Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: A cigánybáró (kisregény), Alt, Bariton, Bécs, Hamari Júlia, Jókai Mór, Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899), Kiegyezés, Librettó, Liszt Ferenc, Magyarország, Német nyelv, Népszínház (Budapest, 1875–1908), Nikolaus Harnoncourt, Pest (történelmi település), Szaffi (film), Szoprán, Török hódoltság, Tenor, Theater an der Wien, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
A cigánybáró (kisregény)
A cigánybáró Jókai Mór 1885-ben megjelent romantikus kisregénye.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és A cigánybáró (kisregény) · Többet látni »
Alt
Az alt énekhang hangterjedelme Az alt a tenor és a mezzoszoprán között elhelyezkedő hangfekvést jelöli a zenében.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Alt · Többet látni »
Bariton
A bariton (az ógörög barütonosz, azaz mélyen hangzó kifejezésből; latinul: baritonans, baritonus, olaszul: baritono) a leggyakoribb, középfekvésű (a tenor és a basszus közötti) férfi hangfaj, illetve szólam.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Bariton · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Bécs · Többet látni »
Hamari Júlia
Hamari Júlia (Budapest, 1942. november 21. –) magyar énekművész (mezzoszoprán).
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Hamari Júlia · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Jókai Mór · Többet látni »
Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)
Ifjabb Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, többek között a Kék Duna keringő és A denevér megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899) · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Kiegyezés · Többet látni »
Librettó
A Tosca librettója (1899) Mozart Don Giovanni c. operájához A librettó (.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Librettó · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Liszt Ferenc · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Magyarország · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Német nyelv · Többet látni »
Népszínház (Budapest, 1875–1908)
A Népszínház 1875.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Népszínház (Budapest, 1875–1908) · Többet látni »
Nikolaus Harnoncourt
Nikolaus Harnoncourt (eredeti nevén Johann Nicolaus Graf de la Fontaine und d’Harnoncourt-Unverzagt) (Berlin, 1929. december 6. – St. Georgen im Attergau, 2016. március 5. Der Standard. Hozzáférés: 2016. március 8.) Erasmus- és Grammy-díjas osztrák gordonkaművész, karmester, zenei szakíró, a historikus zenei előadásmód egyik apostola.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Nikolaus Harnoncourt · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Szaffi (film)
A Szaffi 1985-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Jókai Mór 1885-ben megjelent, A cigánybáró című regényéből készült.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Szaffi (film) · Többet látni »
Szoprán
A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Szoprán · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Török hódoltság · Többet látni »
Tenor
A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Tenor · Többet látni »
Theater an der Wien
A hátsó oldal (Lehárgasse) Látvány a Naschmarkt irányából 2005-ig (Linke Wienzeile) 2006-tól (Linke Wienzeile / Millöckergasse) A Theater an der Wien (neve magyarul a Wien folyó menti színház) egy színház Bécs hatodik kerületében.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és Theater an der Wien · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: A cigánybáró (daljáték) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
