Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Albert magyar király, Arad (Románia), Aratás, Bakócz Tamás, Banderiális hadsereg, Báthori István (nádor), Belgrád, Corvin János, Csáky Miklós (püspök), Csehország, Csele-patak, Dózsa György, Dózsa György-féle parasztfelkelés, Erdély, Esztergom, Fekete sereg, Habsburg–Jagelló házassági szerződés, I. János Albert lengyel király, I. János magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Ulászló magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Jagelló-ház, Jászok, Jobbágy, Keresztes hadjárat, Kunok, Lengyelország, Lippa, Magyar Királyság, Magyarország, Maros, Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes), Nagylak (Magyarország), Országgyűlés, Száray Miklós, Szeged-Csanádi egyházmegye, Török hódoltság, Temesvár, Tripartitum, Vajda, Világos, Werbőczy István, X. Leó pápa, Zsigmond magyar király, 1440, 1444, 1490, ..., 1492, 1498, 1504, 1505, 1506, 1510, 1514, 1515, 1526. Bővíteni index (9 több) »
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Albert magyar király · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Arad (Románia) · Többet látni »
Aratás
Aratás sarlóval, illusztráció a ''Tacuinum sanitatis'' című gyógyászati és orvosbotanikai kézikönyvből, 14. század Aratók, 16. századi németalföldi festmény Romániában az 1920-as években A modern korban már inkább kombájnokat használnak Az aratás a megérett szálasgabona; búza, árpa levágásának és betakarításának műveletsora, már a vadászó-gyűjtögető ősemberek is arattak.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Aratás · Többet látni »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Bakócz Tamás · Többet látni »
Banderiális hadsereg
A banderiális hadsereg (olasz: banderia „zászló” szóból) a 14. században Magyarországon Károly Róbert által kialakított hadseregszervezési forma.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Banderiális hadsereg · Többet látni »
Báthori István (nádor)
Ecsedi Báthori (III.) István (1480-as évek közepe – Dévény, 1530. május 8.Markó L. könyvében május 8., a Magyar életrajzi lexikonban május 3.) ragadványneve „Sánta”.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Báthori István (nádor) · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Belgrád · Többet látni »
Corvin János
Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Corvin János · Többet látni »
Csáky Miklós (püspök)
Körösszegi báró Csáky Miklós (1465 körül – Nagylak, Csanád vármegye, 1514. május 28.) kinevezett és megerősített, de föl nem szentelt csanádi püspök.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Csáky Miklós (püspök) · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Csehország · Többet látni »
Csele-patak
A Geresdi-hátságban eredő Csele-patak Mohácstól északra ömlik a Dunába.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Csele-patak · Többet látni »
Dózsa György
Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Dózsa György · Többet látni »
Dózsa György-féle parasztfelkelés
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Erdély · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Esztergom · Többet látni »
Fekete sereg
A fekete sereg katonája Márkusfalvi Máriássy István II. Ulászlótól kapott címereslevelén A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének a király halála után kialakult elnevezése.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Fekete sereg · Többet látni »
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Habsburg–Jagelló házassági szerződés · Többet látni »
I. János Albert lengyel király
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. János lengyel király.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és I. János Albert lengyel király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és I. János magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
I. Ulászló magyar király
I.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és I. Ulászló magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Jagelló-ház · Többet látni »
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Jászok · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Jobbágy · Többet látni »
Keresztes hadjárat
#ÁTIRÁNYÍTÁS keresztes háborúk.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Keresztes hadjárat · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Kunok · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Lengyelország · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Lippa · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Maros · Többet látni »
Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes)
Nagybotú Mészáros Lőrinc, gyakran csak „Lőrinc pap” (Megyaszó, 1466. szeptember 5. – 1514 nyara) magyar katolikus pap, plébános, a Dózsa György-féle parasztfelkelés résztvevője, egyik vezetője.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Mészáros Lőrinc (ferences szerzetes) · Többet látni »
Nagylak (Magyarország)
Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Nagylak (Magyarország) · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Országgyűlés · Többet látni »
Száray Miklós
Száray Miklós (Budapest, 1954. –) magyar középiskolai földrajz–történelem szakos vezetőtanár, gimnáziumi tankönyvei révén Magyarország egyik legismertebb történelemtanára.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Száray Miklós · Többet látni »
Szeged-Csanádi egyházmegye
A Szeged-Csanádi egyházmegye a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10 851 km² nagyságú római katolikus egyházi közigazgatási terület, melynek központja Szegeden található.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Szeged-Csanádi egyházmegye · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Török hódoltság · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Temesvár · Többet látni »
Tripartitum
Werbőczy István a Tripartitum összeállítója Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Tripartitum · Többet látni »
Vajda
Lásd még: Nagyvajda.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Vajda · Többet látni »
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Világos · Többet látni »
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Werbőczy István · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és X. Leó pápa · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1440
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1440 · Többet látni »
1444
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1444 · Többet látni »
1490
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1490 · Többet látni »
1492
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1492 · Többet látni »
1498
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1498 · Többet látni »
1504
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1504 · Többet látni »
1505
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1505 · Többet látni »
1506
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1506 · Többet látni »
1510
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1510 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1514 · Többet látni »
1515
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1515 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: A Jagelló-kor Magyarországon és 1526 · Többet látni »
