Tartalomjegyzék
37 kapcsolatok: A barokk kor magyar irodalma, Ágis tragédiája, Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Barczafalvi Szabó Dávid, Batsányi János, Báróczi Sándor, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Dayka Gábor, Dugonics András, Endrődy János, Fekete János (kamarás), Felvilágosodás, Gvadányi József, Kármán József (író), Kónyi János, Kelemen László (színigazgató), Latin ábécé, Magyar irodalomtörténet, Magyar Királyság, Mészáros Ignác, Népiesség, Nyelvújítás, Orczy Lőrinc, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Ráday Gedeon (író), Rát Mátyás, Szentimentalizmus, Szentjóbi Szabó László, Teleki Ádám (költő), Teleki László (politikus, 1764–1821), Verseghy Ferenc (költő), Zechenter Antal, 19. század, 19. századi magyar irodalom.
A barokk kor magyar irodalma
A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és A barokk kor magyar irodalma
Ágis tragédiája
Az Ágis tragédiája Bessenyei György (1747–1811) 1772-ben megjelent drámája.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Ágis tragédiája
Ányos Pál
Fajszi Ányos Pál István (Esztergár, 1756. december 28. – Veszprém, 1784. szeptember 5.) pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Ányos Pál
Barcsay Ábrahám
Nagybarcsai Barcsay Ábrahám (Bartsay Ábrahám) (Piski, 1742. február 2. – Csora, 1806. március 3.) magyar királyi testőr, a klasszicista költészet egyik hazai képviselője, a magyar testőrírók közé tartozott.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Barcsay Ábrahám
Barczafalvi Szabó Dávid
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabó Dávid (nyelvújító).
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Barczafalvi Szabó Dávid
Batsányi János
Emléktábla a linzi lakásukon (Landstraße 28) Csongrád, Kossuth Lajos tér 1.) Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Batsányi János
Báróczi Sándor
Báróczi Sándor (egyéb névalakjai: Báróczy Sándor vagy Bárótzi Sándor) (Ispánlaka, 1735. április 11. – Bécs, 1809. december 24.) magyar királyi testőr, író; a testőrírók közé tartozott.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Báróczi Sándor
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Bessenyei György
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Csokonai Vitéz Mihály
Dayka Gábor
Ujhelyi Dayka Gábor (Miskolc, 1769. március 21. – Ungvár, 1796. október 20.) költő, pap, gimnáziumi tanár.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Dayka Gábor
Dugonics András
Dugonics András (Szeged, 1740. október 18. – Szeged, 1818. július 25.) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Dugonics András
Endrődy János
Endrődy János (keresztneve Mihály, szerzetesi neve Joannes a Matre Dei) (Érd, 1756. szeptember 26. – Kalocsa, 1824. február 27.) piarista áldozópap és tanár, egyházi író és költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Endrődy János
Fekete János (kamarás)
Gróf galántai Fekete János németül Johann Fekete de Galantha (Csabrendek, 1741. november 10. – Fót, 1803. július 21.) császári és királyi kamarás, vezérőrnagy, költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Fekete János (kamarás)
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Felvilágosodás
Gvadányi József
Arezzói (őr)gróf Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Gvadányi József
Kármán József (író)
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Kármán József (író)
Kónyi János
Kónyi János (18. század második fele – 1792 körül) strázsamester, író és műfordító.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Kónyi János
Kelemen László (színigazgató)
Kelemen László emléktáblája Makón. Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814. december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Kelemen László (színigazgató)
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Latin ábécé
Magyar irodalomtörténet
A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Magyar irodalomtörténet
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Magyar Királyság
Mészáros Ignác
Bodó-baári és nagy-lucsei Mészáros Ignác (Bodó-Baár (Csallóköz), Pozsony vármegye, 1729. január 27. – Buda, 1800. november 21.) érseki titkár, író, az első magyar regény szerzője (Buda várának vissza vételekor a keresztények fogságába esett egy Kártigám nevű török kis-asszonynak ritka és emlékezetes történeti).
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Mészáros Ignác
Népiesség
A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Népiesség
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Nyelvújítás
Orczy Lőrinc
Báró orci Orczy Lőrinc (Tarnaörs, 1718. augusztus 9. – Pest, 1789. július 28.) magyar főispán, tábornok és költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Orczy Lőrinc
Pálóczi Horváth Ádám
Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Pálóczi Horváth Ádám
Péczeli József
Péczeli József „Szomorú játékok" című kötetének címlapja Péczeli József (péczeli idősb) (Putnok, 1750 – Komárom, 1792. december 4.) református lelkész, irodalomszervező egyéniség, műfordító és költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Péczeli József
Ráday Gedeon (író)
Rádai gróf Ráday Gedeon (Ludány (Alsóludány), 1713. október 1. – Pécel, 1792. augusztus 6.) magyar költő, műfordító és politikus.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Ráday Gedeon (író)
Rát Mátyás
Rát Mátyás, egyes forrásokban Ráth (Győr, 1749. április 13. – Győr, 1810. február 5.) evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Rát Mátyás
Szentimentalizmus
A szentimentalizmus a 17.–18. századi felvilágosodás révén jelent meg az irodalomban.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Szentimentalizmus
Szentjóbi Szabó László
Szentjóbi Szabó László (Ottomány, Bihar megye, 1767. június 22. – Kufstein, 1795. október 10.) magyar költő.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Szentjóbi Szabó László
Teleki Ádám (költő)
Teleki Ádám gróf (1740. – 1792. április 20.) költő, műfordító, Doboka vármegyei főispán, erdélyi kormányszéki tanácsos.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Teleki Ádám (költő)
Teleki László (politikus, 1764–1821)
Gróf széki Teleki László (Szirák, 1764. szeptember 8. – Pest, 1821. március 24.) Somogy vármegye főispáni helytartója, főispán, aranykulcsos, utazó, császári és királyi kamarás, református főgondnok, hétszemélynök, költő, közélelmezési felügyelő, nyelvész, országgyűlési követ.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Teleki László (politikus, 1764–1821)
Verseghy Ferenc (költő)
Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás, zeneszerző, pálos szerzetes, katolikus pap.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Verseghy Ferenc (költő)
Zechenter Antal
Zechenter Antal, Anton Zechenter (18. század) drámafordító.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és Zechenter Antal
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és 19. század
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Megnézni A felvilágosodás korának magyar irodalma és 19. századi magyar irodalom