Tartalomjegyzék
36 kapcsolatok: Adolf Hitler, Állami Politikai Igazgatóság, Berlin, Február 27., Felhatalmazási törvény, Franz von Papen, Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949), Gestapo, Guillotine, Halálbüntetés, Hermann Göring, Hollandok, Január 30., Joseph Goebbels, Koncentrációs tábor, Lipcse (Németország), Marinus van der Lubbe, Munkanélküliség, Németország Kommunista Pártja, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Nulla poena sine lege, Nullum crimen sine lege, Paul von Hindenburg, Porosz Királyság, Rabruha, Reichstag (épület), Rendőrség, Schutzstaffel, Sturmabteilung, Szovjetunió, Sztrájk, Völkischer Beobachter, Weimar, Weimari alkotmány, Weimari Köztársaság, Wilhelm Frick.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Adolf Hitler
Állami Politikai Igazgatóság
Az Állami Politikai Igazgatóság (rövidítve: GPU, oroszul: Государственное политическое управление), majd később Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (rövidítve: OGPU, oroszul: Объединённое государственное политическое управление) OSZSZSZK, illetve a Szovjetunió hírszerzéssel és elhárítással foglalkozó politikai rendőrsége volt 1922–1934 között.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Állami Politikai Igazgatóság
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Berlin
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Február 27.
Felhatalmazási törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Felhatalmazási törvény (egyértelműsítő lap).
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Felhatalmazási törvény
Franz von Papen
Franz von Papen (Werl, 1879. október 29. – Obersasbach, 1969. május 2.) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig kancellár.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Franz von Papen
Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949)
Georgi Dimitrov Mihajlov, (Kovacsevci, 1882. június 18. – Moszkva, 1949. július 2.) a bolgár, valamint a nemzetközi kommunizmus egyik meghatározó alakja.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Georgi Dimitrov (politikus, 1882–1949)
Gestapo
Rudolf Diels, a Gestapo első parancsnoka (Bundesarchiv, Bild 183-K0108-0501-003) A Gestapo (Geheime Staatspolizei, magyarul „titkos államrendőrség” rövidítése) a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt 1934-től.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Gestapo
Guillotine
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyaktiló.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Guillotine
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Halálbüntetés
Hermann Göring
Hermann Wilhelm Göring (Rosenheim, 1893. január 12. – Nürnberg, 1946. október 15.) német politikus és katonai vezető, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Hermann Göring
Hollandok
A hollandok (saját nyelvükön Nederlanders, ami annyit tesz: alföldi) többségükben Hollandiában élő, nyugati germán nyelvet beszélő nép.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Hollandok
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Január 30.
Joseph Goebbels
Paul Joseph Goebbels (Rheydt, 1897. október 29. – Berlin, 1945. május 1.) német politikus, Adolf Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminisztere 1933 és 1945 között, Adolf Hitler közvetlen munkatársa és a végsőkig kitartó híve.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Joseph Goebbels
Koncentrációs tábor
Dél-Afrikában. Ezek voltak az első mai értelemben vett koncentrációs táborok A koncentrációs táborok (angolul concentration camp, németül Konzentrationslager, rövidítve KL vagy KZ) egy különösen kegyetlen, elrettentő büntetés-végrehajtási eszköz, lényegében börtön.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Koncentrációs tábor
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Lipcse (Németország)
Marinus van der Lubbe
Marinus van der Lubbe (Leiden, 1909. január 13. – Lipcse, 1934. január 10.) holland kommunista, az eredeti ítélet és a történészek többsége szerint a Reichstag felgyújtója.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Marinus van der Lubbe
Munkanélküliség
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Munkanélküliség
Németország Kommunista Pártja
Németország Kommunista Pártja (németül Kommunistische Partei Deutschlands – KPD) egy kommunista párt volt Németországban 1918 és 1968 között.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Németország Kommunista Pártja
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
horogkereszt A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden: NSDAP) német szélsőjobboldali politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
Nulla poena sine lege
A nulla poena sine lege (Latin: "nincs büntetés törvény nélkül") kifejezés azt a jogelvet jelenti, hogy az elkövetőre csak olyan büntetés szabható ki, amelyet a bűncselekmény elkövetése előtt a törvény lehetővé tesz.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Nulla poena sine lege
Nullum crimen sine lege
A nullum crimen sine lege (magyarul: "nincs bűncselekmény törvény nélkül") azt jelenti, hogy amit törvény nem nyilvánít büntetendő cselekménynek (magatartásnak), azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Nullum crimen sine lege
Paul von Hindenburg
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident).
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Paul von Hindenburg
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Porosz Királyság
Rabruha
„Klasszikus” vízszintesen csíkozott rabruha egy Utah-i börtön elítéltjein 1885-ben A rabruha vagy börtönruha olyan egyenruha, amelyet Magyarországon csak a jogerősen elítélt személyeknek kell viselniük a szabadságvesztésük időtartama alatt.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Rabruha
Reichstag (épület)
''Dem Deutschen Volke'', azaz ''a német népnek'' Reichstag 1995 A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Reichstag (épület)
Rendőrség
A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Rendőrség
Schutzstaffel
A Schutzstaffel zászlaja A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Schutzstaffel
Sturmabteilung
A Sturmabteilung (SA, magyarul rohamosztag) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris szervezeteként működött és kulcsfontosságú szerepet játszott a nemzetiszocialisták hatalomra jutásában, hiszen a párt gyűléseit erőszakkal védte a politikai ellenfelek csoportjainak támadásától, ill.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Sturmabteilung
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Szovjetunió
Sztrájk
Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Sztrájk
Völkischer Beobachter
A Völkischer Beobachter a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja volt 1920 és 1945 között.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Völkischer Beobachter
Weimar
Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Weimar
Weimari alkotmány
A weimari alkotmány könyv formájában. A Német Birodalom alkotmánya, ismertebb nevén a weimari alkotmány 1919 és 1933 közötti weimari köztársaság alkotmánya, amely technikailag a Német Birodalom bukásáig, 1945-ig érvényben volt.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Weimari alkotmány
Weimari Köztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Weimari köztársaság.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Weimari Köztársaság
Wilhelm Frick
Wilhelm Frick (Alsenz, 1877. március 12. – Nürnberg, 1946. október 16.) 1933 és 1943 között német birodalmi belügyminiszter, 1943 és 1945 között a Cseh-Morva Protektorátus kormányzója.
Megnézni A Reichstag felgyújtása és Wilhelm Frick