Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Andics Erzsébet, Berei Andor, Dudás József, Fehér Lajos (politikus), Gimes Miklós, Haraszti Sándor, Kádár János (politikus), Köztársaság, Kende Péter (szociológus), Kommunizmus, Kossuth-címer, Lőcsei Pál (újságíró), Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Moszkva, Nagy Imre (miniszterelnök), Népszabadság, November 2., November 5., Október 23., Október 26., Október 29., Október 30., Pándi Pál, Petőfi Kör, Rákosi Mátyás, Révész Sándor (újságíró, 1956), Szabad Nép, Szolnok, Szovjetunió, Táncsics Mihály, Varsói Szerződés, 1956, 1956-os forradalom, 1989.
Andics Erzsébet
Andics Erzsébet (asszonynevén Berei Andorné, álnevén A. E.) (Budapest, 1902. június 22. – Budapest, 1986. április 2.) szovjet–magyar történész, kommunista politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Andics Erzsébet · Többet látni »
Berei Andor
Berei Andor, 1918-ig Berger Andor (Budapest, Terézváros, 1900. november 9. – Budapest, 1979. január 28.) kommunista politikus, közgazdász, egyetemi tanár.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Berei Andor · Többet látni »
Dudás József
Dudás József (Marosvásárhely, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1957. január 19.) szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, kommunista, majd kisgazda politikus, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik önálló elképzelésekkel és politikai ambíciókkal fellépő, radikális politikai nézeteket képviselő felkelő-parancsnoka, az ún.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Dudás József · Többet látni »
Fehér Lajos (politikus)
Fehér Lajos (Szeghalom, 1917. december 15. – Budapest, 1981. november 1.) magyar újságíró, politikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Kádár-korszak meghatározó agrárpolitikusa, miniszterelnök-helyettes.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Fehér Lajos (politikus) · Többet látni »
Gimes Miklós
Gimes Miklós (Budapest, 1917. december 23. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar újságíró, politikus, az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vértanúja volt, akit Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt végeztek ki 1958.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Gimes Miklós · Többet látni »
Haraszti Sándor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Haraszti Sándor (egyértelműsítő lap).
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Haraszti Sándor · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Köztársaság · Többet látni »
Kende Péter (szociológus)
Kende Péter (Budapest, 1927. december 26. –) magyar szociológus és politikai esszéista.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Kende Péter (szociológus) · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Kommunizmus · Többet látni »
Kossuth-címer
A Kossuth-címer A Kádár-címert a Kossuth-címert idéző, teljesen nemzeti színű pajzs uralja A Kossuth-címer a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Kossuth-címer · Többet látni »
Lőcsei Pál (újságíró)
Lőcsei Pál (született: Lerner Pál) (Békéscsaba, 1922. január 21. – Budapest, 2007. május 16.) magyar újságíró, szociológus.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Lőcsei Pál (újságíró) · Többet látni »
Magyar Dolgozók Pártja
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon 1948 és 1956 között, amely 1948.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Magyar Dolgozók Pártja · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Magyarország · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Moszkva · Többet látni »
Nagy Imre (miniszterelnök)
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar kommunista politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Nagy Imre (miniszterelnök) · Többet látni »
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Népszabadság · Többet látni »
November 2.
Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és November 2. · Többet látni »
November 5.
Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és November 5. · Többet látni »
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Október 23. · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Október 26. · Többet látni »
Október 29.
Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Október 29. · Többet látni »
Október 30.
Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Október 30. · Többet látni »
Pándi Pál
Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Pándi Pál · Többet látni »
Petőfi Kör
A Petőfi Kör rövid életű magyar értelmiségi mozgalom volt az 1950-es évek derekán, amely fontos szerepet töltött be a kommunista rendszernek az 1956-os forradalomhoz vezető erjedésében.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Petőfi Kör · Többet látni »
Rákosi Mátyás
Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Rákosi Mátyás · Többet látni »
Révész Sándor (újságíró, 1956)
Révész Sándor (Budapest, 1956. július 5. –) újságíró, történész.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Révész Sándor (újságíró, 1956) · Többet látni »
Szabad Nép
A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Szabad Nép · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Szolnok · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Szovjetunió · Többet látni »
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Táncsics Mihály · Többet látni »
Varsói Szerződés
A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és Varsói Szerződés · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és 1956 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és 1956-os forradalom · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: A Szabad Nép az 1956-os forradalomban és 1989 · Többet látni »
