Kommunikáció

377 kapcsolatok: A világ nyelvei, Afrika, Alany (nyelvészet), Alanyeset, Alpok, Amerika (szuperkontinens), Amerikai Egyesült Államok, Analfabetizmus, Analitikus nyelv, Anglia, Anglonormand nyelv, Angol nyelv, Angolok, Anjou (történelmi régió), Anyanyelv, Aquinói Szent Tamás, Arab nyelv, Arabok, Archaizmus, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Artois-i grófság, Asszonánc, Aszteriszk, Île-de-France, Általános és határozott igeragozás, Ázsia, Óceánia, Értelmező (nyelvészet), Észak-Amerika, Étienne Pasquier, Belgium, Beszédhang, Betű, Biblia, Birtokos eset, Blaise Pascal, Bohózat (dráma), Bretagne, Breton nyelv, Burgundia, Capeting-ház, Cím (titulus), Chanson de geste, Dánia, Denis Diderot, Determináns (nyelvészet), Dialektus, Diktatúra, Diplomácia, Divat, ..., Egyesült Nemzetek Szervezete, Egyház, Elöljáró, Első világháború, Elzász, Enciklopédia, Eposz, Eset, Etimológia, Európa, Falu, Félhangzó, Földközi-tenger, Főnév, Főváros, Fekete-Afrika, Felvilágosodás, Filozófia, Flandria, Flektáló nyelv, Foglalkozás (munkakör), Folyóirat, Fonéma, Fonematikus írás, François de Malherbe, François Rabelais, François Villon, Francia Akadémia, Francia forradalom, Francia hangtan, Francia helyesírás, Francia igerendszer, Francia klasszicizmus, Francia nyelv, Francia szókincs, Franciaország, Frankofónia, Frankok, Frankoprovanszál nyelv, Gall nyelv, Gallia, Gallia Transalpina, Galloitáliai nyelvek, Galloromán nyelvek, Görögök, Genf, Germánok, Gróf, Gyarmat (terület), Hangsúly (nyelvészet), Hangtan, Határozatlan névmás, Határozó, Határozói eset, Határozószó, Hága, Hármashangzó, Héber nyelv, Húszas számrendszer, Henri Estienne, Herceg, Hercegség, Hevesi Sándor, Hivatalos nyelv, Hollandia, Hugó francia király, I. e. 1. század, I. e. 120, I. e. 51, I. e. 58, I. e. 7. század, I. Ferenc francia király, I. Károly frank császár, I. Klodvig frank király, I. Lothár római császár, I. Mária angol királynő, I. Napóleon francia császár, Ibérek (Pireneusi-félsziget), Iberoromán nyelvek, Igazságszolgáltatás, Igenem, II. Károly nyugati frank király, II. Lajos keleti frank király, India, Indoeurópai nyelvcsalád, Irodalmi nyelv, Italodalmát nyelvek, IV. Henrik francia király, Javak, Jónás könyve, Jövevényszó, Jean de La Fontaine, Jean-Jacques Rousseau, Jegyző, Jelző, Joachim du Bellay, Jogi személy, Jules Ferry, Kanada, Kapitalizmus, Kapucinusok, Karib-tenger, Karoling-ház, Katalán nyelv, Katona (foglalkozás), Kérdő névmás, Kétnyelvűség, Kölcsönös érthetőség, Költészet, Körülírás, Középkor, Középső Frank Királyság, Közbevetett mondat, Közel-kelet, Közigazgatás, Keleti Frank Királyság, Kelták, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kettőshangzó, Király, Kommunikáció, Kultúra, Líra (műnem), Libanon, Ligurok, Loire, Lorient, Magánhangzó, Manufaktúra, Marco Polo, Marne (folyó), Marseille, Mássalhangzó, Mássalhangzó-zöngésülés és -zöngétlenedés, Média (kommunikáció), Mértékegység, Műfaj, Művészet, Melléknév, Michel de Montaigne, Misztériumjáték, Molière, Monarchia, Mondat (nyelvészet), Montesquieu (filozófus), Morfológia (nyelvészet), Mutató névmás, Nantes-i ediktum, Naturalizmus (művészet), Nazális hang, Német nyelv, Névelő, Névszó, Névszóragozás, Nîmes, Nem (nyelvészet), Nemesség, Nemzet, Nemzeti Konvent, Neologizmus, Normandia, Nyelvészet, Nyelvtan, Nyomtatás (nyomdászat), Nyugati Frank Királyság, Nyugatrómai Birodalom, Oïl nyelvek, Oise (folyó), Okcitán nyelv, Oktatás, Olasz nyelv, Olaszország, Oroszország, Országhatár, Palatalizáció, Pap (hivatás), Párizs, Pierre Corneille, Pierre de Ronsard, Pikárdia, Pisa (település), Pléiade, Politika, Politikai rendszer, Populáció, Protestantizmus, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Québec (tartomány), Rag, Rajna, Régészet, Részes eset, Rétoromán dialektusok, Rím, Római Birodalom, Római hadsereg, Római jog, Római katolikus egyház, Római polgárjog, Római provinciák, Realizmus (művészet), Regiszter (nyelvészet), Reneszánsz, Robert Estienne, Roland-ének, Romantika, Rouen, Sajtótermék, Segédige, SI-mértékegységrendszer, Soissons, Sorbonne, Spanyolország, Strasbourgi eskü, Svájc, Szajna, Szakma, Számnév, Szászok, Százéves háború, Szóösszetétel, Szóképzés, Szókincs, Szónoklattan, Szórend, Szótag, Szótár, Személyes névmás, Szent Miklós, Szerződés, Szleng, Szokás, Sztenderd nyelvváltozat, Szubsztrátum, Szupersztrátum, Tartomány, Tárgy (nyelvészet), Tárgyeset, Társadalom, Történeti nyelvészet, Toulouse, Tours, Trón, Trubadúr, Tudomány, Tudományos fokozat, Urbanizáció, V. Balduin hainaut-i gróf, Vallás, Vallónia, Vállalat, Város, Vígjáték, VIII. Henrik angol király, VIII. Károly francia király, Vikingek, Villers-cotterêts-i rendelet, Voltaire, Vulgáris latin, XII. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király, Zsinat, 10. század, 13. század, 1350-es évek, 1352, 14. század, 1490, 15. század, 1510, 1521, 1530, 1531, 1532, 1535, 1539, 1543, 1549, 1550, 1565, 1570, 1578, 1579, 1594, 16. század, 1605, 1606, 1621, 1635, 1680, 1684, 1685, 1690, 1694, 17. század, 1700, 1715, 1777, 1789, 1793, 1794, 1798, 18. század, 1830, 1836, 1842, 1863, 1870, 1881, 1885, 19. század, 1960-as évek, 1977, 1994, 1999, 2. század, 20. század, 4. század, 476, 486, 5. század, 6. század, 8. század, 813, 842, 9. század. Bővíteni index (327 több) » « Shrink index

A világ nyelvei

A világ nyelvei az Akadémiai Kiadó által 1999-ben és 2000-ben publikált nyelvészeti szaklexikon.

Új!!: A francia nyelv története és A világ nyelvei · Többet látni »

Afrika

Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.

Új!!: A francia nyelv története és Afrika · Többet látni »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Új!!: A francia nyelv története és Alany (nyelvészet) · Többet látni »

Alanyeset

A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Alanyeset · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: A francia nyelv története és Alpok · Többet látni »

Amerika (szuperkontinens)

Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.

Új!!: A francia nyelv története és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: A francia nyelv története és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Analfabetizmus

Az írni-olvasni tudók aránya a világon Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem tud se írni, se olvasni.

Új!!: A francia nyelv története és Analfabetizmus · Többet látni »

Analitikus nyelv

Az analitikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyok kifejezése és legtöbbször a szóképzés jellemzően nem ragozással, toldalékolással, hanem különálló morfémákkal (elöljárószókkal, segédszókkal), valamint a szórend kötöttségével történik.

Új!!: A francia nyelv története és Analitikus nyelv · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: A francia nyelv története és Anglia · Többet látni »

Anglonormand nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anglonormann nyelv.

Új!!: A francia nyelv története és Anglonormand nyelv · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: A francia nyelv története és Angol nyelv · Többet látni »

Angolok

Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.

Új!!: A francia nyelv története és Angolok · Többet látni »

Anjou (történelmi régió)

Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.

Új!!: A francia nyelv története és Anjou (történelmi régió) · Többet látni »

Anyanyelv

Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.

Új!!: A francia nyelv története és Anyanyelv · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: A francia nyelv története és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Új!!: A francia nyelv története és Arab nyelv · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Új!!: A francia nyelv története és Arabok · Többet látni »

Archaizmus

A nyelvészetben az archaizmus.

Új!!: A francia nyelv története és Archaizmus · Többet látni »

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

Új!!: A francia nyelv története és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »

Artois-i grófság

Az Artois-i grófság (franciául: Comté d’Artois, korabeli forrásokban comitatus vagy pagus Attrebatensis) a korai Francia Királyság egyik régiója volt.

Új!!: A francia nyelv története és Artois-i grófság · Többet látni »

Asszonánc

A verstanban használt asszonánc terminus a francia assonance ’egybehangzás’ nyomán terjedt el, amely a latin assonantia (alapelemei ad- ’hozzá’ + sonare ’hangzani’) szóból ered.

Új!!: A francia nyelv története és Asszonánc · Többet látni »

Aszteriszk

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillag (írásjel).

Új!!: A francia nyelv története és Aszteriszk · Többet látni »

Île-de-France

#ÁTIRÁNYÍTÁS Île-de-France (régió).

Új!!: A francia nyelv története és Île-de-France · Többet látni »

Általános és határozott igeragozás

A magyar nyelv egyik jellemző sajátossága az általános és a határozott igeragozás, vagyis az alanyközpontú nézőpont megkülönböztetése az igerendszerben a tárgyközpontútól.

Új!!: A francia nyelv története és Általános és határozott igeragozás · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: A francia nyelv története és Ázsia · Többet látni »

Óceánia

etnokulturális egységei (spanyol nyelvű térkép) Óceánia, avagy a Csendes-óceáni térsége a Csendes-óceán szigetvilágának összességét, tágabb értelemben teljes területét jelenti.

Új!!: A francia nyelv története és Óceánia · Többet látni »

Értelmező (nyelvészet)

A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.

Új!!: A francia nyelv története és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: A francia nyelv története és Észak-Amerika · Többet látni »

Étienne Pasquier

Étienne Pasquier (Párizs, 1529. június 7. – Párizs, 1615. augusztus 30.) francia jogász, történész, író.

Új!!: A francia nyelv története és Étienne Pasquier · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: A francia nyelv története és Belgium · Többet látni »

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Új!!: A francia nyelv története és Beszédhang · Többet látni »

Betű

Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.

Új!!: A francia nyelv története és Betű · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Új!!: A francia nyelv története és Biblia · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Új!!: A francia nyelv története és Birtokos eset · Többet látni »

Blaise Pascal

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.

Új!!: A francia nyelv története és Blaise Pascal · Többet látni »

Bohózat (dráma)

A bohózat a drámairodalom egyik válfaja, a vígjáték egyik formája, amely a helyzetkomikumra és nem a jellemkomikumra helyezi a hangsúlyt.

Új!!: A francia nyelv története és Bohózat (dráma) · Többet látni »

Bretagne

Bretagne (IPA: bʀəta'ɲ, kb. brötány, bretonul Breizh, IPA: bʁejs) félsziget, Franciaország egyik régiója.

Új!!: A francia nyelv története és Bretagne · Többet látni »

Breton nyelv

A breton nyelv vagy bretagne-i nyelv (Brezhoneg) a franciaországi Bretagne tartományban és a Franciaországhoz tartozó Saint-Pierre és Miquelon szigeteken beszélt kelta nyelv.

Új!!: A francia nyelv története és Breton nyelv · Többet látni »

Burgundia

Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Burgundia · Többet látni »

Capeting-ház

150px A Capeting-ház vagy Capeting-dinasztia (ismert még mint a Capetingek) Európa egyik legősibb és egyik legkiterjedtebb uralkodócsaládja.

Új!!: A francia nyelv története és Capeting-ház · Többet látni »

Cím (titulus)

Névváltozatok: méltóság, rang, titulus; 1780 k.: „Titulus: Tisztczím, Nevezet” (TESz. I. 436.), titulatúra en: title, de: Titulus, it: titolo, la: titulus, cs: titul „A nagy fejedelmek levelek kezdetire szokták irnja leg-nagyob' és bötsűletesb titulussokat” (NySz. I. 1598.) Rövidítések A cím az adott személy társadalmi rangját kifejező megnevezés, melyet a név előtt, esetleg mögött tüntetnek fel, általában rövidített formában.

Új!!: A francia nyelv története és Cím (titulus) · Többet látni »

Chanson de geste

A régi francia költészetben chanson de geste volt a neve a hosszabb epikus költeményeknek.

Új!!: A francia nyelv története és Chanson de geste · Többet látni »

Dánia

Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: A francia nyelv története és Dánia · Többet látni »

Denis Diderot

Denis Diderot (Louis-Michel van Loo festménye, 1767) Denis Diderot (ejtsd: döni didró) (Langres, 1713. október 5. – Párizs, 1784. július 31.) francia materialista filozófus és író, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója.

Új!!: A francia nyelv története és Denis Diderot · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: A francia nyelv története és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: A francia nyelv története és Dialektus · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Új!!: A francia nyelv története és Diktatúra · Többet látni »

Diplomácia

A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.

Új!!: A francia nyelv története és Diplomácia · Többet látni »

Divat

Clevelandben A divat szó alatt általában egy adott kultúra vagy kor irányzatát értik, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezés szabályait foglalja magába.

Új!!: A francia nyelv története és Divat · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Új!!: A francia nyelv története és Egyesült Nemzetek Szervezete · Többet látni »

Egyház

Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.

Új!!: A francia nyelv története és Egyház · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Új!!: A francia nyelv története és Elöljáró · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: A francia nyelv története és Első világháború · Többet látni »

Elzász

Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.

Új!!: A francia nyelv története és Elzász · Többet látni »

Enciklopédia

A Révai nagy lexikona 21 kötetes hasonmás kiadása, 2005 (az eredeti 1911–1935) Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

Új!!: A francia nyelv története és Enciklopédia · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: A francia nyelv története és Eposz · Többet látni »

Eset

Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.

Új!!: A francia nyelv története és Eset · Többet látni »

Etimológia

Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.

Új!!: A francia nyelv története és Etimológia · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: A francia nyelv története és Európa · Többet látni »

Falu

Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.

Új!!: A francia nyelv története és Falu · Többet látni »

Félhangzó

A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.

Új!!: A francia nyelv története és Félhangzó · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: A francia nyelv története és Földközi-tenger · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: A francia nyelv története és Főnév · Többet látni »

Főváros

A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.

Új!!: A francia nyelv története és Főváros · Többet látni »

Fekete-Afrika

Fekete-Afrika zölddel jelölve Afrika térképén Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik.

Új!!: A francia nyelv története és Fekete-Afrika · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.

Új!!: A francia nyelv története és Felvilágosodás · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: A francia nyelv története és Filozófia · Többet látni »

Flandria

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Új!!: A francia nyelv története és Flandria · Többet látni »

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.

Új!!: A francia nyelv története és Flektáló nyelv · Többet látni »

Foglalkozás (munkakör)

Irodai munkát végző foglalkoztatottak, értékesítő munkakörben a Gulf Worldwide Sales cégnél A foglalkozás megélhetést nyújtó rendszeres tevékenység, munka.

Új!!: A francia nyelv története és Foglalkozás (munkakör) · Többet látni »

Folyóirat

A folyóirat az időszaki lapok egy fajtája, mely többnyire havonta, esetleg kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg; tehát a periodicitás jellemzi, így a tartalmát erre vonatkoztatják.

Új!!: A francia nyelv története és Folyóirat · Többet látni »

Fonéma

A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Új!!: A francia nyelv története és Fonéma · Többet látni »

Fonematikus írás

Azt az írásrendszert nevezzük fonematikusnak, amelyben minden betű egy és csak egy hangzót (fonémát) jelöl.

Új!!: A francia nyelv története és Fonematikus írás · Többet látni »

François de Malherbe

François de Malherbe (Caen, 1555 – Párizs, 1628. október 16.) francia költő, a klasszicista költészet előkészítője.

Új!!: A francia nyelv története és François de Malherbe · Többet látni »

François Rabelais

François Rabelais (Chinon, 1494 körül – Párizs, 1553. április 9.) pap és orvos, a legnagyobb francia humanista reneszánsz író.

Új!!: A francia nyelv története és François Rabelais · Többet látni »

François Villon

François Villon (ejtsd: franszoá vijjon), eredeti nevén: François de Montcorbier (Párizs, 1431 vagy 1432 – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője.

Új!!: A francia nyelv története és François Villon · Többet látni »

Francia Akadémia

Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.

Új!!: A francia nyelv története és Francia Akadémia · Többet látni »

Francia forradalom

Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.

Új!!: A francia nyelv története és Francia forradalom · Többet látni »

Francia hangtan

Ez a szócikk a francia nyelv sztenderd változatának fonémarendszerével, fonetikai jelenségeivel és prozódiájával foglalkozik.

Új!!: A francia nyelv története és Francia hangtan · Többet látni »

Francia helyesírás

A francia nyelv helyesírásának fő jellegzetessége az, hogy sokkal kevésbé hűen adja vissza a kiejtést, mint például a magyar nyelvé, mivel nagy mértékben a hagyományörzés elvét követi.

Új!!: A francia nyelv története és Francia helyesírás · Többet látni »

Francia igerendszer

Ez a szócikk a francia nyelv igéinek rendszerével foglalkozik, azon igeidők esetében mutatva be az igeragozást és a főbb mondattani funkciókat, amelyek a mai beszélt nyelvben használatosak.

Új!!: A francia nyelv története és Francia igerendszer · Többet látni »

Francia klasszicizmus

A francia klasszicizmus szűk értelmű fogalma a 17.

Új!!: A francia nyelv története és Francia klasszicizmus · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Francia nyelv · Többet látni »

Francia szókincs

A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.

Új!!: A francia nyelv története és Francia szókincs · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: A francia nyelv története és Franciaország · Többet látni »

Frankofónia

Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.

Új!!: A francia nyelv története és Frankofónia · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: A francia nyelv története és Frankok · Többet látni »

Frankoprovanszál nyelv

A frankoprovanszál vagy arpitán nyelv (saját és francia nyelvű elnevezése is arpitan) a galloromán nyelvekhez tartozó újlatin nyelvváltozat (dialektuscsoport), amelyet az Arpitaniának nevezett területen, azaz Franciaország középső keleti részén, Svájc nyugati, valamint Olaszország északnyugati csücskében mintegy nyolcvanezren használnak.

Új!!: A francia nyelv története és Frankoprovanszál nyelv · Többet látni »

Gall nyelv

A gall kelta nyelv, amelyet az ókorban beszéltek Galliában.

Új!!: A francia nyelv története és Gall nyelv · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: A francia nyelv története és Gallia · Többet látni »

Gallia Transalpina

Gallia Transalpina egyike volt az ókori római provinciáknak.

Új!!: A francia nyelv története és Gallia Transalpina · Többet látni »

Galloitáliai nyelvek

Korzikai nyelvváltozat A galloitáliai nyelvek – hagyományosan északolasz nyelv(járások) – a történelmi Gallia mai Olaszország északi részére eső területein (latinul Gallia Cisalpina) kialakult újlatin nyelvjáráscsoport, amelyek hangtani, nyelvtani tulajdonságaik alapján közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartoznak.

Új!!: A francia nyelv története és Galloitáliai nyelvek · Többet látni »

Galloromán nyelvek

A galloromán nyelvek az újlatin nyelvek nyugati ágának egyik csoportja, amelyek az ókori Gallia, vagyis a mai Franciaország, Svájc bizonyos tartományai, illetve Olaszország északi részén alakultak ki.

Új!!: A francia nyelv története és Galloromán nyelvek · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Új!!: A francia nyelv története és Görögök · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: A francia nyelv története és Genf · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: A francia nyelv története és Germánok · Többet látni »

Gróf

A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.

Új!!: A francia nyelv története és Gróf · Többet látni »

Gyarmat (terület)

Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.

Új!!: A francia nyelv története és Gyarmat (terület) · Többet látni »

Hangsúly (nyelvészet)

A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.

Új!!: A francia nyelv története és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »

Hangtan

A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.

Új!!: A francia nyelv története és Hangtan · Többet látni »

Határozatlan névmás

A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg.

Új!!: A francia nyelv története és Határozatlan névmás · Többet látni »

Határozó

A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.

Új!!: A francia nyelv története és Határozó · Többet látni »

Határozói eset

A határozói eset vagy határozóeset, latinul ablativus, bizonyos indoeurópai nyelvekben a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Határozói eset · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: A francia nyelv története és Határozószó · Többet látni »

Hága

Hága (hollandul eredetileg Fájl:Ltspkr.png’s-Gravenhage, hivatalosan Fájl:Ltspkr.pngDen Haag) Hollandia harmadik legnagyobb városa Amszterdam és Rotterdam után fős lakosságával (az agglomeráció lakossága 600 000 fő) és 100 km²-es területével.

Új!!: A francia nyelv története és Hága · Többet látni »

Hármashangzó

A hagyományos fonetikában a hármashangzó (idegen szóval triftongus) egyes szerzők szerint három egyazon szótagban kiejtett magánhangzó,DLE 2020, szócikk.

Új!!: A francia nyelv története és Hármashangzó · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Új!!: A francia nyelv története és Héber nyelv · Többet látni »

Húszas számrendszer

A húszas számrendszer olyan helyiérték-jelölő számrendszer, aminek alapja a 20-as szám.

Új!!: A francia nyelv története és Húszas számrendszer · Többet látni »

Henri Estienne

Henri Estienne 1578-as Platon kiadás I. kötet ''Theaetetus'' bevezetője 142. oldal Henri (II.) Estienne / Henricus (II.) Stephanus francia filológus, humanista és kiváló hellenista, kritikus, tipográfus, kéziratgyűjtő tudós.

Új!!: A francia nyelv története és Henri Estienne · Többet látni »

Herceg

A herceg a legmagasabb rangú főnemesi cím.

Új!!: A francia nyelv története és Herceg · Többet látni »

Hercegség

A hercegség olyan állam vagy egyéb terület, amelyet egy, adott uralkodó családba tartozó herceg vagy hercegnő irányít.

Új!!: A francia nyelv története és Hercegség · Többet látni »

Hevesi Sándor

Hevesi Sándor, születési nevén Hoffmann Sándor (Nagykanizsa, 1873. május 3. – Budapest, 1939. szeptember 8.) magyar rendező, egyetemi tanár, drámaíró, kritikus, író, műfordító, színházigazgató.

Új!!: A francia nyelv története és Hevesi Sándor · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Új!!: A francia nyelv története és Hivatalos nyelv · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Új!!: A francia nyelv története és Hollandia · Többet látni »

Hugó francia király

Hugó vagy Capet Hugó (Dourdan, 939-941 körül – Prasville, 996. október 24.) a frankok hercege 960-tól, majd Franciaország királya 987-től haláláig, a Capeting-ház első uralkodója.

Új!!: A francia nyelv története és Hugó francia király · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: A francia nyelv története és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 120

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és I. e. 120 · Többet látni »

I. e. 51

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és I. e. 51 · Többet látni »

I. e. 58

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és I. e. 58 · Többet látni »

I. e. 7. század

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és I. e. 7. század · Többet látni »

I. Ferenc francia király

I.

Új!!: A francia nyelv története és I. Ferenc francia király · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

Új!!: A francia nyelv története és I. Károly frank császár · Többet látni »

I. Klodvig frank király

I.

Új!!: A francia nyelv története és I. Klodvig frank király · Többet látni »

I. Lothár római császár

I.

Új!!: A francia nyelv története és I. Lothár római császár · Többet látni »

I. Mária angol királynő

I.

Új!!: A francia nyelv története és I. Mária angol királynő · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Új!!: A francia nyelv története és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Ibérek (Pireneusi-félsziget)

I. e. 200 körül Az ibérek történelem előtti időkben az Ibériai-félszigeten éltek.

Új!!: A francia nyelv története és Ibérek (Pireneusi-félsziget) · Többet látni »

Iberoromán nyelvek

Az iberoromán nyelvek a nyugati újlatin nyelvek egyik csoportja, amelybe a hispaniai latinból az Ibériai-félsziget területén kialakult újlatin nyelvek tartoznak.

Új!!: A francia nyelv története és Iberoromán nyelvek · Többet látni »

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatás, vagy bírói szervezet a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló rendszerekben a klasszikus három hatalmi ág egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Igazságszolgáltatás · Többet látni »

Igenem

Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.

Új!!: A francia nyelv története és Igenem · Többet látni »

II. Károly nyugati frank király

II. (Kopasz) Károly (franciául: Charles le Chauve, németül: Karl der Kahle),, római császár (875-877) és nyugati frank király (840-877) volt a Karolingok dinasztiájából, I. Jámbor Lajos legkisebb fia, az egyedüli második feleségétől Judithtól. Mint császár, a második, de a „francia” királyok sorában is őt veszik második Károlynak, noha az első nyugati frank király, de a nagyapja (I. ''Nagy'' Károly) és az apja (I. ''Jámbor'' Lajos), mint "minden frankok uralkodói", nem csak genealógiailag voltak Kopasz Károly elődei, hanem az uralkodó számozását illetően is.

Új!!: A francia nyelv története és II. Károly nyugati frank király · Többet látni »

II. Lajos keleti frank király

II.

Új!!: A francia nyelv története és II. Lajos keleti frank király · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: A francia nyelv története és India · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: A francia nyelv története és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Irodalmi nyelv

Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.

Új!!: A francia nyelv története és Irodalmi nyelv · Többet látni »

Italodalmát nyelvek

Az italodalmát nyelvek az újlatin nyelvek egyik csoportja az Ethnologue besorolása szerint, amelybe a kihalt dalmát nyelv, illetve az ahhoz közel álló, az Isztriai-félszigeten beszélt kihalófélben lévő isztriot nyelv, a (sztenderd) olasz nyelv, a nápolyi nyelv a calabriai dialektusokkal, illetve a többi délolasz dialektussal, valamint a szicíliai nyelv tartozik.

Új!!: A francia nyelv története és Italodalmát nyelvek · Többet látni »

IV. Henrik francia király

IV.

Új!!: A francia nyelv története és IV. Henrik francia király · Többet látni »

Javak

Javak alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas.

Új!!: A francia nyelv története és Javak · Többet látni »

Jónás könyve

Jónást a tengerbe hajítják. A római Priscilla-katakomba ókeresztény freskója Jónás könyve (héberül סֵפֶר יוֹנָה Széfer Jóná - Galamb) egyike a Biblia prófétai könyveinek, központi alakja mind a zsidó, mind a keresztény kánonban a kispróféták írásai közé tartozik.

Új!!: A francia nyelv története és Jónás könyve · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: A francia nyelv története és Jövevényszó · Többet látni »

Jean de La Fontaine

Jean de La Fontaine (Château-Thierry, 1621. július 8. – Párizs, 1695. április 13.) francia író és költő.

Új!!: A francia nyelv története és Jean de La Fontaine · Többet látni »

Jean-Jacques Rousseau

Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.

Új!!: A francia nyelv története és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »

Jegyző

A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.

Új!!: A francia nyelv története és Jegyző · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Új!!: A francia nyelv története és Jelző · Többet látni »

Joachim du Bellay

Joachim du Bellay (Liré, 1522. – Párizs, 1560. január 1.) francia költő.

Új!!: A francia nyelv története és Joachim du Bellay · Többet látni »

Jogi személy

A jogi személy a jogtudományban a személyek egy fajtája, olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává válhat.

Új!!: A francia nyelv története és Jogi személy · Többet látni »

Jules Ferry

Jules François Ferry (Saint-Dié-des-Vosges, 1832. április 5. – Párizs, 1893. március 17.) francia politikus, ügyvéd, újságíró, a Harmadik Köztársaság 12.

Új!!: A francia nyelv története és Jules Ferry · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: A francia nyelv története és Kanada · Többet látni »

Kapitalizmus

A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

Új!!: A francia nyelv története és Kapitalizmus · Többet látni »

Kapucinusok

A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún.

Új!!: A francia nyelv története és Kapucinusok · Többet látni »

Karib-tenger

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Új!!: A francia nyelv története és Karib-tenger · Többet látni »

Karoling-ház

A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát.

Új!!: A francia nyelv története és Karoling-ház · Többet látni »

Katalán nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik.

Új!!: A francia nyelv története és Katalán nyelv · Többet látni »

Katona (foglalkozás)

Német katonák A katonák egy ország nemzeti fegyveres erőinél szolgálatot teljesítő emberek.

Új!!: A francia nyelv története és Katona (foglalkozás) · Többet látni »

Kérdő névmás

A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.

Új!!: A francia nyelv története és Kérdő névmás · Többet látni »

Kétnyelvűség

A kétnyelvűség egy szociolingvisztikai fogalom, mely utalhat egy személyre, vagy egy társadalomra, közösségre.

Új!!: A francia nyelv története és Kétnyelvűség · Többet látni »

Kölcsönös érthetőség

A kölcsönös érthetőség a nyelvészetben két vagy több nyelv azon tulajdonsága, amelynek köszönhetően bármelyikük beszélői megértik többé–kevésbé a másikat vagy a többit anélkül, hogy tanulták volna őket.

Új!!: A francia nyelv története és Kölcsönös érthetőség · Többet látni »

Költészet

A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.

Új!!: A francia nyelv története és Költészet · Többet látni »

Körülírás

A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott.

Új!!: A francia nyelv története és Körülírás · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: A francia nyelv története és Középkor · Többet látni »

Középső Frank Királyság

A Középső Frank Királyság a Frank Birodalom azon részét jelentette, amelyet I. Lothár frank császár örökölt a Keleti Frank Királyság és Nyugati Frank Királyság között.

Új!!: A francia nyelv története és Középső Frank Királyság · Többet látni »

Közbevetett mondat

A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével.

Új!!: A francia nyelv története és Közbevetett mondat · Többet látni »

Közel-kelet

#ÁTIRÁNYÍTÁS Közel-Kelet.

Új!!: A francia nyelv története és Közel-kelet · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

Új!!: A francia nyelv története és Közigazgatás · Többet látni »

Keleti Frank Királyság

A Keleti Frank Királyság Német Lajos királysága volt a Verduni szerződés után.

Új!!: A francia nyelv története és Keleti Frank Királyság · Többet látni »

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Új!!: A francia nyelv története és Kelták · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: A francia nyelv története és Kereszténység · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: A francia nyelv története és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kettőshangzó

A hagyományos fonetikában a kettőshangzó (idegen szóval diftongus) egyes szerzők szerint egy szótagban kiejtett két magánhangzó együttese.

Új!!: A francia nyelv története és Kettőshangzó · Többet látni »

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Új!!: A francia nyelv története és Király · Többet látni »

Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

Új!!: A francia nyelv története és Kommunikáció · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.

Új!!: A francia nyelv története és Kultúra · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Új!!: A francia nyelv története és Líra (műnem) · Többet látni »

Libanon

Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: A francia nyelv története és Libanon · Többet látni »

Ligurok

A ligurok (görögül: Λιγυες) ókori nép volt, akik nevet adtak Liguriának, annak a területnek, amely Itália északi részétől Gallia déli részéig terjedt a Római Birodalom idején.

Új!!: A francia nyelv története és Ligurok · Többet látni »

Loire

A Loire (ejtsd: loár, okcitánul Léger) Franciaország leghosszabb folyója.

Új!!: A francia nyelv története és Loire · Többet látni »

Lorient

Lorient vagy breton nevén An Oriant egy breton város Franciaországban.

Új!!: A francia nyelv története és Lorient · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Új!!: A francia nyelv története és Magánhangzó · Többet látni »

Manufaktúra

#ÁTIRÁNYÍTÁS Manufaktúra (kézi gyártómű).

Új!!: A francia nyelv története és Manufaktúra · Többet látni »

Marco Polo

Marco Polo (Velence vagy Curzola, 1254. szeptember 15. – Velence, 1324. január 8.) velencei kereskedő, utazó, író, aki a közvélekedés szerint újra felfedezte Kínát Európa számára.

Új!!: A francia nyelv története és Marco Polo · Többet látni »

Marne (folyó)

A Marne folyó Franciaország területén, a Szajna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: A francia nyelv története és Marne (folyó) · Többet látni »

Marseille

Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.

Új!!: A francia nyelv története és Marseille · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Új!!: A francia nyelv története és Mássalhangzó · Többet látni »

Mássalhangzó-zöngésülés és -zöngétlenedés

A fonológiában a zöngésülés és zöngétlenedés hangváltozást jelent.

Új!!: A francia nyelv története és Mássalhangzó-zöngésülés és -zöngétlenedés · Többet látni »

Média (kommunikáció)

A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.

Új!!: A francia nyelv története és Média (kommunikáció) · Többet látni »

Mértékegység

A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.

Új!!: A francia nyelv története és Mértékegység · Többet látni »

Műfaj

A műfaj (görög: genosz) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom.

Új!!: A francia nyelv története és Műfaj · Többet látni »

Művészet

Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.

Új!!: A francia nyelv története és Művészet · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: A francia nyelv története és Melléknév · Többet látni »

Michel de Montaigne

Michel de Montaigne portréja(Thomas de Leu festményén) Michel Eyquem de Montaigne címere Michel Eyquem de Montaigne (Saint-Michel-de-Montaigne, Dordogne (megye), 1533. február 28. – Saint-Michel-de-Montaigne, 1592. szeptember 13.) ejtsd: (kb. „monteny”) francia esszéíró, filozófus.

Új!!: A francia nyelv története és Michel de Montaigne · Többet látni »

Misztériumjáték

Flandriában, 15. századi ábrázolás A misztériumjáték vagy misztériumdráma az angol és francia területeken alakult ki a liturgikus drámákból.

Új!!: A francia nyelv története és Misztériumjáték · Többet látni »

Molière

Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière (Párizs, 1622. január 15. – Párizs, 1673. február 17.) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.

Új!!: A francia nyelv története és Molière · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: A francia nyelv története és Monarchia · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Új!!: A francia nyelv története és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Montesquieu (filozófus)

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: A francia nyelv története és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Új!!: A francia nyelv története és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »

Mutató névmás

Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).

Új!!: A francia nyelv története és Mutató névmás · Többet látni »

Nantes-i ediktum

IV. Henrik, az ediktum kibocsátója A nantes-i ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598.

Új!!: A francia nyelv története és Nantes-i ediktum · Többet látni »

Naturalizmus (művészet)

Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.

Új!!: A francia nyelv története és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »

Nazális hang

A nazális hang (esetleg „orrhang”) a fonetikában olyan beszédhang, melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az orron át áramlik ki.

Új!!: A francia nyelv története és Nazális hang · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: A francia nyelv története és Német nyelv · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: A francia nyelv története és Névelő · Többet látni »

Névszó

A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.

Új!!: A francia nyelv története és Névszó · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: A francia nyelv története és Névszóragozás · Többet látni »

Nîmes

Nîmes (Okcitán nyelv provanszál dialektusában: Nimes) nagyváros Franciaország déli részén, az ország Languedoc-Roussillon tartományának Gard megyéjében.

Új!!: A francia nyelv története és Nîmes · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: A francia nyelv története és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nemesség

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.

Új!!: A francia nyelv története és Nemesség · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: A francia nyelv története és Nemzet · Többet látni »

Nemzeti Konvent

Területi képviselői mandátum Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792.

Új!!: A francia nyelv története és Nemzeti Konvent · Többet látni »

Neologizmus

A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.

Új!!: A francia nyelv története és Neologizmus · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

Új!!: A francia nyelv története és Normandia · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: A francia nyelv története és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Új!!: A francia nyelv története és Nyelvtan · Többet látni »

Nyomtatás (nyomdászat)

Nyomtatási eljárásnak a nyomógépek és nyomtatók nyomási módjait nevezzük.

Új!!: A francia nyelv története és Nyomtatás (nyomdászat) · Többet látni »

Nyugati Frank Királyság

A Nyugati Frank Királyság a II. (Kopasz) Károly uralma alatt álló terület volt a 843-as verduni szerződés után.

Új!!: A francia nyelv története és Nyugati Frank Királyság · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Új!!: A francia nyelv története és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Oïl nyelvek

Az oïl nyelvek földrajzi eloszlása, a francia nyelven kívül (zöld és sárga színárnyalatokkal). Megjelennek olyan dialektusok is, amelyeknek nincs regionális nyelvi státuszuk. A kék kontúrral határolt területek a frankoprovanszál dialektusokéi, a barna kontúrosok az okcitán nyelvéi, a fekete kontúrosok pedig más nyelvekéi. Az oïl nyelvek az újlatin nyelvek családjához tartozó nyelvek csoportja, amelyeket Franciaország északi felében beszélik, valamint ezzel határos belgiumi, luxemburgi és svájci régiókban.

Új!!: A francia nyelv története és Oïl nyelvek · Többet látni »

Oise (folyó)

Az Oise folyó Belgium és Franciaország területén, a Szajna jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: A francia nyelv története és Oise (folyó) · Többet látni »

Okcitán nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik.

Új!!: A francia nyelv története és Okcitán nyelv · Többet látni »

Oktatás

Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.

Új!!: A francia nyelv története és Oktatás · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: A francia nyelv története és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: A francia nyelv története és Olaszország · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: A francia nyelv története és Oroszország · Többet látni »

Országhatár

határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.

Új!!: A francia nyelv története és Országhatár · Többet látni »

Palatalizáció

A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.

Új!!: A francia nyelv története és Palatalizáció · Többet látni »

Pap (hivatás)

Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.

Új!!: A francia nyelv története és Pap (hivatás) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: A francia nyelv története és Párizs · Többet látni »

Pierre Corneille

Pierre Corneille (Rouen, 1606. június 6. – Párizs, 1684. október 1.) francia klasszicista drámaíró, a francia klasszicizmus első jelentős tragédiaírója, de a komédia műfajában is örökérvényűt alkotott.

Új!!: A francia nyelv története és Pierre Corneille · Többet látni »

Pierre de Ronsard

Pierre de Ronsard (Couture-sur-Loir, 1524. szeptember 11. – La Riche, 1585. december 27.) francia költő, a Pléiade nevű irodalmi csoport vezéralakja, a reneszánsz legnagyobb francia költője.

Új!!: A francia nyelv története és Pierre de Ronsard · Többet látni »

Pikárdia

Pikárdia (franciául és pikárdul Picardie) Franciaország egyik régiója, amelynek három megyéje Aisne, Oise és Somme.

Új!!: A francia nyelv története és Pikárdia · Többet látni »

Pisa (település)

Pisa (IPA) olasz város Toszkánában; Pisa megye és az érsekség székhelye.

Új!!: A francia nyelv története és Pisa (település) · Többet látni »

Pléiade

A Pléiade egy 16. századi, Pierre de Ronsard és Joachim Du Bellay köré csoportosult, hét francia költőből álló humanista irodalmi irányzat neve.

Új!!: A francia nyelv története és Pléiade · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Új!!: A francia nyelv története és Politika · Többet látni »

Politikai rendszer

A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összessége, amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek.

Új!!: A francia nyelv története és Politikai rendszer · Többet látni »

Populáció

A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja.

Új!!: A francia nyelv története és Populáció · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: A francia nyelv története és Protestantizmus · Többet látni »

Provence-Alpes-Côte d’Azur

Provence-Alpes-Côte d’Azur (PACA, okcitánul Provença-Alps-Còsta d'Azur) Franciaország délkeleti régiója, melyet délről Monaco és a Földközi-tenger, keletről Olaszország, északról és nyugatról pedig francia területek határolnak.

Új!!: A francia nyelv története és Provence-Alpes-Côte d’Azur · Többet látni »

Québec (tartomány)

Québec egy kanadai tartomány az ország keleti részén.

Új!!: A francia nyelv története és Québec (tartomány) · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: A francia nyelv története és Rag · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Rajna · Többet látni »

Régészet

zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Új!!: A francia nyelv története és Régészet · Többet látni »

Részes eset

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Részes eset · Többet látni »

Rétoromán dialektusok

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.

Új!!: A francia nyelv története és Rétoromán dialektusok · Többet látni »

Rím

A rím az irodalomban egy stilisztikai eszköz, alapja a különböző ritmikai szakaszok vagy sorok végének (vagy akár a sorok közbeni szavak) hangjainak egyezése, „összecsengése”.

Új!!: A francia nyelv története és Rím · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: A francia nyelv története és Római Birodalom · Többet látni »

Római hadsereg

A római hadsereg (latinul exercitus romanus) a Római Királyság, a Római Köztársaság és a Római Császárság szárazföldi hadereje volt az i. e. 6. századtól 5. századig.

Új!!: A francia nyelv története és Római hadsereg · Többet látni »

Római jog

A római jog a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi.

Új!!: A francia nyelv története és Római jog · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: A francia nyelv története és Római katolikus egyház · Többet látni »

Római polgárjog

A tóga, viselet, amely csak a római polgárokat illette meg. Római polgárjog, latinul: civitas Romana.

Új!!: A francia nyelv története és Római polgárjog · Többet látni »

Római provinciák

A Római Birodalom provinciái Augustus római császár korában (i. e. 27 – i. sz. 14) Traianus császár alatt (98-117) A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek.

Új!!: A francia nyelv története és Római provinciák · Többet látni »

Realizmus (művészet)

Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.

Új!!: A francia nyelv története és Realizmus (művészet) · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Új!!: A francia nyelv története és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: A francia nyelv története és Reneszánsz · Többet látni »

Robert Estienne

Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 – Genf, 1559. szeptember 7.) klasszikus műveket kiadó nyomdász.

Új!!: A francia nyelv története és Robert Estienne · Többet látni »

Roland-ének

A Roland-ének vagy régiesen Roland-dal a franciák nemzeti eposza.

Új!!: A francia nyelv története és Roland-ének · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: A francia nyelv története és Romantika · Többet látni »

Rouen

Le Gros-Horloge Rouen (magyarosan „ruan”) nagyváros Franciaország északnyugati részén, a Szajna partján.

Új!!: A francia nyelv története és Rouen · Többet látni »

Sajtótermék

A sajtótermék a médiaszabályozásban használt jogi gyűjtőfogalom, amelynek tartalmát Magyarországon törvény határozza meg.

Új!!: A francia nyelv története és Sajtótermék · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Új!!: A francia nyelv története és Segédige · Többet látni »

SI-mértékegységrendszer

A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.

Új!!: A francia nyelv története és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »

Soissons

Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban.

Új!!: A francia nyelv története és Soissons · Többet látni »

Sorbonne

A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.

Új!!: A francia nyelv története és Sorbonne · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: A francia nyelv története és Spanyolország · Többet látni »

Strasbourgi eskü

Rövid kivonat a dokumentumból A strasbourgi eskü, vagy straßburgi eskü, újabban strassburgi eskü (Franciául: Les serments de Strasbourg, németül: die Straßburger Eide, latinul: Sacramenta Argentariae) a francia nyelv első írásos emléke, amely 842-ben íródott Strasbourgban.

Új!!: A francia nyelv története és Strasbourgi eskü · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: A francia nyelv története és Svájc · Többet látni »

Szajna

A Szajna (franciául la Seine) folyó Franciaország területén, az ország legismertebb, legjelentősebb folyója.

Új!!: A francia nyelv története és Szajna · Többet látni »

Szakma

A szakma (más néven mesterség) képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozás; ill.

Új!!: A francia nyelv története és Szakma · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Új!!: A francia nyelv története és Számnév · Többet látni »

Szászok

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

Új!!: A francia nyelv története és Szászok · Többet látni »

Százéves háború

A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.

Új!!: A francia nyelv története és Százéves háború · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Új!!: A francia nyelv története és Szóösszetétel · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: A francia nyelv története és Szóképzés · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: A francia nyelv története és Szókincs · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: A francia nyelv története és Szónoklattan · Többet látni »

Szórend

A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.

Új!!: A francia nyelv története és Szórend · Többet látni »

Szótag

A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.

Új!!: A francia nyelv története és Szótag · Többet látni »

Szótár

A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.

Új!!: A francia nyelv története és Szótár · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Új!!: A francia nyelv története és Személyes névmás · Többet látni »

Szent Miklós

Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje.

Új!!: A francia nyelv története és Szent Miklós · Többet látni »

Szerződés

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Új!!: A francia nyelv története és Szerződés · Többet látni »

Szleng

A szleng olyan csoportnyelv (szociolektus), mely kis létszámú, sok időt együtt töltő, azonos foglalkozású vagy érdeklődési körű csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erősíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitől.

Új!!: A francia nyelv története és Szleng · Többet látni »

Szokás

A szokások apró döntések amelyeket meghozunk és olyan tevékenységek amelyeket minden nap megteszünk.

Új!!: A francia nyelv története és Szokás · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Új!!: A francia nyelv története és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Szubsztrátum

A szubsztrátum (eredete a latin substratum, a sub- ’alsó-’ és a stratum ’réteg’ szavakból; alapréteg) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt (ős)lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a spontán nyelvcsere útján felvett új nyelvben.

Új!!: A francia nyelv története és Szubsztrátum · Többet látni »

Szupersztrátum

A szupersztrátum (eredete a latin superstratum, a super- ’felső-’ és a stratum ’réteg’ szavakból) a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során (pl. hódításkor) a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság (hódítók) nyelvének hatását jelenti az átvevő (meghódított) nép nyelvében.

Új!!: A francia nyelv története és Szupersztrátum · Többet látni »

Tartomány

A tartomány általános értelemben egy közigazgatási területi egység elnevezése, amelynek tartalma országonként eltérő lehet.

Új!!: A francia nyelv története és Tartomány · Többet látni »

Tárgy (nyelvészet)

A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.

Új!!: A francia nyelv története és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Új!!: A francia nyelv története és Tárgyeset · Többet látni »

Társadalom

Embertömeg A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

Új!!: A francia nyelv története és Társadalom · Többet látni »

Történeti nyelvészet

A történeti nyelvészet vagy diakrón/diakronikus nyelvészet a nyelvtudomány egyik ága, illetve aspektusa, amely a nyelv változásait kutatja és elemzi.

Új!!: A francia nyelv története és Történeti nyelvészet · Többet látni »

Toulouse

Toulouse (kiejtés, régen Tolosa) város Dél-Franciaországban, a Garonne folyó partján.

Új!!: A francia nyelv története és Toulouse · Többet látni »

Tours

Tours város Franciaországban, Indre-et-Loire megye székhelye.

Új!!: A francia nyelv története és Tours · Többet látni »

Trón

I. Dagobert trónja (bronz), a Párizs környéki saint-denis-i székesegyház kincstárában A trón (vagy trónus) általában baldachinos emelvényen álló díszes szék.

Új!!: A francia nyelv története és Trón · Többet látni »

Trubadúr

Középkori trubadúr és a szíve hölgye a Codex Manesse (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) illusztrációja Trubadúr volt a neve a középkori provanszál irodalomban az olyan költőnek, aki ellentétben a fizetésért éneklő dalosokkal, a jongleurökkel, a költészetet csupán kedvtelésből művelte.

Új!!: A francia nyelv története és Trubadúr · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: A francia nyelv története és Tudomány · Többet látni »

Tudományos fokozat

A tudományos fokozat az egyetemeken megszerezhető ismeretanyag elsajátításának és az ehhez kapcsolódó, tudomány területén végzett kutatás elvégzésének az igazolására szolgáló titulus.

Új!!: A francia nyelv története és Tudományos fokozat · Többet látni »

Urbanizáció

Az urbanizált népesség aránya országonként 2018-ban A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között Urbanizáció, mint folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések kialakulását (és fejlődését), sűrűsödését és növekedését értjük.

Új!!: A francia nyelv története és Urbanizáció · Többet látni »

V. Balduin hainaut-i gróf

V.

Új!!: A francia nyelv története és V. Balduin hainaut-i gróf · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: A francia nyelv története és Vallás · Többet látni »

Vallónia

Vallónia vagyis a Vallon Régió (franciául Wallonie, németül Wallonien, vallonul Walonreye, hollandul Wallonië) Belgium francia többségi nyelvű déli része, az ország 3 régiójának egyike.

Új!!: A francia nyelv története és Vallónia · Többet látni »

Vállalat

Vállalatnak nevezzük a törvények alapján megalapított, jogi személyként létező társas vállalkozást, amelynek alkalmazottainak létszáma és üzleti forgalma ezt az elnevezést indokolja.

Új!!: A francia nyelv története és Vállalat · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: A francia nyelv története és Város · Többet látni »

Vígjáték

#ÁTIRÁNYÍTÁS Komédia.

Új!!: A francia nyelv története és Vígjáték · Többet látni »

VIII. Henrik angol király

VIII.

Új!!: A francia nyelv története és VIII. Henrik angol király · Többet látni »

VIII. Károly francia király

VIII.

Új!!: A francia nyelv története és VIII. Károly francia király · Többet látni »

Vikingek

osebergi viking hajó és gazdagon faragott orrtőkéje A vikingek skandináv származású kereskedők, hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra.

Új!!: A francia nyelv története és Vikingek · Többet látni »

Villers-cotterêts-i rendelet

A rendelet 1539. szeptember 6-i hivatalos kiadásának a címlapja A villers-cotterêts-i rendelet (franciául ordonnance de Villers-Cotterêts, néha édit de Villers-Cotterêts, francia kiejtés: kb. viler-kotre) a pikárdiai Villers-Cotterêts-ben 1539.

Új!!: A francia nyelv története és Villers-cotterêts-i rendelet · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Új!!: A francia nyelv története és Voltaire · Többet látni »

Vulgáris latin

A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.

Új!!: A francia nyelv története és Vulgáris latin · Többet látni »

XII. Lajos francia király

XII.

Új!!: A francia nyelv története és XII. Lajos francia király · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Új!!: A francia nyelv története és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Új!!: A francia nyelv története és Zsinat · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: A francia nyelv története és 10. század · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: A francia nyelv története és 13. század · Többet látni »

1350-es évek

----.

Új!!: A francia nyelv története és 1350-es évek · Többet látni »

1352

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1352 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: A francia nyelv története és 14. század · Többet látni »

1490

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1490 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: A francia nyelv története és 15. század · Többet látni »

1510

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1510 · Többet látni »

1521

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1521 · Többet látni »

1530

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1530 · Többet látni »

1531

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1531 · Többet látni »

1532

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1532 · Többet látni »

1535

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1535 · Többet látni »

1539

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1539 · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1543 · Többet látni »

1549

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1549 · Többet látni »

1550

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1550 · Többet látni »

1565

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1565 · Többet látni »

1570

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1570 · Többet látni »

1578

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1578 · Többet látni »

1579

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1579 · Többet látni »

1594

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1594 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: A francia nyelv története és 16. század · Többet látni »

1605

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1605 · Többet látni »

1606

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1606 · Többet látni »

1621

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1621 · Többet látni »

1635

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1635 · Többet látni »

1680

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1680 · Többet látni »

1684

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1684 · Többet látni »

1685

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1685 · Többet látni »

1690

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1690 · Többet látni »

1694

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1694 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: A francia nyelv története és 17. század · Többet látni »

1700

Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.

Új!!: A francia nyelv története és 1700 · Többet látni »

1715

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1715 · Többet látni »

1777

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1777 · Többet látni »

1789

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1789 · Többet látni »

1793

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1793 · Többet látni »

1794

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1794 · Többet látni »

1798

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1798 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: A francia nyelv története és 18. század · Többet látni »

1830

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1830 · Többet látni »

1836

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1836 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1842 · Többet látni »

1863

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1863 · Többet látni »

1870

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1870 · Többet látni »

1881

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1881 · Többet látni »

1885

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1885 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: A francia nyelv története és 19. század · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1960-as évek · Többet látni »

1977

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1977 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1994 · Többet látni »

1999

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 1999 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: A francia nyelv története és 2. század · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: A francia nyelv története és 20. század · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: A francia nyelv története és 4. század · Többet látni »

476

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 476 · Többet látni »

486

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 486 · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: A francia nyelv története és 5. század · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: A francia nyelv története és 6. század · Többet látni »

8. század

Az 8.

Új!!: A francia nyelv története és 8. század · Többet látni »

813

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 813 · Többet látni »

842

Nincs leírás.

Új!!: A francia nyelv története és 842 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: A francia nyelv története és 9. század · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező