Tartalomjegyzék
230 kapcsolatok: Abaúj-Torna vármegye, Abrudbánya, Alsó-Fehér vármegye, Arad (Románia), Arad vármegye, Újbánya, Újpest (történelmi település), Újvidék, Érsekújvár, Baja, Bakar, Baranya vármegye, Bars vármegye, Bazin, Bács-Bodrog vármegye, Bártfa, Békés vármegye, Belovár, Belovár-Kőrös vármegye, Bereg vármegye, Beregszász, Beszterce (település), Beszterce-Naszód vármegye, Besztercebánya, Bihar vármegye, Borsod vármegye, Brassó, Brassó vármegye, Bród, Breznóbánya, Budapest, Cegléd, Csanád vármegye, Csík vármegye, Csíkszereda, Csongrád vármegye, Dés, Déva, Debrecen, Dicsőszentmárton, Dobsina, Eger, Eperjes (Szlovákia), Erzsébetváros (Románia), Eszék, Esztergom, Esztergom vármegye, Főváros, Fehértemplom, Fejér vármegye, ... Bővíteni index (180 több) »
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Abaúj-Torna vármegye
Abrudbánya
Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Abrudbánya
Alsó-Fehér vármegye
Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Alsó-Fehér vármegye
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Arad (Románia)
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Arad vármegye
Újbánya
Újbánya (latinul Regiomontanum) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Újbánya
Újpest (történelmi település)
Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Újpest (történelmi település)
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Újvidék
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Érsekújvár
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Baja
Bakar
Bakar (magyarul Szádrév, vagy Bukkari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bakar
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Baranya vármegye
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bars vármegye
Bazin
Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bazin
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bács-Bodrog vármegye
Bártfa
Bártfa város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bártfa
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Békés vármegye
Belovár
Belovár város és község Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Belovár
Belovár-Kőrös vármegye
Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Belovár-Kőrös vármegye
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bereg vármegye
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Beregszász
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Beszterce (település)
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Beszterce-Naszód vármegye
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Besztercebánya
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bihar vármegye
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Borsod vármegye
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában).
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Brassó
Brassó vármegye
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Brassó vármegye
Bród
Bród, némely forrásban Szlavónbród (régi magyar nevén Nagyrév) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Bród
Breznóbánya
Breznóbánya város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Breznóbánya
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Budapest
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Cegléd
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Csanád vármegye
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Csík vármegye
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Csíkszereda
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Csongrád vármegye
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Dés
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Déva
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Debrecen
Dicsőszentmárton
Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Dicsőszentmárton
Dobsina
Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Dobsina
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Eger
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Eperjes (Szlovákia)
Erzsébetváros (Románia)
A vár 210px Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibașfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szászul Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Erzsébetváros (Románia)
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Eszék
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Esztergom
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Esztergom vármegye
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Főváros
Fehértemplom
Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Fehértemplom
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Fejér vármegye
Felsőbánya
A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Felsőbánya
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Fiume
Fogaras
Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Fogaras
Fogaras vármegye
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Fogaras vármegye
Gölnicbánya
Gölnicbánya (szlovákul Gelnica, németül Göllnitz) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gölnicbánya
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gömör és Kishont vármegye
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gyöngyös (település)
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Győr
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Győr vármegye
Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós város Romániában; Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gyergyószentmiklós
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gyula (Magyarország)
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Gyulafehérvár
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hajdú vármegye
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hajdúböszörmény
Hajdúnánás
Hajdúnánás város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hajdúnánás
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hajdúszoboszló
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Háromszék vármegye
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hátszeg
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hódmezővásárhely
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Heves vármegye
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hont vármegye
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Hunyad vármegye
Igló
A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Igló
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Jászberény
Jolsva
Jolsva (latinul Alnovia) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Jolsva
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kaposvár
Kapronca
Kapronca város és község Horvátországban, a Kapronca folyó völgyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kapronca
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Karánsebes
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Karcag
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Karlóca
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kassa
Károlyváros
Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Károlyváros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Károlyváros
Késmárk
Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Késmárk
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kézdivásárhely
Körmöcbánya
Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Körmöcbánya
Kőrös (Horvátország)
Kőrös (horvátul Križevci, németül Kreuz, latinul Crisium) város és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kőrös (Horvátország)
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kőszeg
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kecskemét
Kis-Küküllő vármegye
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kis-Küküllő vármegye
Kisújszállás
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kisújszállás
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kiskunhalas
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kismarton
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kisszeben
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kolozs (település)
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kolozs vármegye
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Kolozsvár
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Komárom (Szlovákia)
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Komárom vármegye
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Korpona (Szlovákia)
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Krassó-Szörény vármegye
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Léva
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Lőcse
Leibic
Leibic (szlovákul Ľubica, németül Leibitz, latinul Laibicium) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Leibic
Lika-Korbava vármegye
Lika-Korbava vármegye (horvátul: Lika-Krbava, Ličko-krbavska županija, németül: Komitat Lika-Krbava, olaszul: Licca-Corbavia, szlovákul: Lika-Krbava, Licko-krbavská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, azon belül Horvát-Szlavónország vármegyéje 1886-1918 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Lika-Korbava vármegye
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Liptó vármegye
Losonc
A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Losonc
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Lugos
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Magyar Királyság
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Magyarkanizsa
Magyarország városai
Az alábbi lista a 348 magyarországi várost sorolja fel a 2022.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Magyarország városai
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Makó
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Maros-Torda vármegye
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Marosvásárhely
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Máramaros vármegye
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Máramarossziget
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Medgyes
Mezőtúr
Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Mezőtúr
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Miskolc
Modor
Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Modor
Modrus-Fiume vármegye
Modrus-Fiume vármegye (horvátul: Modruš-Rijeka, Modruško-riječka županija, németül: Komitat Modrusch-Fiume, olaszul: Modrussa-Fiume, szlovákul: Modrušsko-skorjecká župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Modrus-Fiume vármegye
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Munkács
Nagy-Küküllő vármegye
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagy-Küküllő vármegye
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagybánya
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagybecskerek
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagyenyed
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagykanizsa
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagykároly
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagykőrös
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagykikinda
Nagyrőce
Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagyrőce
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagyszeben
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagyszombat (település)
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nagyvárad
Népszámlálás
Népszámlálás Hollandiában 1925-ben A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Népszámlálás
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nógrád vármegye
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nyíregyháza
Nyitra (település)
Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nyitra (település)
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Nyitra vármegye
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pancsova
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pápa (település)
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pécs
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pétervárad
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Petrinya
Petrinya város és község Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Petrinya
Poprád (település)
Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Poprád (település)
Pozsega
Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pozsega
Pozsega vármegye
Pozsega vármegye (horvátul: Požega, Požeška županija, szlovákul: Požecká župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pozsega vármegye
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pozsony
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Pozsony vármegye
Rózsahegy
Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Rózsahegy
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Rendezett tanácsú város
Rimaszombat
Rimaszombat város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Rimaszombat
Rozsnyó
Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Rozsnyó
Ruszt
Ruszt belvárosa A Fertő látképe Rusztnál A katolikus plébániatemplom Ruszt (németül Rust, horvátul Rušta, latinul Rusthum) város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Fertő nyugati partján, a magyar határ közelében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Ruszt
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sáros vármegye
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sátoraljaújhely
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Segesvár
Selmec- és Bélabánya
Selmec- és Bélabánya Selmecbányából és Bélabányából álló szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Selmec- és Bélabánya
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sepsiszentgyörgy
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Somogy vármegye
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sopron
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sopron vármegye
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szabadka
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szabolcs vármegye
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szakolca
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szamosújvár
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szatmár vármegye
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szatmárnémeti
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szászrégen
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szászsebes
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szászváros
Szávaszentdemeter
Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szávaszentdemeter
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Székelyudvarhely
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Székesfehérvár
Szeben vármegye
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szeben vármegye
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szeged
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szekszárd
Szentendre
Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szentendre
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szentes
Szentgyörgy (Szlovákia)
Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szentgyörgy (Szlovákia)
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szepes vármegye
Szepesbéla
Szepesbéla város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szepesbéla
Szepesolaszi
Szepesolaszi (szlovákul Spišské Vlachy, németül Wallendorf, latinul Latina Villa) város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szepesolaszi
Szepesváralja
Szepesváralja (szlovákul Spišské Podhradie, németül Kirchdrauf, lengyelül Spiskie Podgrodzie) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szepesváralja
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szerém vármegye
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szilágy vármegye
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szilágysomlyó
Sziszek
Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Sziszek
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szolnok
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szolnok-Doboka vármegye
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Szombathely
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Törvényhatósági jogú város
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Túrkeve
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Temes vármegye
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Temesvár
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Tolna vármegye
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Torda
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Torda-Aranyos vármegye
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Torontál vármegye
Trencsén
A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Trencsén
Trencsén vármegye
Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Trencsén vármegye
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Udvarhely vármegye
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Ung vármegye
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Ungvár
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Vajdahunyad
Varasd
Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Varasd
Varasd vármegye
Varasd vármegye (horvátul: Varaždin, Varaždinska županija, németül: Komitat Warasdin, szlovákul: Varaždínska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Varasd vármegye
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Vas vármegye
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Vác
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Vármegye
Vízakna
Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Vízakna
Verőce vármegye
Verőce vármegye (németül Komitat Virovititz, horvátul Virovitica / Virovitička županija, szlovákul Virovitická župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Verőce vármegye
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Versec
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Veszprém
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Veszprém vármegye
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zala vármegye
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zalaegerszeg
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zágráb
Zágráb vármegye
Mátyás király halálakor Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zágráb vármegye
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zólyom
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zólyom vármegye
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zemplén vármegye
Zengg
Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zengg
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zenta
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zilah
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zimony
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zombor
Zsolna
Zsolna város Szlovákiában.
Megnézni A Magyar Királyság városainak listája (1910) és Zsolna
, Felsőbánya, Fiume, Fogaras, Fogaras vármegye, Gölnicbánya, Gömör és Kishont vármegye, Gyöngyös (település), Győr, Győr vármegye, Gyergyószentmiklós, Gyula (Magyarország), Gyulafehérvár, Hajdú vármegye, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Háromszék vármegye, Hátszeg, Hódmezővásárhely, Heves vármegye, Hont vármegye, Hunyad vármegye, Igló, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jászberény, Jolsva, Kaposvár, Kapronca, Karánsebes, Karcag, Karlóca, Kassa, Károlyváros, Késmárk, Kézdivásárhely, Körmöcbánya, Kőrös (Horvátország), Kőszeg, Kecskemét, Kis-Küküllő vármegye, Kisújszállás, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kismarton, Kisszeben, Kolozs (település), Kolozs vármegye, Kolozsvár, Komárom (Szlovákia), Komárom vármegye, Korpona (Szlovákia), Krassó-Szörény vármegye, Léva, Lőcse, Leibic, Lika-Korbava vármegye, Liptó vármegye, Losonc, Lugos, Magyar Királyság, Magyarkanizsa, Magyarország városai, Makó, Maros-Torda vármegye, Marosvásárhely, Máramaros vármegye, Máramarossziget, Medgyes, Mezőtúr, Miskolc, Modor, Modrus-Fiume vármegye, Munkács, Nagy-Küküllő vármegye, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagyenyed, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagykőrös, Nagykikinda, Nagyrőce, Nagyszeben, Nagyszombat (település), Nagyvárad, Népszámlálás, Nógrád vármegye, Nyíregyháza, Nyitra (település), Nyitra vármegye, Pancsova, Pápa (település), Pécs, Pétervárad, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Petrinya, Poprád (település), Pozsega, Pozsega vármegye, Pozsony, Pozsony vármegye, Rózsahegy, Rendezett tanácsú város, Rimaszombat, Rozsnyó, Ruszt, Sáros vármegye, Sátoraljaújhely, Segesvár, Selmec- és Bélabánya, Sepsiszentgyörgy, Somogy vármegye, Sopron, Sopron vármegye, Szabadka, Szabolcs vármegye, Szakolca, Szamosújvár, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti, Szászrégen, Szászsebes, Szászváros, Szávaszentdemeter, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szeben vármegye, Szeged, Szekszárd, Szentendre, Szentes, Szentgyörgy (Szlovákia), Szepes vármegye, Szepesbéla, Szepesolaszi, Szepesváralja, Szerém vármegye, Szilágy vármegye, Szilágysomlyó, Sziszek, Szolnok, Szolnok-Doboka vármegye, Szombathely, Törvényhatósági jogú város, Túrkeve, Temes vármegye, Temesvár, Tolna vármegye, Torda, Torda-Aranyos vármegye, Torontál vármegye, Trencsén, Trencsén vármegye, Udvarhely vármegye, Ung vármegye, Ungvár, Vajdahunyad, Varasd, Varasd vármegye, Vas vármegye, Vác, Vármegye, Vízakna, Verőce vármegye, Versec, Veszprém, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zágráb, Zágráb vármegye, Zólyom, Zólyom vármegye, Zemplén vármegye, Zengg, Zenta, Zilah, Zimony, Zombor, Zsolna.