, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Anne Robert Jacques Turgot, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Pigou, Beöthy Leó, Berlin, Braunschweig, Bretton Woods-i rendszer, Britek, Caius Plinius Caecilius, Columella, David Ricardo, Dereguláció, Differenciálegyenlet, Dublin, Első világháború, Erkölcs, Felvilágosodás, Fenntarthatóság, Filozófia, Fiskális politika, François Quesnay, Francesco Petrarca, Franciaország, Francis Edgeworth, Friedrich August von Hayek, Friedrich List, Friedrich Paulus, Gazdasági növekedés, Görög nyelv, Görögök, Göttingen, Globalizáció, Harmadik Birodalom, Harmadik világ, Herbert Simon, Herbert Spencer, Hermann Heinrich Gossen, Hidegháború, Hitel (közgazdaságtan), Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau, Individualizmus, Ipar, ..., Ipari forradalom, Irving Fisher, Játékelmélet, Jéna, Jean Charles Léonard de Sismondi, Jean-Baptiste Colbert, John Maynard Keynes, John Stuart Mill, Joseph Stiglitz, Kapitalizmus, Karl Gustav Adolf Knies, Karl Marx, Középkor, Közgazdaságtan, Külkereskedelem, Kőolaj, Kereskedelem, Keynesianizmus, Klasszikus közgazdaságtan, Kollektivizmus, Kossuth Lajos, Kozmopolitizmus, Léon Walras, Liberalizmus, Libertarianizmus, Lipcse, Makroökonómia, Manchester, Marcus Terentius Varro, Marcus Tullius Cicero, Második világháború, Mérleg (számvitel), Merkantilizmus, Mezőgazdaság, Mikroökonómia, Milton Friedman, Mudrony Pál, Német nyelv, Németország, Nemzetközi kereskedelem, Neoklasszikus közgazdaságtan, New Deal, Niccolo Machiavelli, Nicole Oresme, Olaszország, Pénz, Pierre Le Pesant de Boisguilbert, Platón, Pozitivizmus, Racionális döntéshozatal, Római Birodalom, Római jog, Seneca, Sienai Szent Bernardin, Skolasztikus filozófia, Spanyolország, Stagfláció, Számítástechnika, Származtatott ügylet, Szocializmus, Szociáldemokrácia, Szociológia, Szovjetunió, Tervgazdaság, The New York Times, Thomas Carlyle, Thomas Malthus, Thomas Mun, Thomas Robert Malthus, Vám, Walras-törvény, William Stanley Jevons, Xenophón, XIV. Lajos francia király, 1776, 18. század, 1870-es évek, 1970-es évek, 2000-es évek. Bővíteni index (79 több) »
Adam Heinrich Müller
Adam Heinrich Müller (1826-tól Adam Heinrich Müller von Nittersdorff) (Berlin, 1779. június 30. – Bécs, 1829. január 17.) német közgazdász és politikus, a gazdasági romanticizmus egyik előfutára.
Új!!: A közgazdaságtan története és Adam Heinrich Müller · Többet látni »
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Adam Smith · Többet látni »
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Új!!: A közgazdaságtan története és Adolf Hitler · Többet látni »
Albertus Magnus
Albertus Magnus, másképp Kölni Albert vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, (születési neve: Albrecht Bollstädt) (Lauingen, 1193 körül – Köln, 1280. november 15.) latin nyelven író középkori német teológus, a regensburgi egyházmegye püspöke, filozófus, polihisztor, egyháztanító, a skolasztikus filozófia kiemelkedő alakja.
Új!!: A közgazdaságtan története és Albertus Magnus · Többet látni »
Amartya Sen
Amartya Kumar Sen (Santiniketan, Nyugat-Bengál, India, 1933. november 3. –) indiai származású amerikai közgazdász.
Új!!: A közgazdaságtan története és Amartya Sen · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: A közgazdaságtan története és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: A közgazdaságtan története és Anglia · Többet látni »
Anne Robert Jacques Turgot
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója, gyakran csak Turgot-ként említve (Párizs, 1727. május 10. – Párizs, 1781. március 18.) francia államférfi és közgazdász, XVI. Lajos francia király minisztere.
Új!!: A közgazdaságtan története és Anne Robert Jacques Turgot · Többet látni »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Új!!: A közgazdaságtan története és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: A közgazdaságtan története és Arisztotelész · Többet látni »
Arthur Pigou
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arthur Cecil Pigou.
Új!!: A közgazdaságtan története és Arthur Pigou · Többet látni »
Beöthy Leó
Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839 – Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szociológiai, közgazdasági és statisztikai író, A Hon című lap közgazdasági rovatvezetője.
Új!!: A közgazdaságtan története és Beöthy Leó · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: A közgazdaságtan története és Berlin · Többet látni »
Braunschweig
Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében.
Új!!: A közgazdaságtan története és Braunschweig · Többet látni »
Bretton Woods-i rendszer
A Bretton Woods-i rendszer a Bretton Woods-i konferencia után létrehozott világgazdasági rendszer.
Új!!: A közgazdaságtan története és Bretton Woods-i rendszer · Többet látni »
Britek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egyesült Királyság.
Új!!: A közgazdaságtan története és Britek · Többet látni »
Caius Plinius Caecilius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Caius Plinius Caecilius Secundus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Caius Plinius Caecilius · Többet látni »
Columella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lucius Junius Moderatus Columella.
Új!!: A közgazdaságtan története és Columella · Többet látni »
David Ricardo
David Ricardo (London, 1772. április 18. – Gatcombe Park, 1823. szeptember 11.) brit üzletember, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja, az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik megalapozója, emellett sikeres politikus is volt.
Új!!: A közgazdaságtan története és David Ricardo · Többet látni »
Dereguláció
A dereguláció általánosságban a megkötések megszüntetését jelenti.
Új!!: A közgazdaságtan története és Dereguláció · Többet látni »
Differenciálegyenlet
A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben az ismeretlen kifejezés egy differenciálható függvény, és az egyenlet a függvény és ennek deriváltja között teremt kapcsolatot.
Új!!: A közgazdaságtan története és Differenciálegyenlet · Többet látni »
Dublin
Dublin (hivatalos angol kiejtése:, helyi kiejtése:; ír nyelven Baile Átha Cliath) Írország fővárosa.
Új!!: A közgazdaságtan története és Dublin · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: A közgazdaságtan története és Első világháború · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: A közgazdaságtan története és Erkölcs · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: A közgazdaságtan története és Felvilágosodás · Többet látni »
Fenntarthatóság
#ÁTIRÁNYÍTÁS fenntartható fejlődés.
Új!!: A közgazdaságtan története és Fenntarthatóság · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: A közgazdaságtan története és Filozófia · Többet látni »
Fiskális politika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Költségvetési politika.
Új!!: A közgazdaságtan története és Fiskális politika · Többet látni »
François Quesnay
François Quesnay (ejtsd: Franszoá Kené vagy Kizni) (Méré, 1694. június 4. – Versailles, 1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője.
Új!!: A közgazdaságtan története és François Quesnay · Többet látni »
Francesco Petrarca
Francesco Petrarca (Arezzo, 1304. július 20. – Arquà, 1374. július 19.) az egyik legnevesebb itáliai prehumanista költő.
Új!!: A közgazdaságtan története és Francesco Petrarca · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: A közgazdaságtan története és Franciaország · Többet látni »
Francis Edgeworth
Francis Ysidro Edgeworth (Írország, Edgeworthstown, 1845. február 8. – Anglia, Oxford, 1926. február 13.) ír közgazdász és statisztikus, aki a közgazdaságtudományban maradandót alkotott a közömbösségi görbék rendszerének megalkotásával.
Új!!: A közgazdaságtan története és Francis Edgeworth · Többet látni »
Friedrich August von Hayek
Friedrich August von Hayek (Bécs, 1899. május 8. – Freiburg, 1992. március 23.) az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabadpiac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén.
Új!!: A közgazdaságtan története és Friedrich August von Hayek · Többet látni »
Friedrich List
Friedrich List (Reutlingen, 1789. augusztus 6. – Kufstein, 1846. november 30.) német közgazdász, gazdaságpolitikus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Friedrich List · Többet látni »
Friedrich Paulus
Friedrich Wilhelm Ernst Paulus (Breitenau, Német Birodalom, 1890. szeptember 23. – Drezda, NDK, 1957. február 1.) német katonatiszt, a második világháborúban tábornagy, hadseregparancsnok, egyetemi oktató.
Új!!: A közgazdaságtan története és Friedrich Paulus · Többet látni »
Gazdasági növekedés
A gazdasági növekedés legelfogadottabb definíciója szerint a gazdaságban termelt termékek és szolgáltatások inflációval korrigált piaci értékének növekedése egy bizonyos időszak alatt.
Új!!: A közgazdaságtan története és Gazdasági növekedés · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: A közgazdaságtan története és Görög nyelv · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: A közgazdaságtan története és Görögök · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: A közgazdaságtan története és Göttingen · Többet látni »
Globalizáció
McDonald's éttermek a világ országaiban Globalizáció alatt a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat és azok következményeit értjük az élet számos területén.
Új!!: A közgazdaságtan története és Globalizáció · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: A közgazdaságtan története és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Harmadik világ
A három világ a hidegháború alatt. '''Kék:''' Első világ (kapitalizmus) '''Piros:''' Második világ (kommunizmus) ''' Zöld:''' Harmadik világ. Nincs adat A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem a keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget.
Új!!: A közgazdaságtan története és Harmadik világ · Többet látni »
Herbert Simon
Herbert Alexander Simon (Milwaukee, Wisconsin, 1916. június 15. — Pittsburgh, Pennsylvania, 2001. február 9.) Nobel-díjas amerikai politológus, közgazdász és pszichológus, a XX. század egyik meghatározó társadalomtudósa.
Új!!: A közgazdaságtan története és Herbert Simon · Többet látni »
Herbert Spencer
Herbert Spencer (Derby, 1820. április 27. – Brighton, 1903. december 8.) angol filozófus, biológus, antropológus és szociológus, államelméleti gondolkodó.
Új!!: A közgazdaságtan története és Herbert Spencer · Többet látni »
Hermann Heinrich Gossen
Hermann Heinrich Gossen (Düren, 1810. szeptember 7. – Köln, 1858. február 13.) német közgazdász, kinek nevéhez fűződnek a Gossen-törvények a közgazdasági elméletben.
Új!!: A közgazdaságtan története és Hermann Heinrich Gossen · Többet látni »
Hidegháború
A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.
Új!!: A közgazdaságtan története és Hidegháború · Többet látni »
Hitel (közgazdaságtan)
A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az '''adósnak''', aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
Új!!: A közgazdaságtan története és Hitel (közgazdaságtan) · Többet látni »
Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau
#ÁTIRÁNYÍTÁS Honoré-Gabriel Riqueti de Mirabeau.
Új!!: A közgazdaságtan története és Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau · Többet látni »
Individualizmus
Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával.
Új!!: A közgazdaságtan története és Individualizmus · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: A közgazdaságtan története és Ipar · Többet látni »
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.
Új!!: A közgazdaságtan története és Ipari forradalom · Többet látni »
Irving Fisher
Irving Fisher (Saugertis, New York, 1867. február 27. – New York, 1947. április 29.) amerikai közgazdász, statisztikus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Irving Fisher · Többet látni »
Játékelmélet
A játékelméletet megalapozó egyik mű A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható) ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális (észszerű) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete.
Új!!: A közgazdaságtan története és Játékelmélet · Többet látni »
Jéna
Jéna (németül: Jena) város Németországban, Türingia tartományban.
Új!!: A közgazdaságtan története és Jéna · Többet látni »
Jean Charles Léonard de Sismondi
Sismondi, teljes nevén Jean Charles Léonard de Sismondi (Genf, 1773. május 19. – Genf, 1842. június 25.) svájci közgazdász és történész.
Új!!: A közgazdaságtan története és Jean Charles Léonard de Sismondi · Többet látni »
Jean-Baptiste Colbert
Jean-Baptiste Colbert 1658-tól Seignelay márkija (Reims, 1619. augusztus 29. – Párizs, 1683. szeptember 6.) francia államférfi, gazdaságpolitikus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Jean-Baptiste Colbert · Többet látni »
John Maynard Keynes
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnz, IPA: keɪnz) (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője.
Új!!: A közgazdaságtan története és John Maynard Keynes · Többet látni »
John Stuart Mill
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
Új!!: A közgazdaságtan története és John Stuart Mill · Többet látni »
Joseph Stiglitz
Joseph Eugene Stiglitz (Gary, Indiana, 1943. február 9. –) amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora.
Új!!: A közgazdaságtan története és Joseph Stiglitz · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Gustav Adolf Knies
Karl Gustav Adolf Knies (Marburg, 1821. március 29. – Heidelberg, 1898. augusztus 3.) német közgazdász, statisztikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: A közgazdaságtan története és Karl Gustav Adolf Knies · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: A közgazdaságtan története és Karl Marx · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: A közgazdaságtan története és Középkor · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: A közgazdaságtan története és Közgazdaságtan · Többet látni »
Külkereskedelem
A külkereskedelem vagy nemzetközi kereskedelem az országok közötti kereskedelem.
Új!!: A közgazdaságtan története és Külkereskedelem · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kőolaj · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kereskedelem · Többet látni »
Keynesianizmus
Keynesianizmus névvel illetjük a John Maynard Keynes brit közgazdász által a 20. században kidolgozott gazdasági elméletet.
Új!!: A közgazdaságtan története és Keynesianizmus · Többet látni »
Klasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan fogalmán a 18. század utolsó negyedének és a 19. század első kétharmadának domináns közgazdasági elméleteit szokás érteni.
Új!!: A közgazdaságtan története és Klasszikus közgazdaságtan · Többet látni »
Kollektivizmus
A kollektivizmus (a latin collectiva, „közösség” szóból) társadalomelméleti irányzat, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevőjét hangsúlyozza.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kollektivizmus · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kozmopolitizmus
A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése „világpolgári szemlélet”.
Új!!: A közgazdaságtan története és Kozmopolitizmus · Többet látni »
Léon Walras
Marie-Ésprit Léon Walras (Évreux, Franciaország, 1834. december 16. – Clarens, ma: Montreux, Svájc, 1910. január 5.) francia közgazdász, a neoklasszikus közgazdaságtan, a marginalista forradalom egyik fő képviselője.
Új!!: A közgazdaságtan története és Léon Walras · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: A közgazdaságtan története és Liberalizmus · Többet látni »
Libertarianizmus
A libertarianizmus vagy libertarizmus egyrészt a klasszikus kontinentális liberalizmusban, szabad piacban, az egyéni felelősségben, másrészt pedig az individualizmusban gyökerező politikai ideológia.
Új!!: A közgazdaságtan története és Libertarianizmus · Többet látni »
Lipcse
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lipcse (egyértelműsítő lap).
Új!!: A közgazdaságtan története és Lipcse · Többet látni »
Makroökonómia
A makrogazdasági körforgás A makroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely – szemben az egyéni fogyasztók és vállalatok viselkedését, a piac működését elemző mikroökonómiával – a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon (mint a nemzeti jövedelem, az árszínvonal, az összes megtermelt termék és szolgáltatás mennyisége, munkanélküliség stb.) keresztül jellemzi.
Új!!: A közgazdaságtan története és Makroökonómia · Többet látni »
Manchester
Manchester az Egyesült Királyság, ezen belül Anglia egyik legjelentősebb városa.
Új!!: A közgazdaságtan története és Manchester · Többet látni »
Marcus Terentius Varro
Marcus Terentius Varro (ejtsd: ’Markusz Terenciusz Varro’, ’Markusz Terentiusz Varro’), gyakran csak Varro (Rieti, Kr. e. 116 – Róma, Kr. e. 27) római költő, író, az ókori Róma egyik legnagyobb tudósa volt.
Új!!: A közgazdaságtan története és Marcus Terentius Varro · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: A közgazdaságtan története és Második világháború · Többet látni »
Mérleg (számvitel)
A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források).
Új!!: A közgazdaságtan története és Mérleg (számvitel) · Többet látni »
Merkantilizmus
Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára.
Új!!: A közgazdaságtan története és Merkantilizmus · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: A közgazdaságtan története és Mezőgazdaság · Többet látni »
Mikroökonómia
A mikroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja.
Új!!: A közgazdaságtan története és Mikroökonómia · Többet látni »
Milton Friedman
Milton Friedman (Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.) Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
Új!!: A közgazdaságtan története és Milton Friedman · Többet látni »
Mudrony Pál
Mudrony Pál (Késmárk, Szepes megye, 1843. szeptember 23. – Budapest, 1891. november 1.) újságíró, közgazdasági szakíró, gyorsíró, a magyar királyi miniszterelnöki sajtóosztály hivatalnoka, Mudrony Soma testvéröccse.
Új!!: A közgazdaságtan története és Mudrony Pál · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: A közgazdaságtan története és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: A közgazdaságtan története és Németország · Többet látni »
Nemzetközi kereskedelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Külkereskedelem.
Új!!: A közgazdaságtan története és Nemzetközi kereskedelem · Többet látni »
Neoklasszikus közgazdaságtan
A neoklasszikus közgazdaságtan a közgazdaság-tudománynak a 19. század utolsó és a 20. század első harmadában domináns iskolája.
Új!!: A közgazdaságtan története és Neoklasszikus közgazdaságtan · Többet látni »
New Deal
A New Deal Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája 1933 és 1936 között.
Új!!: A közgazdaságtan története és New Deal · Többet látni »
Niccolo Machiavelli
#ÁTIRÁNYÍTÁS Niccolò Machiavelli.
Új!!: A közgazdaságtan története és Niccolo Machiavelli · Többet látni »
Nicole Oresme
Nicole Oresme, (1320/1325 körül – 1383. július 11.) latinul és franciául író középkori francia teológus, filozófus, fizikus, csillagász; élete végén pedig Lisieux püspöke.
Új!!: A közgazdaságtan története és Nicole Oresme · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: A közgazdaságtan története és Olaszország · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: A közgazdaságtan története és Pénz · Többet látni »
Pierre Le Pesant de Boisguilbert
Pierre Le Pesant de Boisguilbert (Rouen, 1646. február 17. – Rouen, 1714. október 10.) a fizokraták előfutárának tekinthető.
Új!!: A közgazdaságtan története és Pierre Le Pesant de Boisguilbert · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: A közgazdaságtan története és Platón · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Pozitivizmus · Többet látni »
Racionális döntéshozatal
A racionális döntéshozatal a közgazdaságtan (mindenekelőtt a mikroökonómia) egyik legfontosabb általános feltételezése, amely szerint a gazdaság szereplői, akár egyének, akár vállalatok, ha választás elé kerülnek, olyan döntést hoznak, amelynek révén a lehető legtöbb szükségletük válik kielégíthetővé.
Új!!: A közgazdaságtan története és Racionális döntéshozatal · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: A közgazdaságtan története és Római Birodalom · Többet látni »
Római jog
A római jog a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi.
Új!!: A közgazdaságtan története és Római jog · Többet látni »
Seneca
#ÁTIRÁNYÍTÁS Seneca (egyértelműsítő lap).
Új!!: A közgazdaságtan története és Seneca · Többet látni »
Sienai Szent Bernardin
Sienai Szent Bernardin, San Bernardino da Siena, családi név: Bernardino degli Albizzeschi (Massa Marittima, 1380. szeptember 8. – L’Aquila, 1444. május 20.) itáliai ferences szerzetes, római katolikus hitszónok, egyháztanító.
Új!!: A közgazdaságtan története és Sienai Szent Bernardin · Többet látni »
Skolasztikus filozófia
A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.
Új!!: A közgazdaságtan története és Skolasztikus filozófia · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: A közgazdaságtan története és Spanyolország · Többet látni »
Stagfláció
A stagfláció közgazdasági fogalom: olyan magas infláció (áremelkedési ütem), amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul.
Új!!: A közgazdaságtan története és Stagfláció · Többet látni »
Számítástechnika
A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány.
Új!!: A közgazdaságtan története és Számítástechnika · Többet látni »
Származtatott ügylet
A származtatott vagy származékos ügyletek, derivatívák olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik".
Új!!: A közgazdaságtan története és Származtatott ügylet · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: A közgazdaságtan története és Szocializmus · Többet látni »
Szociáldemokrácia
A szociáldemokrácia baloldali politikai és gazdasági ideológia, a szocialista mozgalom egyik irányzata.
Új!!: A közgazdaságtan története és Szociáldemokrácia · Többet látni »
Szociológia
Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.
Új!!: A közgazdaságtan története és Szociológia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: A közgazdaságtan története és Szovjetunió · Többet látni »
Tervgazdaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tervgazdálkodás.
Új!!: A közgazdaságtan története és Tervgazdaság · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: A közgazdaságtan története és The New York Times · Többet látni »
Thomas Carlyle
Thomas Carlyle (Ecclefechan, Dumfries skót grófság, 1795. december 4. – Chelsea, 1881. február 5.) skót történetíró.
Új!!: A közgazdaságtan története és Thomas Carlyle · Többet látni »
Thomas Malthus
Thomas Robert Malthus (Surrey, 1766. február 13. – Bath, 1834. december 23.) angol anglikán pap, demográfus, az angol klasszikus közgazdaságtan jelentős képviselője.
Új!!: A közgazdaságtan története és Thomas Malthus · Többet látni »
Thomas Mun
1864-ben megjelent műve Thomas Mun (London, 1571. június 17. – London, 1641. július 21.) angol közgazdász, a merkantilizmus kiemelkedő képviselője.
Új!!: A közgazdaságtan története és Thomas Mun · Többet látni »
Thomas Robert Malthus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thomas Malthus.
Új!!: A közgazdaságtan története és Thomas Robert Malthus · Többet látni »
Vám
A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra.
Új!!: A közgazdaságtan története és Vám · Többet látni »
Walras-törvény
A Walras-törvény egy közgazdasági állítás, amely azt mondja ki, hogy egy gazdaságban a javak áraikkal súlyozott (vagyis nem mennyiségben, hanem értékben mért) aggregált kereslete szükségszerűen egyenlő az árakkal súlyozott aggregált kínálattal, vagyis az árakkal súlyozott aggregált túlkereslet 0.
Új!!: A közgazdaságtan története és Walras-törvény · Többet látni »
William Stanley Jevons
William Stanley Jevons (Liverpool, 1835. szeptember 1. – Bexhill mellett 1882. augusztus 13.) angol polgári közgazdász, filozófus.
Új!!: A közgazdaságtan története és William Stanley Jevons · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: A közgazdaságtan története és Xenophón · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: A közgazdaságtan története és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: A közgazdaságtan története és 1776 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: A közgazdaságtan története és 18. század · Többet látni »
1870-es évek
Nincs leírás.
Új!!: A közgazdaságtan története és 1870-es évek · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: A közgazdaságtan története és 1970-es évek · Többet látni »
2000-es évek
Nincs leírás.
Új!!: A közgazdaságtan története és 2000-es évek · Többet látni »
